Transzba esett ideológiák, nők a politikában, jobboldali szellemi pezsgés, Liu testvérek és Batta András – megjelent a Mandiner!

Sem a Magyar Pszichiátriai Társaságban, sem a Magyar Pszichológiai Társaságban nincs konszenzus a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos közleményről, amely tudományosan erősen vitatott kijelentéseket tesz. Címlapos összeállításunkban bemutatjuk, miért nem lehet transznemű gyerekekről beszélni, és miként itatódott át az európai és nemzetközi intézményrendszer a genderideológiával. 

Pető Andrea történészt és Skrabski Fruzsinát, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetőjét ültettük le vitázni a nők közéleti szerepvállalásáról, civilségről és családpolitikáról.

Vezércikkünket, az Első karaktert főszerkesztőnk, Szalai Zoltán jegyzi arról, hogy Németország hogyan idomul ismét éllovasként a korszellemhez.

Közélet

Magyarország felkerült a világtérképre, és talán soha nem volt egyhuzamban annyit reflektorfényben, amennyit várhatóan idén lesz. Tekintve az utóbbi időszak és az előttünk álló hónapok eseményeit, kijelenthető, hogy hazánkban áll össze euroatlanti szövetséggé az európai és az amerikai konzervativizmus – a részletekről közélet rovatunkban olvashatnak. 

„A demokrácia csúfságai közé tartozik, hogy bármilyen életérzésből, állítólagos felismerésből, személyes érzelemből politikai ügyet lehet csinálni. Mi több, pártot lehet alapítani” – írja publicisztikájában Lánczi András filozófus.

A Szinkron kisrovatban Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár készített leltárt arról, hogy milyen eredmények születtek az egyes szakpolitikai területeken az elmúlt tizenkét évben.

Külhon & Külföld

Tizenegy év után újra megszámláltatik Románia lakossága; a jelek szerint ezúttal is sikerült román módra trükközni a kérdőívvel és magyar módra egymásnak esni. Pászkán Zsolt külpolitikai elemzővel értékeltük a körülményeket. 

Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az Iszlám Állam jelentette, változatlanul fennálló fenyegetésről ír véleménycikkében.

Precedens & Makronóm

Precedens rovatunkban a brit migrációs törvényjavaslattal foglalkoztunk, amely több tekintetben is szembemegy az EU, valamint a nemzetközi szervezetek, NGO-k elvárásaival. 

– írja Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője publicisztikájában.

Miután több évtizedet töltött multi cégeknél, Lepsényi István úgy döntött, tapasztalatát a hazai kis- és középvállalati szektor fejlesztésére fordítja. Az ITM miniszteri biztosával az egyetemek modellváltásáról és annak magyar innovációra gyakorolt hatásáról beszélgettünk. 

Sport

Liu Shaoang „Ádó” és Liu Shaolin Sándor a magyar rövid pályás gyorskorcsolyázás világklasszis testvérpárja a phjongcshangi szenzációs eredmény után a pekingi olimpián írhatja tovább a magyar sporttörténelmet. Sport rovatunkban Csisztu Zsuzsa interjúját olvashatják, aki a tetoválás apai örökségéről, a fájdalom szeretetéről, Jackie Chanről és arról is beszélgetett a sportolókkal, hogy miért tanulnak kínaiul írni-olvasni.

A téli olimpiára hangolódó összeállításunkban Bánhidi Ákost, a rövidpályás gyorskorcsolya-válogatott edzőjét kérdeztük a felkészülésről és az esélyekről, ezenkívül megismerhetik az olimpia magyar résztvevőit. 

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Böszörményi Nagy Gergely ezen a héten Mark Mills fizikus, Reagan elnök egykori tudományos tanácsadójának könyvét ajánlja, aki szerint a 2020-as évek egy új aranykor nyitányát jelenthetik a világgazdaságban.

A Feminens oldalán a Bethlen Gábor Kollégium igazgatóját, Szőcs Ildikót kérdeztük szórványlétről, oktatásról és nevelésről.

Veszprémy László Bernát véleménycikkében Lendvai István munkásságára emlékezik. 

– véli Batta András, a Magyar Zene Háza igazgatója, akivel sorsfordító pillanatokról, a zsenik különös természetéről beszélgettünk,  és arról, hogyan lett belőle „öreg fejjel” Queen-rajongó. 

A rovatban a Lázadni veletek akartam című darabot ajánljuk, a tárcát Hegyi Zoltán írta.

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Hegedűs Zoltán ír a gazdasági versenyről és a piac mindenhatóságáról.