Az ilyen problémák megvitatását egyszerűen el kell szakítani a geopolitikai, politikai és ideológiai kérdésektől. Jelenleg ideológiai szemszögből kezelik az energiapolitikát, és ezzel rengeteg nehézséget okoznak a hétköznapi embereknek és a cégeknek. Az EU - de főleg a német kormány – az úgynevezett zöld átállást erőlteti. Ez akár lehetne jó is, de nem lehet megcsinálni egy hónap, hat hónap vagy két év alatt.
Ha elsietjük, és most éppen elsietjük, akkor nagy energiakrízis jöhet létre,
mint amit Németországban is láthatunk. Ott bezárják az összes nukleáris erőművet, és az összes szénerőművet, de eközben gázból sincs elég, és azzal is bajuk van. De ha nem használhatunk atomot, szenet vagy gázt, akkor mivel fűtsünk? Ez probléma lesz Magyarországnak és Olaszországnak is, mi például az azeri gázt használjuk. Azt kell mondanunk, hogy ha a szén nem jó, akkor az atom- és a gázenergia igenis jó. Nem mondhatjuk, hogy csak a nap és a szél marad, mert ezek a természethez köthetők, és ha nincs nap és szél, akkor az energia ára kilő. Nem mondhatjuk, hogy elég az orosz gázból, mert az oroszok rosszak. Ha nem vesszük meg a gázt tőlük, az a mi bajunk lesz, nem az oroszoké. A történet végén mi, egyszerű EU-s polgárok szenvedünk, ha nem választjuk le a politikát az energiáról.
Milyen irányba viszik a zöld pártok Európát? Egyes kritikusok szerint ezek a pártok valójában baloldaliak.
Ennek nagy példája a német Grünen párt. Ők a legnagyobb zöld párt Európában, és azt állítják, hogy se nem jobboldaliak, se nem baloldaliak, de valójában persze baloldaliak. A keresztény értékeket támadják, a migráció kérdésében a nyílt határokat támogatják, és a genderügyben is a progresszív állásponton vannak, tehát baloldaliak, mégpedig minden mérvadó ügyben. De a jobbközép pártoknak is van hibájuk, ugyanis a múltban nem volt erős zöld programjuk, így azok a húszas éveikben járó fiatalok, akik a jövőben a környezetvédelmi ügyek mentén fognak szavazni, mind balra sodródnak. A jobbközép pártok eddig nem voltak vonzók számukra,