Tényleg megöli a vélemény a szólásszabadságot? Ezt a kérdést járták körül Mick Hume brit újságíróval, íróval, korábbi marxistával az MCC rendezvényén.
„Az EU-n kívül is van élet” – tisztázta rögtön Hume, aki bevallottan erősen részt vett a Brexit-kampányban. Szerinte sokan hisznek abban, hogy a demokrácia és a nemzeti szuverenitás fontosabb, mint a halak ára.
Amiből viszont nincsen elég Angliában, az nem a hal, hanem a szólásszabadság.
A világban a feje tetejére álltak a dolgok. Nemrég megöltek egy kormánypárti parlamenti képviselőt, aki éppen megbeszélést tartott szavazóival, egyébként egy templomban. Sokan arról beszéltek, hogy csúnya szavak ölték meg, pedig őt egy iszlamista ölte meg – noha erről nem szabad beszélni, mert akkor megkapjuk az iszlamofóbia vádját – fejtegette az író.
Szerinte manapság a szólásszabadság korlátozására tett törekvések modern cenzúrának felel meg. Érzelmi károkozásról beszélnek, de ez egy szubjektív definíció, amit bármire rá lehet sütni. Hume felhozta, hogy a fociban normális, hogy szidják egymást az emberek: aki sok százezer fontot kap,és nem képes berúgni egy labdát, azt szidni fogják.
A rasszista megjegyzéseket persze nem támogatja, de nem lehet minden focidrukkert megítélni egy néhány másodperces videó miatt.
A közösségi médiából próbálják kitúrni azokat, akik szerint két nem van. Professzorokat rúgnak ki ezért, és a kollégáik nem állnak ki mellettük. A szólásszabadságot a múltban is támadták, így tettek a huszadik századi totalitárius rezsimek is. Ma már viszont alulról jön a cenzúra, ezek radikális mozgalmárok, akik kevesebb szólásszabadságot akarnak. Mindig a gyűlöletbeszédre hivatkoznak, de új jelenség, hogy alulról tesznek így. „Ma este a woke háborúról beszélünk, ez egy új háború” – mondja Hume.
A woke rossz szó Hume szerint: alapvetően a politikailag korrekt identitáspolitikáról van szó a társadalmi igazságosság érdekében. Különböző emberek csoportjáról van szó, akik kontrollálni akarják az emberi viselkedést és gondolkodást. A baloldal elvesztette hitét az emberiségben és a demokráciában. Ezek az emberek nem hisznek a vita megnyerésében, inkább rasszistának nevezik ellenfeleiket és el akarják hallgattatni őket. Állandóan diverzitásról beszélnek, de nem akarnak a gondolkodás terén sokszínűséget látni. „Ez az új világ manapság.”