Hogyan fosztotta ki a nyugati nagytőke és a kommunista elit Magyarországot? Hogyan azonosíthatók a baloldali NGO-k és mit lehet tenni ellenük? A Kommentár lapszámbemutatóján jártunk!
A Kommentár folyóirat Közvetett hatalom című lapszámának tartották meg a bemutatóját a Magyar Nemzeti Múzeumban. A beszélgetésen Borvendég Zsuzsanna történész, László András külpolitikai szakértő és Varga Csaba jogfilozófus vettek részt, a moderátor Horváth Szilárd, az M5 Kommentár Klub című műsorának műsorvezetője volt.
Békés Márton történész, a lap főszerkesztője köszöntőjében utalt rá, hogy a Kommentár az a folyóirat, ahol a barikád és a szalon találkozik. Horváth egy Carl Schmitt-idézettel nyitott, miszerint a hatalom előterében mindig ott van a közvetett hatalom. Első kérdése az NGO-hálózatra vonatkozott.
Varga szerint a társadalomtudományok nyugati művelői nem érzékenyek a mi, magyarok történelmi tapasztalataira. Az emberi jogok tudománya terén is megjelent az univerzális és partikuláris választóvonal. A világháborúk történetében is nagy szerepe volt a felforgató szervezeteknek, ezekre ma az NGO a szó. Amikor az Egyesült Államok legelőször találkozott a felforgató tevékenységgel a hidegháború alatt, rögtön Amerika-ellenes tevékenységnek minősítették azt. Amerika donorja, de nem fogadója az NGO-hálózatnak. 9/11 után egyetlen jogász sem beszélt ott a tévében, mert akkor még képviselték a saját érdekeiket.
Borvendég a kommunista hálózatokról írt a Kommentárba. A történész szerint az Egyesült Államok mai befolyásolási kísérletei az NGO-kon keresztül hasonlítanak a Szovjetunió egykori, fellazító, felbujtó tevékenységéhez. Az indirekt befolyásszerzés a bolsevikok kedvelt módszere volt, felismervén, hogy nem csak a hadszíntéren, hanem a társadalom gondolkodásának megváltoztatásával is lehet nyerni.
A magyar újságírótársadalomnak nagy szerepe volt a nyugati újságírószervezetek kommunizmusra való érzékenyítésében. Magyarországi cégek közvetítettek a hetvenes évektől a keleti és nyugati tömb között, ennek az ország a nettó vesztese volt. Borvendég szerint a később az itt tapasztalatokat szerző pénzügyi elit vezényelte le a rendszerváltást. ’89-90-ben csak az intézményrendszert omlott össze, az informális hálók átvették a kezdeményező szerepet – de nem csak Magyarországon, hanem az egész világon. Világtendencia, hogy az informális hálózatok szerepe megnőtt.
László szerint a közvetett hatalom mindig is érdekelte a közvetlen hatalmat gyakorlókat, hiszen ezek tudtak hatalmat gyakorolni azok felett, akik felett nem tudnak uralkodni. A vallásháborúk, az anglikán egyház létrejötte is egy hasonló folyamathoz köthető. László szerint a folyamat nem csak a hidegháború után, de akár az elmúlt tíz évben is felgyorsult. Ehhez a digitalizáció és a járvány is hozzájárult, hiszen most már olcsón és gyorsan lehet közvetett hatalmat építeni, gondoljunk az Egyesült Államok friss demokrácia-csúcsára.
„Exponenciálisan gyorsult a közvetett hatalom gyakorlását célzó szervezeteknek a száma.”
Az NGO egy negatív fogalom – azt mondjuk meg, mi nem, vagyis nem kormányzati szervezet –, de nem mondjuk meg, mit is képvisel. Az Egyesült Államokban a külföldi lobbiszerveket regisztrálni kell, ők már nem szeretik, ha őket befolyásolják. A multinacionális cégek erőforrásai sokszor meghaladják az államokét, és indirekt befolyásolással próbálnak tönkretenni versenytársakat vagy államokat – véli László.
Borvendég szerint az offshore cégek 242 milliárd dollárt vittek ki harminc év alatt. Magyarországon nem volt korlátozó tényező, hiszen nem volt érdemi verseny, a szakszervezetek maximum üdülési utalványokat adogattak. Ha egy nyugati cég bejutott egy keleti piacra, jó áron adhatta el a nyugaton eladhatatlan termékeit. Ilyen értelemben nem volt különbség a kommunisták és a kapitalisták között. A kommunisták megkapták a saját kenőpénzüket, de a nyugati cégek, akiket védett az állami hierarchia, vitték el a profit nagy részét, ők is része voltak a kommunista mélyállamnak. A nemzeti szuverenitást azért nem lehetett a rendszerváltás után visszanyerni, mert ezek a hálózatok itt voltak, gondoljunk a taxisblokádra – érvelt a történész.
László szerint nagyon irritáltak Brüsszelben, amikor a magyar jobboldal leleplez egyes hálózatokat, például a migrációs válság idején. „Amikor a leplezett hálózatok felszínre kerülnek, az a legnagyobb kár számukra.” Ilyenkor derül ki, hogy nem társadalmi érdekeket, hanem partikuláris érdekeket képviselnek, nincsen mögöttük tömegbázis, csak anyagi források. A magyar kormány álláspontja a migráció terén egyenesen a népszerű álláspont szinte teljes Európában.
a 2020-as EB-meccs előtt például nagy nemzetközi nyomás volt a szivárványszínű festés ügyében. A „kisüléses” pillanatokat meg kell ragadni, el kell mondani a történeteket, hogy mi történik, és ellenhálózatokat kell építeni.
Efféle könyveket nem lehet csak úgy elolvasni. Lehet vele haladgatni persze az elejétől a vége felé, de ezzel a „normális” olvasási metódussal előbb-utóbb zsákutcába jutunk. A linearitással itt nem megyünk semmire. Győrffy Ákos írása.
Többször gondoltam már azt, hogy ennél nem süllyedhetnek mélyebbre.
Hegedüs Dániel arra sürgette az amerikai kongresszust, hogy ítélje el Magyarországot.
„Micsoda felfedezés!” – szúrt oda a miniszterelnök politikai igazgatója.
Büntetni viszont annál jobban tud.
A Fidesz fővárosi elnöke szerint Karácsony Gergely a képesség hiányát palástolja azzal, hogy mindenből egy főváros-kormány ellentétet kreál. A politikus mindenkit arra buzdított a Mandiner Klubest csütörtöki alkalmán, hogy vegye ki a részét a harcból.
A jelenlegi geopolitikai és gazdasági helyzetben Ukrajna uniós integrációja nemcsak illúzió, hanem kifejezetten veszélyt is jelenthet az EU stabilitására – figyelmeztet elemzésében Morten Heiberg és Rasmus Mariager dán professzor.
