Várom a választ – vagy ha nincs válasz, adunk majd választ mi, a kormányváltás után.
„Melyik ország az, ahol egy miniszterelnök-helyettes azon aggódik, hogy egy ellenzéki képviselőnek kellően örömteli-e az élete?
...
Igen, Magyarország! Varga Mihály ugyanis arról posztol, hogy én nem örülök eléggé annak, hogy ő felavatott egy új iskolaépületet.
Megnyugtatlak, Mihály: örülök az új iskolának.
Még jobban örülnék annak, ha nem lopnátok ki minden beruházásból a ráfordított közpénzek harmadát-negyedét.
Annak is nagyon örülnék, ha ez az épület nem menne tönkre hónapokon belül úgy, mint a szintén durván túlárazott kerületi uszodánk (aminek amúgy szintén örültünk).
De a legjobban annak örülnék, ha nem olyamivel hadakoznál, amit nem mondtam, hanem arra reagálnál, amit viszont állítottam.
Ez volt a kritika lényege, erre várom a választ – vagy ha nincs válasz, adunk majd választ mi, a kormányváltás után:
»megalázó bérekért, súlyos létszámhiány mellett arra kényszerülnek a tanárok, hogy silány, torz szemléletű tankönyvekből tanítsanak a két világháború közti időket idéző pedagógiai elvek szerint.
Az eredmény: fásult diákok, kiégett tanárok, romló eredmények a nemzetközi összevetésekben, és szülők, akik joggal aggódnak, hogy gyermekük nem tudja kibontakoztatni a tehetségét, vagy nem lesz olyan boldog gyerekkora, amilyen lehetne egy gyerekközpontú oktatási rendszerben, ahol nem alattvalókat próbál nevelni a hatalom, hanem autonómiára és a teljes, alkotó életre készítik fel a diákokat.«”
Nyitókép: Tordai Bence Facebook-oldala