Kína sokak szerint „szuperkatonákat” tervez, viszont az nem teljesen világos, hogy a kínai kutatók eddig milyen messzire jutottak. Ezért nyújt érdekes betekintést, hogy a kínai hadsereg úgynevezett mesterséges külső vázat (exoskeleton) vetett be az erősen vitatott kínai-indiai határ mentén.
Külső csontváz
Az elmúlt hónapokban Kína titkos fegyvereket alkalmazott Ladakh régióban, a tényleges ellenőrzés vonala mentén (Line of Actual Control – LAC), az indiai csapatokkal szemben. Lehetséges, hogy a vitás terület a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (People’s Liberation Army – PLA) próbaterepe volt.
Az RT News a CCTV állami műsorszolgáltató jelentésére hivatkozik, miszerint a PLA katonáit olyan mesterséges külső vázzal látták el, melyek lehetővé teszik számukra a kihívásokkal teli feladatok elvégzését olyan magaslati terepen, mint például a Tibeti Autonóm Terület. Ezek a csapatok a kínai holdújév ünnepe alatt szállították a szükséges felszerelést a LAC menti határellenőrző pontokra.
A CCTV nem árult el több információt a vázak fejlesztőjéről és a szerkezet tartósságáról.
A PLA mindent megtesz az úgynevezett „szuperkatonák” fejlesztése érdekében, hiszen az amerikai hadsereg is kifejlesztette a maguk Vasemberre emlékeztető katonai vázszerkezetét.
A kereskedelmi háború után technológiai háború
Haim Israel, a Bank of America részvénystratégája egyébként nemrégiben tájékoztatta ügyfeleit az Egyesült Államok és Kína között fokozódó geopolitika feszültségről, s hogy ez miként fog kibontakozni a 2020-as években. Ábrája szerint új korszakba léptünk, amelyet a technológiai háború kifejezéssel írhatunk le. Ennek jelenthetik jelképes megjelenési formáját a külső csontvázakban masírozó kínai katonák.
A katonai hasznosítás mellett jelentős előrelépést jelenthet az egészségügyben is
Magyarországon jelenleg két exoskeleton van használatban, az egyik az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben, a másik pedig Pécsett, kizárólag kutatási célból. A vázak jelentős mértékben felgyorsítják a stroke utáni rehabilitációt, ezért remélhetőleg a magyar egészségügyben is elterjedtebbé válik a megoldás a jövőben.
A cikk szerzője: Pál Fanni.