Bátor és provokatív esszék gyűjteménye a Habsburg Történeti Intézet igazgatójának új könyve, ami vállaltan „mozaikokból" teszi össze és mutatja be az egészet: a pezsgő és inspiráló konzervatív magyar közélet elmúlt éveit.
A történész, ha napi publicisztika írására adja a fejét, mindig kell, hogy számoljon a lehetőséggel: a múlt feltárójából könnyen válhat botcsinálta – és tévedő – prófétává, és lehetséges, hogy évekkel később majd azzal a tudattal olvashatja vissza korábbi cikkeit, hogy „ezt bizony elszúrtam”.
Gerő András történésznek, a Habsburg Történeti Intézet igazgatójának kétségkívül nem lehetnek hasonló aggályai. Mozaik című friss könyvét olvasva ugyanis egyértelmű, hogy amit az elmúlt évek során – 2013-tól 2019-ig – publicisztikaként közölt a baloldali 168 óra hasábjaitól kezdve a konzervatív Kommentárig, máig megállja a helyét, maradandó és értékes.
A szerző olyan ellentmondásos és izgalmas témákat boncolgat esszéiben, mint a forradalom mibenléte, Donald Trump megítélése, Marx öröksége, a Sorsok háza vagy a magyar-zsidó identitás.
már-már konzervatívnak ható: na nem a napjaink szólamai és szlogenjei irányába való elhajlás, hanem a józan észhez való elegáns ragaszkodás terén.
A szerző korábban a Kommentárban közölt esszéjében 1848-49 esetében az eddigiekhez képest új, a történelmi folyamat egészét összefoglalóan jelző szóhasználatot javasol: emancipációs áttörésről beszél. Ezzel foglalja össze a társadalmi emancipáció, az államjogi emancipáció, a polgári emancipáció és a nemzeti emancipáció eredményeit. Donald Trump kapcsán a szerző bátran kritizálja az ENSZ-t, áll ki a nyugati értékek mellett a dzsihadizmust relativizáló modern értéksemlegességgel szemben, és méltatja a volt amerikai elnök Közel-Kelet politikáját. A sokak által talán a liberális kánonhoz sorolt szerző hivatkozásai között még a Magyar Idők is felbukkan.
Gerő viszont a legkevésbé sem fél kiállni amellett, amit Karl Marx máig sokak által vállalt intellektuális műveként mutat be. Itt újra közölt, 2013-as cikkében kérdéseket tesz fel az MTA azon állásfoglalása kapcsán, mely „aggályosnak” nevezte a közterületek Marxról való elnevezését. Ezzel ezen sorok írója biztosan nem értene egyet, de Gerő könyve csak azt bizonyítja: nagyon is van helye a vitának és a vélemények sokszínűségének a magyar közéletben, a hazai szellemi felhozatalt egysíkúként és leuraltként bemutató kritikák tévednek vagy torzítanak.
A szerző a Sorsok háza-projekt mellett is hosszasan és meggyőzően érvel. Bemutatja sajátos és úttörő elképzelését arról, hogy a zsidótörvények és a későbbi kommunista gazdasági berendezkedés között nem csak, hogy lehet, de kell is párhuzamot vonni, hiszen a többségi társadalom így értheti meg a kisebbségi zsidóság egyedi élményeit. Ezzel nem kell feltétlenül egyetérteni, elég annak megállapítása, hogy a felvetés provokatív, kánontörő és végtelenül merész.
Persze ezen csak az lepődne meg, aki azt hiszi: ma nincsen intenzív szellemi tevékenység és ötletelés a kontinens keleti felén. Aki tudja, hogy
elégedetten és igazoltan teheti le Gerő András esszégyűjteményét.
Gerő András: Mozaik. Magyar jelenidő és történelem. Budapest, Habsburg Történeti Intézet-KKETTKK, 2020. 387. o.
Nyitófotó: Thaler Tamás / Wikipedia
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A magyar boszorkányokról készült, gyönyörűen illusztrált néprajzi kötet a Bestiarium Hungaricum alkotóitól, benne Könyves Kálmántól a pap kenyerén ürülékké váló vajig.
A Jókai 200 emlékév keretében megjelent a Jókai Mór harmincháromszor című, gazdagon illusztrált kötet, amely nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy kihozza az írót a vitrinből, megmutatva a nagy történetek mögött álló sokszínű embert.
A várakozásokat is felülmúlva, összesen több mint ezer pályázat érkezett a Libri Talent második évadára és a Libri Talent Mini meseíró pályázatára.
Az ő szabályokkal teli univerzuma mára a modern nők menekülőútja és vágyott fantáziavilága lett. Az éppen negyed évezrede, december 16-án világra jött angol írónő népszerűbb, mint valaha.
Kiderült: az egyszerű német emberek szemében Magyarország másképpen néz ki, mint az akadémikusok és újságírók szemszögéből.
Fejlődőképes íróként gondol magára.
Egy égő lakásból kellett kimenekíteni a hetvenes éveiben járó házaspárt és mozgássérült felnőtt gyermeküket.
Az orosz elnök újra együttműködést ajánl Európának, miközben az ukrajnai háború lezárásának feltételeiről beszélt.
#/media/F%C3%A1jl:GeroAndrasFotoThalerTamas.jpg){kind=link}