Nem sikerült érvényteleníttetni azt az önkormányzati határozatot, mely a csíki község közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt.
Darmanesti város önkormányzatnak nem sikerült érvényteleníttetnie azt a csíkszentmártoni önkormányzati határozatot, mely a csíki község közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt és a magyar hadsereg által a második világháború idején épített egykori kaszárnyákat.
A Hargita Megyei Törvényszéken március végén kimondott elsőfokú ítéletről a Székelyhon portál számolt be pénteken. A pernek a bíróságok portálján elérhető kivonata szerint Darmanesti város augusztus elején indított pert Csíkszentmárton ellen annak a 2007-es önkormányzati határozatnak a részleges érvénytelenítése céljával, amelyik a székelyföldi település közvagyonaként tüntette fel az úzvölgyi katonatemetőt és a közelében álló használaton kívüli kaszárnyasort. A csíkszentmártoni önkormányzati határozatot 2010-ben a 299-es kormányhatározat is megerősítette.
A per során – a Székelyhon tájékoztatása szerint – Darmanesti (Dormánfalva) önkormányzata arra hivatkozott, hogy a temető területe már 1990-ben a moldvai kisváros magánvagyonának leltárában szerepelt, és az 1997-ben elfogadott, most is érvényes általános rendezési terv (PUG) is a város belterületeként jelölte meg. Azt is érvként hozta fel, hogy az INSPIRE térinformatikai geoportál is Darmanesti területeként jelöli a temetőt.
A szentmártoniak viszont olyan, az 1800-as évek végéről származó telekkönyveket mutattak be a bíróságnak, amelyek szerint a vitatott terület Csíkszentmárton község földbirtokos közösségének és Csíkcsekefalva földbirtokos közösségének a tulajdona.
A Hargita Megyei Törvényszék megalapozatlannak tartotta és elutasította Darmanesti érveit, és 9500 lej (712 ezer forint) perköltség megtérítésére kötelezte a moldvai önkormányzatot. Az ítélet ellen a hivatalos kiközlés utáni 15 napban fellebbezést lehet benyújtani.
„Ezt a csatát megnyertük, de a harc még nem ért véget” – idézte Gergely András csíkszentmártoni polgármestert a Székelyhon. A községvezető úgy vélte, hogy az állítólagos 1990-es dormánfalvi leltári bejegyzés hamisítás, szerinte ez jóval később történt, és reményét fejezte ki, hogy ez a per folyamán is kiderül.
A mára elnéptelenedett Úzvölgye település, valamint a település területén fekvő katonatemető és kaszárnyasor hovatartozása, illetve a katonatemetőben tavaly létrehozott román parcella kapcsán számtalan per van folyamatban a romániai bíróságokon. Ezek egyik csoportját Csíkszentmárton, másikat Darmanesti önkormányzata, harmadikat pedig Bákó megye prefektusa indította.
Darmanesti önkormányzata 2019 áprilisában önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, melyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartott számon. Tavaly június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.
(MTI)
Románia a kormányozhatatlanság határán – lassan egy hónapja tart a bukaresti politikai bénultság, nem látszik a kiút, a magyargyűlölő szélsőségesek előretörése és eurómilliárdok elvesztése a tét.
A galaci incidens után Bukarest egy olyan rendelkezésre hivatkozott, amely rendkívüli egyeztetést tesz lehetővé a tagállamok között.
Az orosz vezető hangsúlyozta, hogy a történtek körülményeinek feltárásához szakértői munka szükséges.
Bekérették a román külügyiminisztériumba Oroszország bukaresti nagykövetét.
Az orosz-ukrán háború mielőbbi befejezését sürgette a köztársasági elnök.
Magyarország korábbi miniszterelnöke a Romániában történt incidens kapcsán a Tisza-kormánynak is üzent.
A kérdés már csak az, mi marad így Budapestből vasárnap reggelre?
A honvédelmi miniszter zártkörű beszélgetés keretében egyeztetett a HOKOSZ tagszervezeteinek vezetőivel, akik mintegy 3400 nyugállományú bajtársat képviselnek.
