Schanda: A kereszténydemokrata környezetvédelem érték alapú és cselekvésorientált

Schanda Tamás a kereszténydemokrata polgármesterek és politikusok környezet- és teremtésvédelmi tanácskozása után úgy fogalmazott: „nem elengedő vészhelyzetet hirdetni, hanem cselekvésre és határozott fellépésre van szükség”. Hangsúlyozta: a teremtésvédelemben a kormánynak és az önkormányzatoknak is van felelősségük. Erről szól a kormányzat nyolcpontos klímavédelmi akcióterve, és „jó látni azokat a kereszténydemokrata vezetésű településeket is, ahol valós programok indultak el”.

A KDNP alelnöke kitért arra: nincs bal- és jobboldali klímaváltozás, ez olyan téma, amelyben mindenkinek van felelőssége és tennivalója. Ugyanakkor aggasztónak nevezte, hogy ellenzéki oldalról számtalan olyan megnyilatkozás hallható, amelyek kétségbe vonják a kormányzati intézkedések helyességét, és amelyek „rémhírkeltésnek is betudhatók”. „A sok üres beszéd, a klímavészhelyzet kihirdetése cselekvés helyett lerontja a téma komolyságát” – mondta, hozzátéve, hogy beszéd helyett „határozott fellépésre és cselekvésre van szükség”.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője azt mondta: a teremtés védelme „alapmagatartása a kereszténydemokrata politikusnak”. „Számunkra ez mindig fontos volt, nem most kezdtük” – fogalmazott. Megjegyezte: a kereszténydemokrata megközelítés szerint a természetvédelem, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés és a klímavédelem egyszóval teremtésvédelemként foglalható össze. A teremtésvédelemnek három szinten, a kormányzat, az önkormányzatok és az egyének szintjén kell megvalósulnia – tette hozzá a KDNP alelnöke.

Farkas András (Fidesz-KDNP), Piliscsaba polgármestere arról beszélt: a tanácskozáson örömmel látta, hogy a kereszténydemokrata vezetésű települések a „hétköznapjaikban is környezetvédők és zöldek, és a teremtésvédelmet a mindennapok részének tekintik”. A megbeszélésen a települések vezetői megállapodtak abban, hogy a jövőben együttműködnek, és közös, hosszú távú, akár több generációs környezetvédelmi akcióterveket dolgoznak ki. A jó gyakorlatok megosztása során több településvezető számolt be arról, hogy napelemeket helyeztek el a közintézményeken, illetve egyes települések napelemparkot is kialakítottak. Emellett több településen kiépítették a ledvilágítást.

A településvezetők fontos területként szóltak a vízgazdálkodásról, a csapadékvíz megőrzésének szükségességéről. Megjegyezte: Piliscsaba önkormányzata a teljes települést lefedő vízelvezetési tervet dolgozott ki, a klímaváltozás következményeként ugyanis a hegyek között fekvő településen rendszeresen vannak villámárvizek. A város alacsonyabban fekvő részét ezért két víztárolóval tervezik megvédeni, amelyek lelassítják a víz áramlását.

Ugyancsak fontos a kerékpárút-hálózatok kiépítése. Sok településen már megvalósult az intézményeket összekötő útrendszer, Piliscsaba és a környező, agglomerációs települések pedig olyan kerékpárúttervet készítettek, amellyel kiváltható lenne az autós közlekedés a fővárosba – tette hozzá Farkas András.

(MTI)