Mi vezetett az önkormányzati választások nehezen megjósolható eredményéhez? Mi állhat a fővárosi ellenzék áttörésének hátterében? Hogy lép a politikába a Z generáció? Az okokat és tennivalókat kutatták jobboldali politológusok a Kossuth Klubban. Tudósításunk.
„Egyéni hibák vagy rendszerszintű probléma?” címmel tartottak konferenciát a 2019-es önkormányzati választásokról, Barna János, Fricz Tamás, Galló Béla, Hoffer Barna Tivadar, Simon János és Zárug Péter Farkas részvételével. A beszélgetést mindvégig Kossuth Borbála moderálta, az előadások sorát pedig Barna János nyitotta.
„Be kell ismernünk, hogy a Borkai-jelenség igenis hatott. A szavazók azt látták megvalósulva premier plánban, amit az ellenzék korábban éveken át sulykolt: én vagyok a király” – mutatott rá Barna arra, hogy a baloldali tematizálás bizony hatékony volt.
Hoffer Barnabás Tivadar következett, aki Dunaharasztiban indult kormánypárti jelöltként, és ért el második helyezést egy helyi szervezet jelöltjével szemben. „Dunaharaszti állatorvosi ló, általában azt az eredményt produkálja a város, mint ami az országos eredmény lesz” – fejtegette. Hoffer arról is beszámolt, hogy a helyi Fidesz egyezséget kötött a regnáló, korábban MSZP-színekben induló polgármesterrel, aki mellesleg létrehozta azt a lokálpatrióta egyesületet is, amely most megnyerte a választást Dunaharasztiban.
„Nehéz úgy kampányolni, ha a polgármestert nem lehet kritizálni, és tulajdonképpen az ellenfelet sem,
hiszen annak a szervezetnek a színeiben indul, amelyet a polgármester hozott létre, és akik ugyanúgy támogatják a városvezetőt, mint a Fidesz” – hívta fel Hoffer a figyelmet egy nehezen megoldható helyzetre.
Ő is kitért a Borkai-ügyre. Meglátása szerint a társadalom ma olyan állapotban van, hogy Borkai, illetve az egyéb botrányokban érintett indulók is megnyerhetik a választást. „A na és-től az állandó következmények nélküliségen át eljutottunk odáig, hogy semmi sem számít” – mutatott rá.
Galló Béla rögtön azzal nyitott, hogy ő nemzetközi kontextusba helyezné az októberi eseményeket. „Jól látható, hogy az elmúlt 1-2 évben az európai mainstream erői komoly ellentámadást indítottak az általuk populistáknak nevezett nemzeti oldal ellen. Babis ellen százezres tüntetések voltak Prágában, Szlovákiában a liberális Caputová nyerte az államfőválasztást, Strachét egészen sajátos körülmények között sikerült levenni a tábláról, Salvini bukásnak mondható, kormányból való kikerülése is illik a sorba. Nem egy nemzetközi összeesküvés okozta az eredményt, de kétségtelen tény, hogy összehangolt cselekvési terveket készítenek szerte a világon” – szögezte le.
A politikát ugyanis az elmúlt 30 évben a gyűlölet vezette szerinte. A rendszerváltozás igazi lényege a tulajdonviszonyok radikális átalakítása volt, és ez szülte meg a máig tartó gyűlölködést; tette hozzá.
Simon János kifejezetten a protestszavazókra fókuszált. Szerinte 1994-ben és 2010-ben történt ilyen utoljára, és az ilyen választásokat a magas részvételről, illetve arról lehet megismerni, hogy azok is elmennek szavazni, akiket egyáltalán nem érdekel a politika. „A politikai erőtér megváltozott 2010-hez és 2014-hez képest. Nem létezik már a centrális erőtér, felbomlott. A közvélemény-kutatók óriási hibákat követtek el a mi oldalunkon. Sok esetben hamis képet kaptunk, elégtelen, kis mintával dolgoztak. A kezdetektől fogva megvezették a nemzeti oldal szavazóit. Karácsonyék tudták, hogy állnak, de ezt nem közölték a nyilvánossággal. A kutatóink számos kerületi polgármestert is jóval magasabbra mértek, mint kellett volna. Ugyanezt a hibát 2002-ben is elkövették. Sokakat ezzel elkényelmesítettek” – ragadta meg Simon János az egyik tanulságot. Hozzáfűzte: profi kampányt csinált az ellenzék, jól alkalmazkodtak a kétpólusú választási rendszerhez, félretették az ideológiai különbségeket. Ezzel szemben
Szerepet játszott a Borkai-tényező, de nem volt perdöntő szerinte.
„Politikai fordulat érezhető a levegőben, amit nagyon sokat nem érzékeltek” – nyitott Fricz Tamás, majd bővebben is kitért a Borkai-ügyre. „Rendben van, lemondott a párttagságáról, de ez csak féleredmény. Nem szabad elfelejteni, hogy a pártból nem a választások előtt lépett ki, így eredményét fideszesként érte el. Borkainak le kell mondania a polgármesterségről és a győri Fidesznek az időközi választásig fel kell építenie egy új jelöltet” – szögezte le Fricz. Ő is megjegyezte, hogy itt értelmi kérdések döntöttek, hiszen számos kiváló polgármester nem tudott nyerni, aki korábban remek munkát végzett.
„A brüsszeli, liberális mainstream hálózat, a Soros-hálózat levette volna kezét a jelenlegi ellenzékről, ha nem tudnak eredményeket felmutatni. Ez ugyan fordulat, de tény, hogy az európai metropoliszok jelentős részében – Madrid és Szófia kivételével - balliberális többség uralkodik. Budapesten is 20 évig liberális korszak volt, majd 2010-ben nyert Tarlós, de akkor a politikai hangulat a jobboldalnak kedvezett. 2014-ben pedig már azért volt siker, mert az ellenzék több jelöltet indított, pluszban pedig ott volt a Falus-Bokros váltás.” Fricz azt is hozzátette, hogy belépett két új generáció is a politikába, az Y és a Z generáció. Előbbi aktívan, főleg a Momentummal, utóbbi szavazópolgárként. 10-15 éven belül ők fogják megszabni a politikai hangulatot, főleg a nagyvárosokban, tette hozzá.
A konferenciát Zárug Péter Farkas kifejezetten kemény előadása zárta. Ő rögtön kiemelte, hogy többek között a miskolci Fidesz-kampányfőnökeként feladata volt, hogy érezze ezt a bizonyos hangulatváltozást, de egyszerűen nem tapasztalt ilyesmit. Feltette viszont a kérdést, hogy miért változott meg ez a hangulat. „2022-ig bizonyos kérdéseket fel kell tenni. Mert ma még nem politikai struktúra az ellenzék újraszerveződése, de azzá válhat. És ha ezt gúnnyal kezeljük, és nem vesszük komolyan, akkor nem tudjuk megérteni. Fontos az is, hogy a választók megugrották azokat az erkölcsi kérdéseket, amelyek felmerültek az ellenzéki összeállással kapcsolatban. Mit tudunk erre válaszolni?
Mert ha elleplezzük, megspóroljuk a valódi válaszokat, akkor 2022-ben lefő a kávé.
Meg kell érteni, hogy a magyar választópolgár – mindkét oldalon - túllépett az ideologikus gondolkozáson” – erősítette meg Zárug.
„Milyen párt most a Fidesz? Milyen leírást adunk a Fideszre? Mi a Fidesz kohéziója? A vitathatatlan gazdasági és társadalmi eredmények miben oldódtak fel? És egyáltalán miért oldódtak fel? A kormánypártnak át kell gondolnia a jelenlegi struktúráját és politikáját, ha ezekre választ akar kapni. És ha ezt a hangulatot helyesen fejtjük meg, akkor lehet 2022-ben győzni” – zárta előadását Zárug.
Lezsák Sándor elmondta: több éve szerveznek tudományos konferenciákat, hogy a Kárpát-medence felsőoktatási intézményeiben tanuló hallgatók, doktoranduszok számára.
A megbukott baloldali hatalmakra jól szervezett nemzeti erők kormányra jutása kell, hogy legyen a válasz –mondta a miniszter az Alapjogokért Központ konferenciáján.
A felszólalók az egykori politikus, író és dramaturg irodalmi valamint politikai munkásságát idézték fel, kitérve a sikertelen beszervezésére, igazságkeresésére és legfőbb céljaira.
Fokozódik a bizonytalan, kiszolgáltatott helyzet.
Donald Trump győzelme nemcsak az Egyesült Államok, hanem a globális konzervatív mozgalmak számára is új lehetőségeket nyit. A Danube Institute konferenciája a NATO, Ukrajna és Izrael kapcsán vizsgálta a lehetséges változásokat.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
