Kövér László: A halál kultúrája a jog nevében a demokrácia létére tör

A magyarság Szent István királyunk óta részese Európa keresztény építkezésének – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke vasárnap a székelyföldi Csíkzsögödön.

A Szentháromság Plébániatemplom keresztúti bronzdomborműveit megáldó szentmisét követő beszédében Kövér László úgy fogalmazott, hogy  a nyugati világot a halál kultúrája fenyegeti, amely anyagi érdekektől vezettetve szét akar verni minden lelki közösséget. Hangsúlyozta: „Szent II. János Pál pápa a halál kultúrájának nevezte azt a romboló nihilizmust, amely anyagi érdekektől vezettetve szét akar verni minden lelki közösséget – a családjainkat, a hitbéli gyülekezeteinket és a legtágabb lelki sorsközösséget, a nemzetet is”. 

„A halál kultúrája a szabadság nevében a rend ellen fordul, a jog nevében a demokrácia létére tör” – hívta fel a figyelmet a házelnök.

„Célja a természetes közösségek felmorzsolása olyan, a nemi, családi, vallási és nemzeti önazonosságukból kiforgatott, fogyasztói lényekké silányított egyénekre, akik értéktudatuk elveszítése miatt már képtelenek érdekeik felismerésére, képtelenek az önvédelemre, és ezért biztosabban alávethetők, uralhatók és kifoszthatók” – tette hozzá.

Kövér László szerint „mindez ellen az európai embernek csak a keresztény hite, a gyermekáldást vállaló családi szeretetközössége és az értékeiben öntudatos nemzeti közössége nyújthat védelmet”.

A házelnök hangsúlyozta: a nyugati világ három dombra – az athéni Akropoliszra, a római Capitoliumra és a jeruzsálemi Golgotára – épült szabadságból, kultúrából és hitből.

 A „nyugati világ nem létezhet a Golgota nélkül, Európa nem létezhet kereszténység nélkül” – húzta alá Kövér László.

„Minden fontos dolog, amit Európa az elmúlt századok alatt hozzátett az emberiség életéhez, valamiféleképpen kapcsolatban van a kereszténységgel: annak eszmeiségéből sarjadt, folyamatosan abból táplálkozik” – vélekedett.

A házelnök szerint a zsögödi keresztút egy európai emlékeztető arra, hogy „hit, hűség és áldozat nélkül senki számára nincs sem megmaradás, sem feltámadás”. 

A csíkzsögödi műemlékvédelmi templom restaurálását a magyar kormány támogatta. A keresztúti stációk Blaskó János budapesti születésű szobrászművész alkotásai.

(kép és szöveg: MTI)