„Itt 2050-ig a Fidesz lesz a kormányon. Realitások, elvtársak!” – Balosok a jövőről

Milyen álláspontot foglal el az Európai Baloldal – Magyarországi Munkáspárt 2006 az EP-választások előtt?

Nem az a kérdés, ami különösebb szenvedélyeket váltana ki az emberből, gondoltuk. És mekkorát tévedtünk!  A Politikatörténeti Intézet által rendezett, a (szélső)baloldal Európa-víziójáról szóló szerdai beszélgetés (Baloldal és az EU: van-e baloldali Európa-projekt?) az elsusogott bazmegeken kívül azonban más izgalmakat is tartogatott.

Vicsek Ferenc aláírta

„Itt 2050-ig a Fidesz lesz a kormányon. Realitások, elvtársak, realitások!” – ütötte meg a fülemet egy rezignált hang, miután leültem. „Azért gyere el szombaton a Villányi útra” – jött a válasz egy idősebb elvtárstól, aki néhány pillanattal azelőtt az MSZP-P aláírásgyűjtő ívével a kezében ostromolta meg Vicsek Ferencet (sikerrel), és arra kérlelte a megjelenteket, hogy menjenek el a hétvégén tartandó szoci pártgyűlésre. Ugyanő egyébként arról is értekezett a közönség tagjainak, hogy „félfasiszta rendszerben” élünk,

A Baloldali Szigetfesztiválon már megbizonyosodhattunk arról, hogy Hegyi Gyula MSZP-alelnök és Vajnai Attila, az Európai Baloldal elnöke között megvan a kémia. A mozgalmi rokonszenv gyakorlati eredményt is hozott, ők ütötték nyélbe ugyanis a napokban azt a megállapodást, amelynek értelmében „az Európai Baloldal nem állít önálló listát, szervezetei a Magyar Szocialista Párt listáját támogatják, a kampányban erre a listára való szavazásra mozgósítanak”. Igaz, a döntés nem aratott osztatlan sikert a szélsőbalos nanopárt tagjainak körében: mint arról a Mérce beszámol, az Európai Baloldal Táncsics Alapszervezete közleményben határolódott el a pártvezetéstől, kijelentve: nem akarnak asszisztálni „az ellenzékinek nevezett bohóckodáshoz és a parlamenti kreténizmushoz”.

De vissza a beszélgetéshez. Ezúttal nem Karácsony Gergely, hanem Morva Judit, a Le Monde Diplomatique magyar kiadásának szerkesztője társult harmadiknak a kedélyes-megengedő Hegyi Gyula és a finoman lecsúszott szemüvege mögül professzoros-komoly pillantásokat vető Vajnai  Attila mellé, ezzel pedig egyértelműen jól járt a közönség. Morva ugyanis olyan ízesen és szórakoztatóan tudja előadni a mondandóját, hogy attól még Rich Uncle Pennybagsnek, a Monopoly kapitálfasiszta, kizsákmányoló mágnásának is megolvadna a szíve.

Rögtön azzal kezdett, hogy az unió válságban van, az európai fejlett kapitalista országok lemaradóban vannak Amerika és Kína mögött. A kapitalizmus az 1973-as válság óta bukdácsol, kivételt ez alól csak az a rövid periódus jelentette, amikor a Nyugat a rendszerváltáskor „lerohanta” a volt szocialista országokat. A baloldalnak ezt kéne hangsúlyoznia – mondta.

– kontrázott rá a szerkesztő szavaira a megszokottan apokaliptikus Vajnai. Mit látunk ma? America first, szerte a világon felüti fejét a nacionalista, elszigetelődéspárti politika, a nagytőkés társaságok egymással harcolnak. Ezzel párhuzamosan pedig terjed a politikai gyűlölet, elég csak a menekültek elleni uszításra gondolni – fejtegette, hozzátéve: a magyar baloldali pártok egy része átveszi ezt a retorikát, kirekesztővé lesz, különbséget tesz például a menekültek és a betelepülők között, támogatja a határkerítést.

Az EP-választás tétje óriási: a kérdés Vajnai szerint az, képesek lesznek-e összefogni a progresszív, rendszerellenes erők.

Azok a bizonyos marxi következtetések

Hegyi Gyula Párizs városának jelmondatával – „Hánykolódik, de nem süllyed el” – írta le az unió mai helyzetét. Szerinte a britek kilépése körüli mizériák bizonyították, hogy „az unió többé-kevésbé egyirányú utca”. Morvával és Vajnaival szemben hangsúlyozta, hogy az unió nem csak rosszat hozott Magyarország és a térség számára, olyan környezeti és egészségügyi normákat biztosított, amiket a Fidesz „egészen biztosan visszavonna, ha rajta múlna”.

Magyarország számára a brüsszeli logika progresszív, „még mindig egy lépcsővel feljebb van, mint a jelenlegi magyar vezetés” – értekezett a volt filmesztéta. Az európai baloldal ugyanakkor csapdahelyzetben van: a gyűlölet, a nacionalizmus, a populizmus ellen együtt kell működnie Macronnal, akivel szociális kérdésekben nem ért egyet. Az Európai Parlamenten belüli erőviszonyokat taglalva kijelentette: a liberálisok helyzete „kicsit az SZDSZ-hez hasonlít”, amennyiben a mérleg szerepét töltik be, az emberi jogi kérdésekben a baloldallal szavaznak együtt, amikor a tőke érdekeiről van szó, akkor meg a Néppárt mellé állnak.

– nyugtázta Hegyi Gyula.

Hegyi azt is elmondta, hogy a nemzetek Európája vagy az Európai Egyesült Államok koncepciói közül egyiket sem tudják támogatni. Szerinte a tagállamoknak szociális kérdésekben – így például a minimálbér kérdésében – kellene közeledniük.

Morva szerint viszont a szociális harmonizáció gondolata irreális, az uniós szerződések „bebetonozták” a neoliberális rendet, amelyen belül nem tud érdemi változás történni. Ezt láttuk Macron és a sárgamellényes tüntetések, de a tavalyi magyar választások esetében is, ahol a Fidesz „választási csalások százaival” kétharmadot nyert, volt néhány „kamutüntetés”, de aztán nem történt semmi.

A beszélgetés moderátora, a Politikatörténeti Intézet munkatársa, Antal Attila ezután arról beszélt, hogy

Orbán ugyan bírálja az uniót, de közben „összeszerelő-üzemmé változtatja” az országot.

Vajnai Attila szerint a baloldal jóval régebb óta kritizálja az uniót, ami a német nagytőke érdekei szerint működik. A neoliberális renddel szemben az uniós pénzügyi rendszer átalakítását, az Európai Központi Bank társadalmi ellenőrzés alá vonását sürgeti a progresszív baloldal – mondta. Az adóparadicsomoknak hála a multicégek kiszivattyúzzák a pénzt, ha csak kicsivel több adót fizetnének, máris több szociális kiadásra lenne forrás. Vajnai a privatizációt is ostorozta, ami szerinte társadalmi polarizálódáshoz vezet, a közemberek nem engedhetik meg maguknak a magánkórházakat és -iskolákat, miközben a közszolgáltatások vészesen leromlanak, elég csak Magyarországra – az egészségügyre, az „életveszélyes utakra” – gondolni.

A marxi logikát igazolta az élet, újra elő kell venni a marxi következtetéseket – folytatta Vajnai, dicsérve a brit Munkáspárt vezérét, Jeremy Corbynt, akit a nyugati sajtó Vajnai szerint nevetséges módon „szélsőbaloldali terroristaként” festett le.

„Szocializmus vagy fasizmus”

Hegyi Gyula idézte a német igazságügy-minisztert, aki elmondta, három oka vannak, hogy a Fideszt nem zárják ki a Néppártból: BMW, Audi és Mercedes.

– mérsékelte a rendszerellenes indulatokat Hegyi. Azt is elmondta, hogy Brüsszelben beszélt egy német autógyár vezetőjével, aki az elmúlt évek legpozitívabb fejleményének nevezte, hogy Kínában sztrájkolnak a munkások, ha ugyanis az ő fizetéseik emelkednek, emelkednek a kelet-európai munkásokéi is. Szerinte nem igaz, hogy az EU „egészében neoliberális” lenne, az viszont gond, hogy az uniós támogatásokkal a tagállami kormányok „garázdálkodhatnak”.

Morva ezután visszatért Macronra, aki hasonló helyzetet teremtett, mint itthon Orbán: nincs alternatívája, ezért minden bizonnyal újra fogják választani. Francia barátaitól megtudta, hogy a sárgamellényes tüntetések 12 halottat követeltek, a rendfenntartó erők célzottan lövik ki a demonstrálók szemét, karok szakadtak le, „olyan erőszakos a Macron-féle rendőrség, ami hála jó Istennek Magyarországon fel sem merül” – jelentette ki. Szerinte ha Kínában emelkednek a bérek, a multicégek majd Vietnámba meg Afrikába költöztetik át az üzemeiket, a magyar munkások semmiféle hasznot nem húznak majd ebből.

Úgy látja, csapdában van az összes uniós ország, az EU-ban az oszd meg és uralkodj elve érvényesül, úgy tesznek, mintha nem lenne baloldal. Vissza kell venni a szélsőjobbtól a kritikai megjegyzéseket,

Az unió nem enged a neoliberális szerződésekből, „nem azért nem költjük el produktívan a támogatásokat, mert itt elsinkófálják a pénzt, hanem mert kifejezetten utcakövezésre és egyéb hülyeskedésekre adják” – mondta. A gyárainkat megvették vagy bezárták, nincs magyar iparosítási projekt, a „nagybirtokrendszert” helyreállították, egészséges magyar mezőgazdaságnak esélye sincs.

Hegyi szerint az uniós forrásokból lehetne az infrastruktúrát is fejleszteni, Morva viszont a kínaiak által épített Belgrád-Budapest-vasútvonallal példálózva azt bizonygatta, hogy „az uniós nagy országok vesztésben vannak”.

Antal kérdésére, hogy ha mégis választani kell, inkább a Macron-féle mélyebb integrációt vagy a nemzetek Európáját választanák-e, Vajnai elmondta: a francia elnök neoliberális koncepciója nem menthet meg a szélsőjobbtól, József Attilával vallja, hogy „a tőke és a fasizmus jegyesek”. A neoliberális modellben nem lehet csökkenteni a szociális feszültségeket. Arra is kitért, hogy a fegyverkezési költekezést is vissza kell fogni, még ha ezzel bele is nyúlunk „a neoliberális modell szívébe”.

Az Unió volt az egyik biztosítéka az európai békének – kelt ismét az EU védelmére Hegyi Gyula, hogy aztán mentegetőzve hozzátegye: ő is lebontaná a kapitalizmust, ha tehetné, de Garami Ernő már 1905-ben rámutatott, hogy a szabadkereskedelem, a munkaerő szabad áramlása a munkásokat szolgálja. Az uniónak el kell döntenie, hogy önálló geopolitikai egység akar-e lenni, vagy „Amerika egyik nyúlványa, vazallusa” – pusztán azzal, hogy az unió megszakította Moszkvával a kapcsolatát, „Oroszországot és Kínát egymáshoz nyomta”.

A hajthatatlan Morva hangsúlyozta: „a valós erőviszonyokat most is az osztályviszonyok határozzák meg”. A rendszerváltás után Kelet-Európában 10%-os lakosságcsökkenés történt, ez háborús szintű emberveszteség – reagált Hegyi szavaira. Trianon után se voltunk ilyen függő gazdasági helyzetben, Orbán, Kaczynski nem lehetnének hatalmon, ha a nyugati államok nem támogatnák őket. Nem lehet semmi jót várni a német nagytőkétől – fejtegette.

Antal Vajnai Attilát a szocikkal kötött megállapodásról kérdezte: nem önfeladás együttműködni velük? Vajnai elmondta: belátták, hogy a 5% elérése számukra nem lenne reális, ezért támogatják az MSZP-P listáját. Morva is bevédte a paktumot, szerinte Magyarország nem meghatározó politikai tényező, nem itt dől el az unió jövője, a jelenlegi keretek között kompromisszumokat kell kötni,

– érvelt.

„A fasizmus része a kerítés”

A beszélgetésén vége felé felszólalt a szélsőbalos veterán Droppa György, aki szerint az Európai Unió igenis jól van, Le Pent elvégre nem választották meg, sikeresen együttműködés van az európai baloldali pártok között. Olyan pedig, hogy egy az Európai Baloldalhoz hasonló alakulat az MSZP-vel megállapodást kössön, a rendszerváltás óta nem volt.

Nem mindenki volt ennyire azonban elégedett az összeölelkezéssel: egy férfi azt kérdezte Vajnaitól, az elmúlt évek fejlődése után mikor fog végre az Európai Baloldal önálló útra térni, a pártelnök erre azt felelte, hogy éppen azt teszik.

és teátrálisan kivonult a teremből, vele ment két társa is. Táncsicsos ifjúkommunisták voltak? Meglehet.

A közönség egyik tagja a „szocializmus vagy fasizmus” dichotómiáért bírálta Vajnait, mert bár Orbáné kétségtelenül fasiszta jellegű rendszer, ezzel a retorikával elijesztik a választókat. „Az igazságot akkor is ki kell mondani, ha ezzel nem lehet tömegeket mozgósítani” – felelt a dologban nagy tapasztalattal bíró pártelnök.

Az utolsó kérdés a baloldal migrációs politikájára vonatkozott. Hegyi leszögezte: az MSZP álláspontja nem fog nagy rokonszenvet kiváltani a teremben. Úgy ítélik meg, hogy Magyarországon erős a társadalmi félelem, a kerítést nem fogják lebontani addig, amíg a társadalom többsége ezt nem helyesli. Amúgy sincsenek százezres tömegek a határon, a lebontással jót senkinek nem tennének, csupán a „fasisztoid hullámot” növelnék – jelentette ki.

Vajnai konkrétabban beleállt a kerítésbontós dilibe: egyértelműen a menekültek megsegítése mellett vannak,

A magyar társadalmat belehajszolták abba, hogy rettegjen a pirézektől, hajlandó lenne ellenük is kerítést építeni. Ez ellen társadalmi eszközökkel fel kell lépni – mondta, és ismét bírálta a „kirekesztővé váló” baloldali közeget, ami átveszi a „fasiszta propagandát”.

A tőke rendszeresen olcsó munkaerőt akar szerezni háborúkkal, ki- és bevándorlással – értekezett Morva Judit. A kerítéssel uszították egymás ellen az embereket, így elterelve a figyelmet a kapitalizmus működéséről. A cigányellenes uszítást nem tudott olyan sikeres lenni, ezért most megtalálták a migránsokat – mondta. A kapitalizmus „végső, szenilis” stádiumában vagyunk, az embertelen rendszer nem él meg a bevándorló olcsó munkaerő nélkül. Hegyi Gyula szerint viszont Morva ezzel körülbelül azt mondja, mint Orbán: Soros azért akarja a menekülteket, mert olcsó munkaerőt akar behozni.

Morva Judit nem engedett:

a munkásmozgalom leverésében pedig a bevándorló munkásoknak mindig nagy szerepük volt. „Miért kéne úgy csinálnunk, mintha csak úgy a fejünkre zúdulna a migránskérdés?” – tette fel a kérdést, amivel véget ért a beszélgetés.

Eddigre pedig a Lokál rejtvényrovatával is végzett a mellettem helyet foglaló elvtársúr.