Tisza István: Ezt a háborút elvesztettük

A Képviselőházi Napló Hungaricanán elérhető adatbázisából az 1918. október 17-ei ülésnap jegyzőkönyvének részlete Tisza István háborús vereséget elismerő beszédével.

***

Mihályi Péter jegyző: Gróf Tisza István ! 

Gr. Tisza István: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Lehetőleg rövidre igyekszem fogni felszólalásomat, annyival inkább, mert hiszen a legközelebbi időben az indemnitási vita alkalmat fog nyújtani olyan kérdések beható taglalására, amelyeknek tisztába hozatalát az ország érdekében időszerűnek gondolom. Azt hiszem azonban, hogy ma már az ország érdekében cselekszünk, ha bizonyos kérdéseket tisztába hozunk; tisztába hozunk azzal a lelki nyugalommal, amelyet a magyar nemzetnek a mai súlyos időkben tanúsítania kell és tisztába hozzuk azzal a szándékkal, hogy elhárítsuk a nemzet útjából mindazokat a félreértéseket, amelyek a magyar nemzeti pozicziót elhomályosítják és gyengítik. (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) 

Az általam elmondandók elsősorban arra a nagyhorderejű nyilatkozatra vonatkoznak, amelyet tegnap a t. ministerelnök ur szájából hallottunk. Talán én voltam az első körülbelül egy évvel, vagy több mint egy évvel ezelőtt, aki figyelmeztettem arra, hogy Ausztriában olyan jelenségek merülnek fel, hogy az osztrák közállapotok olyan fordulatot vesznek, amelynél fogva mi esetleg nem fogjuk többé szemben találni magunkat azzal az osztrák állammal, amelyikkel a dualizmus alapján kapcsolatban állunk. Fájdalom, t. ház, ezek a jelenségek azóta nemcsak ismétlődtek, de olyan mértékben súlyosbodtak, hogy a dualizmus fenntartását teljességgel lehetetenné teszik. (Igaz! Ugy van ! a jobb- és a baloldalon.) Az történelmi kérdés és akadémikus kérdés, hogy ezt valaki örvendetesnek tartja-e vagy sem; a gyakorlati fontosságai biró tény, amelyet az ország érdekében konstatálnunk kell, az, hogy abban a tekintetben magyar ember és magyar ember között nem lehet nézeteltérés, hogy ennek

(Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon. Eljenzések bálfelól.) Azt hiszem, nem tesz jó szolgálatot az országnak az, aki bárminő szempontból is ezt a tényt, ezt az igazságot elhomályosítani igyekszik. (Helyeslés balfelől.) Én a magam részéről ehhez csak azt fűzhetem hozzá, hogy nagyon természetesen nekünk a perszonál unió jelszavával játékot űznünk nem szabad. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) 

Fényes László : Csalni nem lehet! (Zaj a jobbés a baloldalon.) 
Meskó Zoltán : Kétszáz év óta küzdöttünk érte ! (Zaj.) 
Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni) (Zaj a szélsőbaloldalon.) 
Miskolczy Imre: Na entente-barátok! Aki ez ellen állást foglal, az entente-barát! (Folytonos zaj a jobb- és a baloldalon.) 
Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat méltóztassanak csendben lenni! Méltóztassanak lehetővé tenni, hogy a szónok beszélhessen és eloszlassa a félreértést. 
Fényes László : Salzburgban fogják megállapítani a függetlenségünket? 

Gr. Tisza István : T. ház ! Nekünk félrendszabályokkal megelégednünk nem szabad. (Helyeslés bálfelól.) Az a körülmény, hogy az osztrák viszonyoknak az az átalakulása, amely az 1867 : XII. t.-c. fentartását és alkalmazását lehetetlenné teszi, az 1723-iki törvények hatályán nem változtat, az a perszonál uniónak teljes keresztülvitelét nem akadályozza. Mert tegnap is hallottam, most is hallom, hogy az 1723-iki törvények a közös védelmet állitották fel. (Ellentmondások és felkiáltások a szélsóbaloldalon: Nem közös, hanem kölcsönös !) 

Balla Aladár: Nem kell a kölcsönös védelem sem ! (Felkiáltások a szélsóbaloldalon : Elég volt! Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) 

Gr. Tisza István : Ez az illető t. képviselő ur részéről alapos tévedés, mert az 1723-iki törvények nem közös, hanem kölcsönös védelemről beszélnek . . . (Vgy van ! a jobboldalon. Mozgás a bál- és a szélsőbaloldalon.) 

Zlinszky István: Teljes elválást \.(Zaj.) 
Lovászy Márton: Akkor miért csinálták a közös hadsereget? 

Egy hang (a szélsóbaloldalon) : A védelem kölcsönös ; a hadsereg közös! 
Kállay Tamás : Még tegnapelőtt a német hadikölcsön érdekében íratott! (Vgy van ! a jobboldalon. Felkiáltások : Pénzért ! Zaj.) 
Elnök: Csendet kérek! 

Gr. Tisza István : ... és a kölcsönös védelem éppugy teljesíthető a teljesen különválasztott, külön hadsereg utján, mint közös hadsereggel. (Igaz ! Ugy van ! jobb és bálfelól.) Ugy hogy magúnk részéről minden kételyt kizárólag konstatálnunk kell azt, hogy a hadseregnek teljes különválasztását akarjuk. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.) 

Elnök: Csendet kérek. Méltóztassék a szónokot csendben meghallgatni. 
Fernbach Károly: Meg is kell csinálni! 
Elnök : Méltóztassék csendben maradni! 
Juhász-Nagy Sándor: Tiz év előtt kellett 
volna ezt mondani, amikor kidobták az ellenzéket. 
Elnök: Kérem Juhász-Nagy Sándor képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. 

Gr. Tisza István : A mai komoly pillanatban semmiféle közbeszólás által magamat e mellékvágányokra elvezettetni nem engedem. (Helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Nem akarjuk!) Azt hiszem,

(Zaj a szélsőbaloldalon.) 

Elnök : Méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. 

Gr. Tisza István : Vannak dolgok, amelyeket az ország érdekében kifejezésre kell juttatni és ebbeli kötelességemet teljesíteni fogom, anélkül hogy a t. képviselő urak ebben megzavarhatnának, (Helyeslés a jobboldalon.) Ismétlem tehát, hogy miután az osztrák viszonyok kialakulása a perszonál uniót mellőzhetetlenül szükségessé tette, ennek a perszonál uniónak sem a szavakkal játszásnak, sem félrendszabálynak lennie nem szabad. (Elénk helyeslés.) Ennek magában kell foglalnia a hadsereg . . . (Zaj és felkiáltások: a szélsőbaloldalon : Általános választói jog ! Felkiáltások a jobboldalon: Mindig másról beszélnek! Zaj.) 

Elnök : Csendet kérek, t. ház ! Az ilyen közbeszólások a tárgyalás komolyságának rovására mennek. Méltóztassék ettől tartózkodni! (Nagy zaj.) Csendet kérek) 
Beck Lajos : Ilyent nem lehet komolyan hallgatni ! 
Szilágyi Lajos : Még ők beszélnek pariame-nti színvonalról, szólásszabadságról! (Vgy van! a jobboldalon.) 
Elnök: Csendet kérek ! (Félkiáltások a szélsóbaloldalon : Meghallgatjuk 1) 
Miskolczy Imre: A hazaárulót, igen. 
Elnök : Csendet kérek ! 
Fényes László: Miskolczytól nem tanulunk hazafiságot! 
Egy hang (a jobboldalon) : Fogd be a szádat! Ki velük ! 
Elnök: Méltóztassék ilyen közbeszólásoktól tartózkodni! Csendet kértek! Ne méltóztassék ilyen kifejezéseket használni. 
Fényes László : Szabolcsba jerünk ; ott beszéljünk Kállay ur ! 
Kállay Tamás : Kiverünk onnan ! 
Fényes Lászlő : Én mindig kimegyek a nép közé. A napokban is ott voltam ! 
Kállay Tamás: Ne méltóztassék hazudni! (Nagy zaj.) 
Elnök: Csendet kérek, t. ház ! Méltóztassanak a szónokot nyugodtan meghallgatni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Kérem Vass János képviselő urat, szíveskedjék csendben lenni. 
Fényes László: Sólovagok és ügynökök! (Zaj.) Butorügynök mer beszélni) (Zaj.) 
Elnök: Kérem Fényes László képviselő urat. nyugodjék meg ! (Derültség a jobb- és a baloldalon.) 

Gr. Tisza István : Tehát ismétlem : a perszonál uniónak magában kell foglalnia a hadsereg teljes külön választását, (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) és magában kell foglalnia a magyar nemzetnek a külképviselethez való külön jogát is. (Általános élénk helyeslés.) És ami különösen ennek a nagy horderejű elvnek a remélhetőleg küszöbön álló béketárgyalásoknál való megvalósítását illeti, nézetem szerint abban az átmeneti állapotban is, amelyben a béketárgyaláskor leszünk, feltétlenül gondoskodni kell arról, hogy a magyar nemzet érdekei a béketárgyalásnál megfelelő poziczióval és felhatalmazással biró megfelelő magyar ember által képviseltessenek. (Általános élénk helyeslés. Taps a jobboldalon.) 

Balla Aladár: Aki nem vörös posztó az ellenfél szemében ! (Zaj jobbfelöl. Halljuk ! Halljuk !) 
Elnök : Csendet kérek. t. ház ! 

Gr. Tisza István : Áttérek most a másik kérdésre, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) amely nézetem szerint lelki nyugalmunknak és higgadtságunknak fentartását és az erők egyesítését épen oly parancsolólag megkívánja, és ez a háború befejezésének a kérdése. (Halljuk ! Halljuk !) 
T. ház ! Én nem akarok semmiféle szemfényvesztő játékot űzni a szavakkal. Én

(Zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk 1 Halljuk ! jóbbfdől. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hol van a végleges győzelem ?) 

Fényes László: Az Igazmondó nem ezt mondta ! (Zaj a szélsőbaloldalon.) 
Elnök (csenget): Valóban nem méltó egy komoly tárgyaláshoz, hogy folyton ilyen közbeszólásokkal zavarják. (Helyeslés jobbfelől. Zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek! 

Gr. Tisza István : Elvesztettük nem abban az értelemben, hogy ne tudnánk még tovább is szívós és hősies védekezést kifejteni; hogy ne tudnók az ellenségnek a végleges győzelmet nagyon drágává tenni, de igenis elvesztettük abban az értelemben, hogy az erőviszonyok beállott eltolódásánál fogva a háború megnyerésére többé reményünk nem lehet, és hogy ennek folytán keresnünk kell a békét oly feltételek mellett, amelyeket ilyen viszonyok között ellenségeink elfogadnak. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. Zaj.) 

Elnök : Csendet kérek ! 

Gr. Tisza István : Ennek folytán csak helyeselhetem azt, hogy német szövetségesünkkel együtt a Wilson-féle 14 pont és az azokhoz függesztett ismert pontok alapján ajánlottuk fel a békét ellenségeinknek. 

Hock János: De ha kell, külön is ! (Zaj és közbeszólások a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) 

Gr. Tisza István : És, t. ház, magával ezzel a ténnyel, t. i. azzal, hogy a Wilson-féle 14 pont alapjára helyezkedtünk, adva van egész külpolitikai orientácziónknak az a módosulása, amelyet gróf Károlyi Mihály képviselőtársam tegnapi beszédében kifejezésre juttatott, (Igazi Ügy van Ia szélsőbaloldalon.) mert hiszen a 14 pont egyike, ugy-e, a népszövetséget és minden külön szövetség tilalmát involválja, (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) nagyon természetes tehát, hogy ugy a Németbirodalom, mint Ausztria és Magyarország, amidőn a Wilson-féle pontok között ennek a pontnak alapjára is helyezkedett, ezzel ugy a népszövetséget, mint a külön szövetségektől való tartózkodás elvét magáévá tette. (Ugy van !) Tehetjük ezt annyival inkább, mert hiszen az egész világnak ez a berendezkedése, amely a népszövetség alapján épül fel, feleslegessé teszi a külön szövetségek rendszerét... (Zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk !) 

Elnök : Csendet kérek ! 

Gr. Tisza István: . .. feleslegessé teszi különösen mi ránk nézve, akiket abba a szövetségi rendszerbe, amelynek hű tagjai voltunk és vagyunk mindaddig, amig fennáll: egy olyan veszély hajtott bele — a hódító, agresszív, autokrata Oroszbirodalom törekvései ellen való védekezés szüksége, — (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon és a közéfen. Zaj és közbeszólások a szdsőbaloldalon.) amely veszély ma, hála az Egek Urának, megszűnt, ugy hogy ennek a háborúnak rettentő pusztításai és veszteségei között mint egy a magyar nemzet egész jövőjére nézve nagyhorderejű, aktiv tételt kell a mérlegbe beállítanunk a hóditó, autokrata, létérdekeinkkel ellentétes törekvéseket támasztó orosz czári birodalom felbomlását. (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon és a közéfen.) Most, t. ház, feladatunk az, hogy azt a békét . .. (Zaj és közbeszólások a szélsőbaloldalon.) 

Elnök (csenget) : Igazán csodálom, hogy a képviselő urak nem veszik észre, hogy a ház osztatlan figyelmével és közérzületével helyezkednek szembe, amidőn folytonos közbeszóiásaikkal zavarják a szónokot. (Igaz! Ugy van! Élénk helyeslés és félkiáltások a jobboldalon és a középen: Botrány ! Szégyen ! Gyalázat! Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek! 
Matta Árpád: Én a csendet kivánom mindig ! (Helyeslés a jobb- és a baloldalon. Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Akkor ülj az dnöki székbe!) 

Muzsa Gyula: Nem lármázni jöttünk ide ! Hock János: ügy van ! Ez nem illik! Végre egy ember, aki elismeri a tényeket! Ez a legnagyobb győzelem. (Folytonos zaj és közbeszólások a szélsóbaloldalon.) 
Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Méltóztassanak a szónokot nyugodtan meghallgatni, (Zaj és közbeszólások a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jóbbfelől.) Kérem a t. ház igen tisztelt tagjait, szíveskedjenek csendben maradni. 

Gr. Tisza István : Ismétlem, t. ház, a feladat, amely pártkülönbség nélkül mindnyájunkra vár, az, hogy

(IgazI Elénk helyeslés. Ugy van! a jobboldalon és balfelől.)

Hock János: Életérdek! 

Gr. Tisza István : T. ház ! Hozzá kell még tennem az előbb elmondottakhoz, — mert, ezzel nemcsak magamnak, de igazán azt hiszem, a magyar nemzet jó hírnevének is tartozom, — hogy mindaz, amit külpolitikánk ujabb orientácziójáról mondottam, abszolúte nem foglalhat és nem foglal magában semmiféle hűtlenséget német szövetségesünkkel szemben. (Ugy van ! Ugy van ! jóbbfelől.) Német szövetségesünkkel egyetértőleg helyezkedtünk erre az uj elvi álláspontra, német szövetségesünkkel egyetértőleg kell berendezkednünk ezen az uj elvi alapon. Ez a lépés minden a világon lehet, csak nem ellenséges lépés szövetségesünkkel szemben. Ellenkezőleg, meg vagyok róla győződve, hogy a népeknek ebben az uj berendezkedésében is számos barátságos találkozási pont, számos közös érdek fog bennünket baráti kapcsolatba hozni német szövetségesünkkel. (Ugy van ! jóbbfelől.) Ezzel még ki kellett egészítenem a mondottakat. 

De most már, ismétlem, feladatunk, azt hiszem, pártkülönbség nélkül az, hogy az elérendő békét lehetőleg előnyössé tegyük a magyar nemzetre nézve; hogy biztosítsuk a magyar állam területi integritását, (Ugy van ! Ugy van 1 a jobb- és a baloldalon.) amelyet a Wilson-féle 14 pont egyáltalában nem is támadott meg, de — mert természetesen ez magában véve nem elég •— biztosítsuk a magyar állam egységét, belső kohézióját is, (Ugy vanI Ugy van ! jóbbfelől.) biztosítsuk azt, hogy a magyar állam Európának ezen a részén jövőre is az emberi haladásnak és szabadságnak az a tényezője legyen, amely volt a múltban is és amely magasztos feladatát híven igyekezett teljesíteni mindenha, ugy hogy nagyobb, alaptalanabb és méltatlanabb rágalmat nem mutathat fel a világtörténelem, mint azt a ,fájdalom, meglehetősen sikerrel járt törekvést, amely épen a magyar nemzetet, amely pedig Európának biztonságáért és szabadságáért és a népek szabadságáért annyi vért áldozott, a népszabadságok ellenségének igyekezett feltüntetni. (Ugy van! Ugy van! a jobb- és a baloldalon. Taps jobbfelöl.) 

Jánosi Zoltán : A Teakczió műve ! 
Fényes László: A feudalizmus műve !

Gr. Tisza István : De arra, hogy ezt a czélt elérjük, ismét két dolog szükséges. Az egyik az erők egyesítése, az egyik, hogy

(Helyeslés jobbfelől.) minden, ami keserűséget okozhat magyar ember és magyar ember között (Helyeslés jóbbfelől.) és ne nézzünk egyéb feladatot, mint azt, hogy vállvetve szolgáljuk a nemzetnek ezeket a nagy érdekeit. A másik, hogy egyesült erővel elkövessünk mindent azoknak a félreértéseknek, azoknak a tévhiteknek eloszlatására, amelyek olyan tévesen állították be a magyar nemzetet és a magyar államot, különösen az ellenséges külföld előtt és amelyek — fájdalom — annyi ellenszenvet, annyi ellenséges érzületet támasztottak ellenünk. 

A legelső, amiben az igazságot kell szolgálnunk és lehetőleg bevinnünk a velünk szemben álló nemzetek köztudatába az, hogy mi nem vagyunk és nem voltunk soha a nemzetiségek elnyomói. (Ugy van! Ugy van! jóbbfelől.) Mielőtt a tulajdonképeni nemzetiségi kérdésről beszélek, egy ezzel kapcsolatos kérdéssel kell számolnom és ez az u.n. cseh-tót probléma. Vakmerőbb hamisítását a tényeknek a történelem nem tudja felmutatni, mint ezt a cseh-tót nemzeti vagy állami gondolatot. (Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) Hiszen egészen a legutolsó időkig a tényeknek egész sorozata, a tényeknek egész összefüggő rendszere reáczáfol erre az állításra. Utalhatok arra a hősies magatartásra, amelyet tót honfitársaink, a tót népfaj fiai ebben a háborúban a mi fiainkkal együtt vállvetve tanúsítottak. (Elénk helyeslés.) 
Utalhatok arra a feltétlenül hazafias magatartásra, amelyet idehaza az egész tótság követett, utalhatok arra a tényre, hegy, amint nagyon jól tudjuk, különösen Amerikában, de Nyugat-Európában is, nagyon sok ezer tót honfitársunk élt a háború kitörésekor. Hiszen ezek mind óriási előnyökhöz jutottak volna, ha ellenségeink sorába álltak volna, (Igaz! Ugy van !) míg ha ezt nem teszik, ha ellenségnek maradnak, kiteszik magukat talán fokozottabb mértékben az üldöztetésnek és megrendszabályozásnak; és azért mégis minden jel arra mutat, hogy azon sok ezer tót honfitársunk közül igen kevesen voltak azok, akik beálltak az ellenséges táborba. (Elénk helyelés.) Es utalhatok arra, — hiszen ma már jöttek haza ezrével orosz fogságból tótajku honfitársaink — hányan voltak közöttük, akik végigszenvedték a csehek részéről a legborzasztóbb bántalmazásokat, (Igaz ! Ugy van !) de a legnagyobb kínzásokkal sem lehetett őket arra kényszeríteni, hogy hozzájuk csatlakozzanak és a magyar nemzet ellen fogjanak fegyvert. (Taps.) 

Miskolczy Imre: Ezek nem lettek entente barátok ! (Zaj a szélsóbaloldalon.) 

Gr. Tisza István : Ezeknek a tényeknek egész sorozatára mutathatunk rá és kell ismét és ismét rámutatnunk és ezeknek a tényeknek tudatát kell belevinnünk a velünk szemben álló hatalmak köztudatába annak igazolásául, hogy ez az egész úgynevezett cseh-tót probléma nem létezik, hogy az nem egyéb, mint a cseh népfaj rablási törekvése olyan terrénumon, (Igaz IUgy van !) amelyen sem a népek önrendelkezési joga alapján, sem a nemzeti elv alapján, sem semmiféle igazságos és helyes elv alapján keresni valójuk nincs. (Taps.) 

Ami magát a mi nemzetiségi kérdésünket illeti, azt hiszem, hogy nekünk mindnyájunknak igyekeznünk kell a felvilágosítás fegyverével élni itt is annak kimutatására, hogy

(Igaz! Ugy van !) Ami először a számarányokat illeti, itt nem beszélek Horvátországról, amelyet a magyar törvény is külön politikai nemzetnek ismer el, amellyel való állami közösségünk tehát a két testvérnemzet közötti viszony alapján épül fel. Horvátország leszámításával tehát maga a magyar faj határozott többséget képvisel; egyesülve a németséggel, amelyik politikai szempontból teljesen azonosította magát a magyar fajjal, számszerűleg Magyarország lakosságának körülbelül kétharmadára rug, gazdasági és kulturális súly tekintetében pedig ennél a kétharmadnál is természetesen igen sokkal nagyobb hányadot képvisel. De továbbá azon polgártársainknak nagy része is, akik nem tartoznak a magyar fajhoz és nem a németséghez, teljes hűséggel és odaadással helyezkedik a magyar nemzeti állam elvi alapjára, úgyhogy törpe kisebbség az Magyarországon, amely a nemzeti államnak alapgondolatával ellentétbe helyezkedik. 

Pop Cs. István: Az egész nép szembehelyezkedik ! (Zaj.) 

Gr. Tisza István (a román nemzetiségiek felé) : A képviselő uralmak teljességgel nincs joguk az egész román nép nevében beszélni. (Ugy van! Ugy van ! a jobboldalon.) 

Vajda Sándor : önnek egyáltalán nincs joga ! 

Gr. Tisza István : Hosszú időn át voltam az ugrai kerület képviselője, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Erőszakkal!) melynek választói körülbelül egyharmadrészben románok. Biztosithatom róla a képviselő urakat, hogyha ott együtt megjelenünk, akkor az ottani románság 99 századrésze az én szavamra fog hallgatni és nem az önökére. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Tiszta választásnál ?) 

Fényes László: Ez az önbizalom! 

Gr. Tisza István; A t. képriselő uraknak sokkal jobb volna alaposabban megismerkedniük a helyzettel, mielőtt ilyen kérdésben olyan kijelentéseket tesznek, melyekkel akaratuk ellenére ellenségeink malmára hajtják a vizet.( Helyeslés jobbfelől.) 

Pop Cs. István : Ezt már hallottuk ! Nem hiszi senki! (Zaj és közbeszólások a jobboldalon.) 
Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek a közbeszólásoktól kölcsönösen tartózkodni és megőrizni a ház nyugalmát. 
Fényes László: Még mindig a régi ideológia! 
Elnök: Kérem Fényes László képviselő urat, ne tartson külön szónoklatot. 

Gr. Tisza István : Ismétlem, azt hiszem, nekünk feladatunk ebben a tekintetben pártkülönbség nélkül a felvilágosítás munkáját végezni,

hogy a nemzetségi kérdés egészen másként áll Magyarországon, mint ahogy azt ő velük elhitették. 

Polónyi Dezső: Barátkozni kell vele, ugy-e ? 
Balla Aladár: Ezért üldözték Károlyit. 
Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne zavarják közbeszólásaikkal a szónokot. 
Ábrahám Dezső : Addig kellett volna csinálni, amíg ministerelnök volt. 

Gr. Tisza István : Ha emlékezetem nem csal, igen erős megtámadtatásnak voltam kitéve azért, mert mint ministerelnök is és máskor is a magyar és nem magyarajku polgárok közötti igazi megértés és szeretet érdekében fáradoztam. (Taps a jobboldalon, zaj és ellentmondások a szélsőbaloldalon.) 

Fényes László : Kortespolitíkából! 
Szilágyi Lajos: önök politikai furfangból máskép beszélnek most. 

Gr. Tisza István : Ismételve kérem, ne tekintsük most azokat a momentumokat, melyek a megértésre zavarólag hathatnak, de tekintsük azokat a nagy nemzeti szempontokat, amelyeket szolgálni, minden egyebet félretéve, hazánk iránti kötelesség. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) 
Azt hiszem, igyekeznünk kell az igazság fegyverével meggyőzni ellenfeleink közvéleményét arról, hogy az itteni viszonyok sokkal közelebb állnak ahhoz a posztulátumhoz, mely a Wilson-féle pontozatokban kifejezésre jut és hogy ezeknek a pontozatoknak a megvalósítása a mi bérviszonyainknak sokkal kevésbbé gyökeres módosítását involválja, mint ahogy azt sokan képzelik. 

S méltóztassanak nekem megengedni, ezen a téren felteszem mindenkiről a legjobb intencziót, de végzetes ballépést követ el az, aki talán nem is elég alapos ismeretével az ügynek ma olyair irányú érintkezéseket keres az állam nem magyarajku polgáraival, ma olyan jelszavakat hirdet a nemzetiségi politika és a nemzetiségek kielégítése terén, amelyek esetleg sokkal messzebb fognak bennünket elvinni a magyar nemzeti államnak elvi talajáról, mint amennyire szükséges lesz, ha ezt a kérdést kellő nyugalommal fogjuk fel és ha ebben a kérdésben is, mint minden másban, tartózkodunk az egymást való Hezitálástól. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen. Közbeszólások a nemzetiségi képviselők padjain.) 

Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek a közbeszólásoktól tartózkodni. Kérem Juriga képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. 

Gr. Tisza István: A másik, ezzel szorosan összefüggő kérdés — mert hiszen

-— a másik kérdés az úgynevezett demokratizálás kérdése. (Halljuk! Halljuk!) Nekünk a demokratizálás alapjára helyezkednünk nem szükséges

. , . (Élénk ellenmondások a baloldalon.) 

Szinyei-Merse Félix: Várják be a végét. (Zaj.) 
Bródy Ernő: Gyalázat! (Folytonos zaj a baloldalon.) 
Elnök (csendet): Csendet kérek, képviselő urak! Tessék a szónokot meghallgatni. 

Gr. Tisza István : Várják be a képviselő urak a mondat végét. Erre az alapra helyezkednünk nem szükséges, mert ezen az alapon vagyunk már régóta. (Nagy mozgás és élénk ellenmondások a baloldalon.) 

Elnök. Több nyugalmat kérek, képviselő urak. Tessék csendben meghallgatni a szónokát. 

Gr. Tisza István: Itt árnyalati különbségek lehetnek. Vannak is. (Nagy mozgás és élénk közbekiáltások a baloldalon.) 

Elnök: Kérem Pető Sándor képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni! 

Gr. Tisza István : Igazán nem hiszem, hogy a t. képviselő urak az ilyen jelenetekkel a mai nagy pillanathoz méltó módon szolgálnák hazájukat. (Nagy mozgás és élénk közbekiáltások a baloldalon.) 

Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak 1 (Folytonos zaj a baloldalon.) Kun Béla képviselő urat kérem, szíveskedjék tartózkodni a folytonos közbeszólásoktól. Méltóztassanak önmagukon uralkodni. (Zaj a ház minden oldalán. Felkiáltások a baloldalon: Odaát is zajonganak!) Nekem kötelességem a házban a csendet és a rendet fentartani, a tanácskozás lehetőségét biztosítani és e tekintetben nem fogadok el szemrehányást senkitől. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Kérem a t. ház türelmét és figyelmét. 

Gr. Tisza István : Fejtegetéseimben teljesen objektíve adom elő meggyőződésemet és azt hiszem, hogy a nemzet törvényhozása akkor mutatja magát méltónak a mai nagy időkhöz, ha az objektív fejtegetéseket lehetővé teszi. 

Jánosi Zoltán : Nem objektív, hanem abjektiv ' 
Elnök: Kérem Jánosi Zoltán képviselő urat, szíveskedjék tartózkodni a közbeszólásoktól. 

Gr. Tisza István : Ha végignézzük közviszonyainknak egész fejlődését, ha végig nézzük azon a programmon, amelyet a jelenlegi kormány is a háznak, mindhatnám osztatlan helyeslése mellett a szocziálpolitikai, birtokpolitikai és más egyéb kérdésekben kifejtett: engedelmet kérek, ismétlem, árnyalati különbségek lehetnek, (Ellentmondások a baloldalon.) de

(Zaj és ellentmondások a baloldalon. Elnök csenget.) Es itt megint igaza van Károlyi Mihály t. képviselő urnak . .. (Zaj és felkiáltások a báloldalon: A kalandorpolitikusnak !) 

Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Gr. Tisza István : .. . abban, hogy a demokratikus fejlődés nem egyértelmű a választójog kéi% désével. A demokratikus fejlődésnek igen sok egyéb más tartalma is van, olyan, amelyben teljesen egyetértünk, olyan, melyet karöltve megvalósithatunk. Méltóztassanak megengedni nekem, ma, amidőn megalkottunk egy olyan választójogi törvényt ... 
Bródy Ernő; Mely gyalázat! (Zaj.) 
Elnök : Bródy Ernő képviselő urat rendreutasítom. Csendet kérek, képviselő urak. 

Gr. Tisza István : . . . amelyet ugyan a képviselő urak kéréseinek, amihez teljes joguk van, de amely a felnőtt férfilakosságnak kétharmadát választójoghoz juttatja . . . (Zaj és ellentmondások a baloldalon.) 

Elnök : Csendet kérek képviselő urak. 
Egy hang (a baloldalon): A katonákat kirekesztették ! (Zaj.) 
Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. 
Székely Aladár (közbeszól.) 
Elnök : Székely Aladár képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni. 

Gr. Tisza István :... olyan választójogot, mely a férfilakosságnak körülbelül olyan arányát, 

Székely Aladár (közbeszól.) 

Elnök : Kérem Székely Aladár képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. A képviselő urnak nincs joga a szónokot folytonos közbeszólással zavarni.  

Gr. Tisza István : ... olyan választójogot, mely körülbelül olyan arányát juttatja választójoghoz a magyarországi férfilakosságnak, mínt aminővel Angliában szavazati joggal bírt egészen a legutolsó hetekig a férfilakosság: engedelmet kérek, erre azt mondani, hogy ez nem demokratikus fejlődés, abszolúte nem lehet. (Zaj és ellentmondások a baloldalon. Halljuk ! Halljuk! jóbbjelől.) 

Elnök: Csendet kérek a ház minden oldalán. 
Pop Cs. István : Szégyenteljes választói jog. 
Elnök: Kérem Pop Cs. István képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. 
Gr. Tisza István : És most azt kérem azoktól a szemben ülő t. képviselő uraktól.. .. 
Balla Aladár: Politikai kalandorok. 

Gr. Tisza István :... akikkel egynek érzem magam abban a vágyban, hogy igazán egyesült erővel szolgáljuk hazánkat. (Zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jóbbjelől.) 

Balla Aladár (közbeszól). 
Elnök: Kérem Balla Aladár képviselő urat, szíveskedjék tartózkodni a folytonos közbeszólástól. A t. képviselő ur tartozik magán uralkodni és a tanácskozást nem zavarni. Kérem a képviselő urat, szíveskedjék az elnök figyelmeztetésének eleget tenni. 

Gr. Tisza István : Azt kérdem a velem szemben ülő t. képviselő urak közül azoktól, akikkel egynek érzem magamat abban a hazafiúi vágyban, hogy most egyesült erővel szolgáljuk az országot, hogy ez-e az a pillanat, ahol előrántsuk a választójognak elválasztó mozzanatát? (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ez a pillanat az, amelyikben lehetetlenné tegyük a közreműködést magyar ember és magyar ember között ? (Zaj a szélsőbaloldalon.) 

Hock János: Ezen az alapon lesz uj Magyarország (Zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl.) 

Gr. Tisza István: Közbeszólásokkal sem meg nem zavarnak, sem el nem döntik a kérdést, sem érveket nem tudnak felhozni. (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon.) Engedjenek meg nekem, sokkal jobb bizonyítékot szolgáltatnak arról, hogy biznak ügyük igazságában, ha az ellenérvelést meghallgatják és megzavarni nem akarják. Mi benne vagyunk a demokratizálásban. (Zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) 

Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak megőrizni a ház komolyságát. 

Gr. Tisza István : Nem hiszem, hogy lehetetlen feladat előtt állnánk akkor, amidőn igyekeznénk az egész művelt világ előtt bebizonyítani, hogy az a választójog, amely jelenleg törvényben van, hogy az az irni-olvasni tudóknak majdnem teljesen megadja a választójogot, (Mozgás balfelöl.) hogy az csakis azért nem megy tovább az általánosság terén, mert,

amelyet a fejlettebb nyugati államok, hogy a mai viszonyok között. . . (Folytonos zaj .a baloldalon. 

Elnök (csenget) : Csendet kérek! 

Gr. Tisza István : .. . ez a választójog legalább is annyira demokratikus reáuk nézve, mint az általános szavazati jog az Amerikai Egyesült Államokra nézve. Mondom, én nem hiszem, hogy ne tudnánk ebben a tekintetben felvilágositólag hatni; nem hiszem, hogy ne tudnánk elkerülni azt, hogy bele kelljen menni egy olyan megoldásba, amely felől, — tisztelem az ellenkező véleményt — de amely felől nagyon sokan arról vagyunk meggyőződve, hogy végveszélyt jelent a nemzetre nézve, hogy

(Igaz ! Ügy van ! jobbfelöl. Zaj a szélsőbaloldalon.) s amelyikről kétségtelen az, hogy a magyar nemzet — s itt értem a politikai magyar nemzetet, mert ebben ugyanigy gondolkozik a tót és a román kisbirtokosság is — hogy ez a reform a magyar nemzet túlnyomó nagy többségének nem kell, hogy ezt a magyar közvélemény nem kívánja, (Mozgás és ellentmondások balfelöl.) hanem van egy kis, de a sajtóban és más téren nagyon erősen hangot adni tudó kisebbsége a magyar társadalomnak. (Igaz ! ügy van jóbbfélől. Zaj a baloldalon. Engedelmet kérek, álljunk meg egy perczre. 

Bródy Ernő: Milliók kívánják! (Zaj a jobb  és a baloldalon.) 
Elnök: (csenget): Kérem Bródy képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. 
Jánosi Zoltán: Uj választást! 
Elnök: Kérem Jánosi Zoltán képviselő urat, szíveskedjék nyugodtan maradni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek, képviselő urak. 

Gr. Tisza István: Álljunk meg egy perczre. Védjük meg.a nemzeti pozicziót ezen a téren is és különösen ne dobjunk most bele az aktuális közéleti kérdésekben egy olyan problémát, amely azt, ami mindenekfelett szükséges, az összes hazafias magyar emberek becsületei együttműködését teszi lehetetlenné és belekényszerit bennünket a küzdelembe e felett a belpolitikai kérdés felett. (Ugy van ! a jobboldalon.) 

Gr. Károlyi Mihály: Békét nem kapunk különben. (Mozgás.) 
Elnök : Csendet kérek ! 
Hock János: Választójognélkülnincsbéke.(Zaj.) 

Gr. Tisza István : Nem tudom, hogy a t. képviselő urak honnan veszik ezt, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Wüson jegyzékéből!) mert erre semmiféle pozitív alap, legalább a nyilvánosság előtt levő okiratokbon, nincs. (Ugy van ! a jobboldalon.) És engedelmet kérek, hát nézzük meg, hogyan áll a dolog? Hát igyekezzünk felvilágosítani azokat, akikkel szemben állunk, és ha ugy alakulna a dolog, amint ne adja Isten, hogy alakuljon, hogy külerőszak nyomása alatt meg. kellene valamit csinálnunk, ami megsebzi a nemzetet, tegyük meg akkor, amikor kényszerhelyzetben vagyunk, de ne tegyünk meg magunk saját jószántunkból. (Igaz! ügy van! a jobboldalon. Zaj és ellenmondás a bal- és a szélsőbaloldalon:) 

Bródy Ernő (közbeszól.) 
Elnök: Kérem Bródy Ernő képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak ! 
Fernbach Károly : Csak erőszaknak lehet engedni? (Zaj.) 
Elnök: Csendet kérek! 

Gr. Tisza István : Romboljunk le a magyar nemzet állami épületéből annyit, amennyire elkerülhetetlenül szükséges, de

(Ugy van ! a jobboldalon. Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) 

Bródy Ernő : Rombolás?! 
Elnök: Méltóztassék a szónokot nyugodtan meghallgatni. Kérem Bródy Ernő képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. 

Gr. Tisza István : Most már nagyon röviden rá akarok térni beszédem utolsó részére. (Halljuk ! Halljuk !) Rátérek arra, hogy nézetem szerint egyesült erővel el kellene követnünk mindent, hogy eloszlassuk azt a téves hitet az ellenséges külföld előtt, mint hogy ha a magyar nemzet bármikor agresszív, vagy hódító czélokat követett volná és ezt a háborút másként, mint a létfentartási szüksége által kényszerítve kezdette volna. (Ugy van ! a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.) 

Polónyi Dezső: A külföldet kell meggyőzni. 
Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak! Kérem Polónyi Dezső képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. 
Egy hang (a jobboldalon) ; Nincs itt az apja, hát beszél! (Derültség a jobboldalon.) 
Elnök: Csendet kérek S Gr. Tisza István: Nagyon kérem a képviselő urakat, há. lehetséges, (Halljukl Halljuk!) legalább ebben a kérdésben, legalább egyidőre ne hallgassanak a pártszempontokra. (Zaj a szélsőbaloldalon.) 
Jánosi Zoltán." Szó sincs róla ! 

Gr. Tisza István : Gondolják meg, hogy azzal, hogyha ugy állítják be azokat, akik önökkel a háború kérdésében itt és a túloldalon nem értettek egyet, mint akik agresszív czélokból provokálták volna a háborút, azzal talán a nemzeti közvélemény egy része előtt megnehezíthetik politikai ellenfeleik helyzetét, — higyjék meg erre nem fektetek súlyt — de ezzel megsebzik az ország legszentebb érdekeit, (Ugy van ! a jobboldalon.) mert ezzel azt az ellenszenvet táplálják és tartják fenn a külföldön, amely arra a végzetes tévedésre indíthatja a nyugat nagy hatalmait, hogy a Duna-völgy viszonyainak rendezését nem a magyar nemzetre alapítva, hanem a magyar nemzet ellen igyekezzenek megcsinálni. Higyjék meg nekem, egyenesen

és meggyőződnek-e arról, hogy az ő jól felfogott érdekük is az, az emberiség általános érdeke is az, az emberi haladás és szabadság érdeke is az ... (Zaj a szélsőhaloldalon. Halljuk! Halljuk ! jobbfelől.) 

Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. 

Gr. Tisza István : .. . hogy a Duna-völgyben a magyai nemzet tölthesse be a világtörténelmi hivatást, amely reá vár és ne engedjék meg ebből a szempontból (Zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) elhomályosítani engedni azt a kérdést, hogy a monarchia és a magyar nemzet, amelyiknek a monarchia külügyi politikájára irányadó befolyása volt, mindent elkövetett a béke fentartására, (Ugy van ! jobbfelől.) elment a béketürésnek olyan hosszú utján, hogy már jóformán világnevétség tárgyává kellett lennie (ügy van ! Ugy van ! jobbfelől.) és csak akkor ragadott fegyvert a kezébe, midőn a bizonyítékoknak egész sorozatából kellett arról meggyőződnie, hogy tervszerű munka folyik arra, hogy előbb megalázzanak és azután tönkretegyenek bennünket. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon és balfelől.) 

T. ház ! Én erre:a kérdésre vissza fogok térni okmányokkal a kezemben. (Halljuk! Halljuk!) A felhatalmazásom megvan már reá, hogy ezeket az okmányokat felhasználhassam. Jelenleg, a mai pillanatban sem kezeim között nincsenek még, sem az időt nem tartom most egy hosszú beszéd végén erre alkalmasnak, de azt remélem, hogy az indernnitási vita alkalmával megadhatom e tekintetben a teljes felvilágosítást. Egyelőre is ünnepélyesen állítom, (Halljuk/ Halljuk!) hogy a monarchia külpolitikája közvetlenül a háború előtt is, azokban az időkben, midőn a viharfellegek nagyon tornyosultak a Balkánon és amidőn nagyon is szembetűnővé. vált az autokrata Oroszbirodalom politikájának ellenünk való erőteljesebb kiéleződése, akkor is mindent elkövetett, hogy a háború elkerülésével békés eszközökkel hozza létre létérdekeink megóvását. És biztosithatom ma már a t. házat arról is, hogy akkor is, midőn ennek a törekvésnek hiábavalóságáról kellett meggyőződnünk, mikor kénytelenek voltunk olyan lépésre elhatározni magunkat, amelyiknél számolnunk kellett azzal, hogy ennek következménye a háború lehet, akkor is eleve ab ovo kizártunk mindenféle hódítási gondolatot, akkor is ab ovo már garancziákat kerestünk arra, hegy a monarchiának minden illetékes tényezője egyetértsen abban, hogy ez a háború védelmi jellegű, amely semmi körülmények között annektálásokra, hódításokra nem vezethet. (Zaj a szélsobaloldalon. Elénk felkiáltások jobbfelől: Halljuk ! Halljuk !) 

Elnök: Csendet kérek a ház minden oldalán, Polónyi Dezső: Akkor kellett volna önálló magyar hadsereg ! 
Elnök : Kérem Polónyi Desző képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. 

Gr. Tisza István: Méltóztassanak megvárni, amig ebben a tekintetben bizonyítékokkal szolgálok, de méltóztassanak nekem megengedni, hogy már most, ebben a pillanatban, a nemzet érdekében — mert hisz igazán mit bánja ma becsületes ember, hegy ily viszonyok között mi lesz a saját személyével — konstatáljam ezt a tényt és tiltakozzam minden másféle beállítás ellen. (Helyeslés és taps a jobboldalon.)  Hogy azután, midőn egyszer a háború megindult, akkor

az természetes, és én azt hiszem, hogy éppen ellenségeinkkel szemben is nem gyűlölséget, hanem megbecsülést válthat ki az, hogyha az ember egyszer kardot rántott, azt becsülettel forgatja. (Taps a jobboldalon.) Én az erős, hatalmas, tiszteletreméltó ellenfelet látom a nyugati hatalmakban. 

Jánosi Zoltán : A mentelmi bizottsághoz !

Okolicsányi László: De nem ezimborál vele!

Gr. Tisza István: És abban a meggyőződésben vagyok, hogy a magyar nemzet is mindent elkövetett arra, hogy Id érdemelje ellenségeink tiszteletét és megbecsülését, mindent elkövetett elsősorban hősiessége által, de azáltal is, hogy ebben, a háborúban nem volt nemzet, amely a maga élet-ka lálharczát — pedig a mienk az volt, mert a mi életünkre törtek .— oly kevés gyülölködéssel és olyan lovagiasan vívta volna meg, mint a magyar. (Taps a jobboldalon és a középen.)

Létay Ernő: Az internáltak itt voltak ellátva legjobban. 

Gr. Tisza István : Hogy bántak a mi katonáink a kézitusa befejeztének pillanatában a sebesült ellenséggel, hogy bántak nálunk a hadifoglyokkal, az ittmaradt idegenekkel ? (Igaz! Ugy van! a jobboldalon és a középen.) 

Jánosi Zoltán : Az uszítók ellenére ! Gr. Tisza István: Hol van még egy nemzet, mely ezt a háborút nagyobb hősiességgel, ilyen lovagiassággal és ilyen emberi nemes érzelmekkel vivta volna meg % (Taps a jobboldalon.) 

Vass János ; Ez a magyar jellem érdeme ! 

Gr. Tisza István : Ezek azok a nagy és üdvös igazságok, amelyeket unos-untalan hangoztatni kell, amelyeket igyekeznünk kell egyesült erővel bevinni az ellenséges államok köztudatába és amelyeknél azoknak a képviselő uraknak, akik számára eddigi magatartásuk több rokonszenvet biztositott az ellenséges közvéleményben, mint a mi részünkre — és ezt minden támadó czélzat nélkül mondom — volna magasztos kötelessége ezt hirdetni, erre rámutatni (Ugy van ! a jobboldalon.) 

Zlinszky István : Meg lesz ! Ez természetes. 

Gr. Tisza István : . . .

hogy ezt vivta hősies elhatározással, de gyűlölködés nélkül és hogy minden előfeltétele megvan annak, hogy a magyar nemzet itt, Európának ezen a részén, ahová az isteni gondviselés helyezte, azokat a nagy emberi ideálokat sikeresebben szolgálja minden más népfajnál, amely nagy emberi ideálok a nyugati hatalmak zászlajára fel vannak irva. Azt hiszem, ennek a kötelességnek teljesítésében kellene egyesülnünk és higyjék meg a t. képviselő urak, nem járnak helyes úton, ha e helyett ma is a gyűlölség szavára hallgatva politikai ellenfeleik magatartását befeketíteni igyekeznek, nem gondolva meg, hogy ezzel a nemzet létérdekeit sebzik meg. 

Beck Lajos : önök gyűlölködtek ! 

Gr. Tisza István : Ezeket minden polemikus él nélkül és minden személyi momentum teljes háttérbe szorításával elmondani a mai ünnepélyes pillanatban kötelességemnek tartottam. (Hosszan tartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon és a középen. A szónokot számosan üdvözlik.) 

Elnök: Az ülést öt perczre felfüggesztem.