Covid, háború, gazdasági válság – nagyot fordult a világ körülöttünk. A Hagyományok Háza azonban stabilabban működik, mint valaha; az idén 25 éves jubileumát ünneplő intézmény vezetőjét a siker titkáról és a jövő irányairól is kérdeztük.
Önöket érintették a közelmúlt nem éppen kedvező globális történései?
Természetesen érintettek, ugyanúgy, mint bármely más kulturális intézményt. Az utóbbi évek válságai egyszerre hatottak a közönségszokásokra, a finanszírozási környezetre és a működés tervezhetőségére. Ilyen körülmények között a stabilitás a tudatosan felépített működés eredménye. A köz számára talán kevésbé látható, de az utóbbi öt évben ennek megfelelően átalakítottuk a struktúránkat. A Hagyományok Háza szerepe 2017 óta jelentősen megnőtt, ma már több mint kétszáz főt foglalkoztató, kiemelt országos intézmény vagyunk – ez másfajta szervezettséget igényel. A helyzetünket sajátossá teszi, hogy egyszerre látunk el múzeumi, kutatási, archívumi és közművelődési feladatokat, valamint koordináljuk az országos és határon túli hálózatot.
Hogyan néz ki ez az új típusú működés?
A lényeg, hogy áttértünk a magányos feladatvégzésről a csapatmunkára. Korábban gyakori volt, hogy egy-egy projekt teljes terhe egyetlen emberre nehezedett, a szervezéstől a lebonyolításon át a reprezentációig. Ma a feladatok strukturált munkacsoportok között oszlanak meg: külön szakmai, támogató és adminisztratív egységek dolgoznak együtt, pontosan meghatározott szerepkörökben. A váltás szemléleti fordulatot is jelent. A népművészet alapvetően közösségi gyakorlat, ezért indokolt, hogy az intézményi működés is együttműködésre épüljön.
A Hagyományok Háza leginkább látható „homlokzati eleme” eddig a 75. születésnapját ünneplő Magyar Állami Népi Együttes volt, e mellé csatlakozott időközben a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum. Milyen sikerrel?
Stratégiai célként két olyan, országos jelentőségű intézményi területet jelöltünk ki, amely széles közönségréteget szólít meg. A Magyar Állami Népi Együttes évtizedek óta stabil, és jelentős nézőszámmal működik, az intézmény közönségforgalmának meghatározó részét adja. A Magyar Népi Iparművészeti Múzeum az utóbbi években megerősítette pozícióját. A kiállítások látogatottsága szakmúzeumi viszonylatban kifejezetten erős, és mutatja, hogy a tárgyi kultúrára épülő bemutatási forma képes önálló közönséget is vonzani.
Forsthoffer Ágnest jelölte az Országgyűlés elnökének a Tisza Párt. A 45 éves, Balatonfüreden élő közgazdász közel húsz éve vezeti családi szállodavállalkozásukat. A leendő házelnök pénzügy-számvitel és marketing szakon végzett, és 2025 ősze óta a Tisza Párt alelnöke. Megválasztásával az európai parlamenti modell érvényesülhet Magyarországon is.
Emlékév kezdődik a magyar néprajz megkerülhetetlen alakja születésének századik évfordulóján.
A volt köztársasági elnök szerint elveszítjük azt a tudást, ami szüleinknek, nagyszüleinknek megvolt, s ez hiányzik az egészséges életmódhoz.
Amennyiben a próbaüzem sikeres lesz, úgy hamarosan újraindulhat a tranzit a vezetéken.
Matematikailag még nem biztos az angyalföldiek feljutása az élvonalba.
A brüsszeli lap szerint az Európai Unió már szerdán jóváhagyhatja a Kijevnek szánt 90 milliárdos hitelcsomagot.
A volt vezérkari főnök lesz a Tisza-kormány honvédelmi minisztere.
Kiálltam anno a tiltakozó tanárok és Pankotai Liliék mellett is, amikor kirúgással fenyegették őket.
Nincs semmilyen jogi, politikai vagy erkölcsi alap a Fidesz-KDNP által megválasztott közjogi méltóságok legitimitásának megkérdőjelezésére.
