A lényeg, hogy áttértünk a magányos feladatvégzésről a csapatmunkára. Korábban gyakori volt, hogy egy-egy projekt teljes terhe egyetlen emberre nehezedett, a szervezéstől a lebonyolításon át a reprezentációig. Ma a feladatok strukturált munkacsoportok között oszlanak meg: külön szakmai, támogató és adminisztratív egységek dolgoznak együtt, pontosan meghatározott szerepkörökben. A váltás szemléleti fordulatot is jelent. A népművészet alapvetően közösségi gyakorlat, ezért indokolt, hogy az intézményi működés is együttműködésre épüljön.
A Hagyományok Háza leginkább látható „homlokzati eleme” eddig a 75. születésnapját ünneplő Magyar Állami Népi Együttes volt, e mellé csatlakozott időközben a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum. Milyen sikerrel?
Stratégiai célként két olyan, országos jelentőségű intézményi területet jelöltünk ki, amely széles közönségréteget szólít meg. A Magyar Állami Népi Együttes évtizedek óta stabil, és jelentős nézőszámmal működik, az intézmény közönségforgalmának meghatározó részét adja. A Magyar Népi Iparművészeti Múzeum az utóbbi években megerősítette pozícióját. A kiállítások látogatottsága szakmúzeumi viszonylatban kifejezetten erős, és mutatja, hogy a tárgyi kultúrára épülő bemutatási forma képes önálló közönséget is vonzani.