Covid, háború, gazdasági válság – nagyot fordult a világ körülöttünk. A Hagyományok Háza azonban stabilabban működik, mint valaha; az idén 25 éves jubileumát ünneplő intézmény vezetőjét a siker titkáról és a jövő irányairól is kérdeztük.
Önöket érintették a közelmúlt nem éppen kedvező globális történései?
Természetesen érintettek, ugyanúgy, mint bármely más kulturális intézményt. Az utóbbi évek válságai egyszerre hatottak a közönségszokásokra, a finanszírozási környezetre és a működés tervezhetőségére. Ilyen körülmények között a stabilitás a tudatosan felépített működés eredménye. A köz számára talán kevésbé látható, de az utóbbi öt évben ennek megfelelően átalakítottuk a struktúránkat. A Hagyományok Háza szerepe 2017 óta jelentősen megnőtt, ma már több mint kétszáz főt foglalkoztató, kiemelt országos intézmény vagyunk – ez másfajta szervezettséget igényel. A helyzetünket sajátossá teszi, hogy egyszerre látunk el múzeumi, kutatási, archívumi és közművelődési feladatokat, valamint koordináljuk az országos és határon túli hálózatot.
Hogyan néz ki ez az új típusú működés?
A lényeg, hogy áttértünk a magányos feladatvégzésről a csapatmunkára. Korábban gyakori volt, hogy egy-egy projekt teljes terhe egyetlen emberre nehezedett, a szervezéstől a lebonyolításon át a reprezentációig. Ma a feladatok strukturált munkacsoportok között oszlanak meg: külön szakmai, támogató és adminisztratív egységek dolgoznak együtt, pontosan meghatározott szerepkörökben. A váltás szemléleti fordulatot is jelent. A népművészet alapvetően közösségi gyakorlat, ezért indokolt, hogy az intézményi működés is együttműködésre épüljön.
A Hagyományok Háza leginkább látható „homlokzati eleme” eddig a 75. születésnapját ünneplő Magyar Állami Népi Együttes volt, e mellé csatlakozott időközben a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum. Milyen sikerrel?
Stratégiai célként két olyan, országos jelentőségű intézményi területet jelöltünk ki, amely széles közönségréteget szólít meg. A Magyar Állami Népi Együttes évtizedek óta stabil, és jelentős nézőszámmal működik, az intézmény közönségforgalmának meghatározó részét adja. A Magyar Népi Iparművészeti Múzeum az utóbbi években megerősítette pozícióját. A kiállítások látogatottsága szakmúzeumi viszonylatban kifejezetten erős, és mutatja, hogy a tárgyi kultúrára épülő bemutatási forma képes önálló közönséget is vonzani.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Családról, hitről, politikáról és lánya támadásairól beszélt Gáspár Győző. A showman kiállt Gáspár Evelin mellett, Orbán Viktort méltatta, bírálta az őt és családját érő kritikákat, és azt is elárulta, miért hagyta ott annak idején az RTL-t.
Ott nyert a Fidesz, ahol a teljes baloldali sajtó leírta őket; Brüsszelig érhetnek az ukrán aranykonvoj-ügy szálai; lerántották a leplet Magyar Péter szakdolgozatáról és robbantás történt egy európai ország amerikai nagykövetségén.
Az amerikai elnök szerint az Egyesült Államok nem akar újra meg újra visszatérni Iránba, végleges megoldást szeretnének.
A Tisza folyó által kettészelt vidék egyszerre őrzi a hagyományos alföldi kultúra elemeit és az innovatív gazdasági törekvések nyomait.
Több mint 15 millió forint megy csak el a kártérítésekre. A budapesti kátyúk nem csak az autósoknak okoznak bosszúságot, de sok remény nincs a javulásra.
Most azért, hogy mindenki megértse: Ukrajna gyalázatos orosz agresszió áldozata, hősies nép hazája – egyben utolsó, megbízhatatlan, ön- és közveszélyes latorállam. Kohán Mátyás írása.
Érvényesült a papírforma, a legjobb ismét bizonyított.
