Az ajánlásban ott a szó: válság, krízis, és — a legrosszabb esetben — háború.
Svédország az az ország, ahol a készpénz gyakorlatilag kihalt. Arra járó ismerősök hüledeznek azon, hogy Stockholmban a buszon nem fizethetsz kápéval, a piacon nem vesznek át bankjegyet, a hajléktalanok Swish-kódot tartanak a járókelők felé. A svédek tíz év alatt megcsinálták, amit a fintech-konferenciákon álomnak szokás nevezni: a majdnem teljesen digitális pénzforgalmat.
Az egész ország egyetlen, elegáns alkalmazássá vált.
Svédek, mondják a nem svédek kicsit irigykedve.
Most jött szembe velem a hír, hogy a Riksbank, a világ legrégebbi központi bankja arra kéri a svédeket, hogy tartsanak otthon készpénzt. Az ajánlásban ott a szó: válság, krízis, és — a legrosszabb esetben — háború.
A központi bankok nem használnak ilyen szavakat véletlenszerűen. Ha a Riksbank leírja azt a szót, hogy háború, az nem retorika, hanem kockázatelemzés.
De a lényeg nem is a szó, hanem a logika mögötte. Ami itt történik, az annyi, hogy egy ország, amely évtizedekig arra tett fel mindent, hogy elhagyja a készpénzt, most elismeri: a rendszer, amit felépített, nem elég erős a valószínűsíthető forgatókönyvekhez. A digitális pénzforgalom békeidőkben szép, gyors, kényelmes. De egyetlen áramszünet, egyetlen kibertámadás, egyetlen célzott csapás az infrastruktúrára elég ahhoz, hogy az egész ország ne tudjon kenyeret venni.
Svédek. Alkalmazkodnak a valósághoz. És tudják, hogy aminek a keretei között most újraterveznek, az már nem a régi normalitás.
Érdemes összeolvasni a részleteket. Svédország kétszáz év semlegesség után 2024-ben lett NATO-tag. Lehetett olvasni arról, hogy újra kiadták azt a polgári védelmi füzetet, amely a háborús helyzetre való felkészülést írja le, és amit utoljára talán a nyolcvanas években nyomtattak ki. Bevezették a szelektív sorkötelezettséget. Megerősítették Gotland védelmét. Növelik a védelmi kiadásokat. És most azt mondja a központi bankjuk: legyen nálad készpénz.
Egyenként egyik intézkedés sem drámai. Összeolvasva viszont ez nem jóléti reformcsomag, hanem irányváltás. Ugyan még nem háborús gazdaság, de azért már nem is békeidős. Valami a kettő között.
Mondjuk így: készültség.
A svéd minta azért érdekes, mert nem arról szól, hogy „jön a háború”. Hanem arról, hogy a háború lehetősége elég valósnak tűnik ahhoz, hogy a békeidős rendszerek alapfeltevéseit felül kelljen vizsgálni.
Ez az, amit peremháborús logikának lehet nevezni. Nem háború, hanem a háború lehetőségének gravitációja. Az a helyzet, amelyben a döntések még békések, de az indokaik már nem. A civil védelmi füzet arra késztet, hogy tudd, hol a legközelebbi óvóhely.
A Riksbank sem pénzügyi összeomlásról beszél, csak annyit mond, hogy legyen nálad ezer korona, amivel vehetsz tejet, ha nem működne az internet.
Vannak olyan pillanatok az ember életében, amikor a zseblámpába elemeket vásárol, megnézi az elsősegélydobozt, megkeresi a gyufát, ilyenek. És készpénzt rejt el a párnacihába.
Nyitókép: MTI/EPA/Anders Wiklund
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
44 iráni hajót süllyesztettek el.
Svájcban vasárnap döntöttek a magyar megoldást követő alkotmánymódosításról.
Izrael és az Egyesült Államok támadásával jelentősen csökkentek Irán hasadóanyag-készletei.
Az Izrael és a Hezbollah közötti harcok eddig 394 ember halálát okozták Libanonban, köztük 83 gyermekét is.
Az ukrán Védelmi Minisztérium katonai hírszerzésének egyik tisztje kifejtette: „csak azt engedjük meg a magyaroknak, hogy az utcákat takarítsák”.
Családról, hitről, politikáról és lánya támadásairól beszélt Gáspár Győző. A showman kiállt Gáspár Evelin mellett, Orbán Viktort méltatta, bírálta az őt és családját érő kritikákat, és azt is elárulta, miért hagyta ott annak idején az RTL-t.
Ott nyert a Fidesz, ahol a teljes baloldali sajtó leírta őket; Brüsszelig érhetnek az ukrán aranykonvoj-ügy szálai; lerántották a leplet Magyar Péter szakdolgozatáról és robbantás történt egy európai ország amerikai nagykövetségén.
Az amerikai elnök szerint az Egyesült Államok nem akar újra meg újra visszatérni Iránba, végleges megoldást szeretnének.
