Napi Maxima - Szalai Zoltán rovata
„Szolgálni nem tudunk, parancsolni nem kívánunk senki fiának. … A görögök élnek afféle elővigyázattal, hogy esküvel pecsételik meg a szerződéseket, s tanúkul hívják az isteneket: a mi vallásunk maga a hűség. Megcsalja az isteneket az, aki nem tiszteli az embereket. Neked sem kell olyan barát, akinek jóindulatában kételkedel.”
Idézett mű: Q. Curtius Rufus: A makedón Nagy Sándor története. Budapest, Európa, 1967. p. 192-193.
A szkíták követe beszélt így Nagy Sándorhoz ( III. Alexandrosz, szül.: i.e. 356. július 20/21. Pella – Makedonia, elhunyt i.e.: 323. június 10. Babilon) i.e. 329-ben, ám szándékáról nem tudta lebeszélni. A könyv írójáról nem tudunk sokat, valószínűleg rétor, szónoklatoktató volt, a több kötetes munka - amely nem maradt fenn teljes egészében – ezen részének keletkezési idejét az i.sz. szerint 41-54. évek közé teszik a kutatók. A szkíta nép iráni nyelvet beszélő törzsek szövetségeként az i.e. 7 századtól kezdve vette birtokba a kelet-európai sztyeppevidéket egészen az ázsiai részre kiterjedően. Az ókori görögök is respektálták őket jó képességeik, egyenes jellemük és harcosságuk miatt.