A lét örök tragikomédiája – megérkezett a mozikba az Arany János-film
Azt jól tudjuk az iskolából, hogy Petőfi még diákkorában vándorszínésznek állt, de Arany János hasonló, 1836-os kalandjáról nemigen esik szó.
Beteg vagyok, süket, vak és vén;/ Tanácskozni miért mennék én?
Napi Maxima – Szalai Zoltán rovata
I
Ülési meghívóra
Sár van, hó van, köd, fergeteg,
A szegény tag bús és beteg;
Nem jöhetek -
Végezzetek.
(1875 körül)
II
Egy másik ülési meghívóra
Beteg vagyok, süket, vak és vén;
Tanácskozni miért mennék én?
(1880 ápr.)
Arany János (1817-1882) magyar költő, újságíró és tanár. A Kisfaludy Társaság elnöke, az MTA tagja és titkára. A magyar nyelv legkiválóbb ismerője, szókincsének gazdagsága és kreativitása egyedi a magyar irodalomban. Szerb Antal szerint: „Minden szál hozzá vezetett, és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja.” Ma már nem is értjük talán, miért Arany mindennek a kezdete, amely a 19. század végén és a 20. században a magyar irodalomban kialakult, ám közéleti érdeklődése, a már említett nyelvi gazdagsága, világirodalmi műveltsége, fordításai, magyar történelmet feldolgozó és újrateremtő életműve kétséget kizáróan sok mindennek a kiindulópontja. Születésének idén ünnepelt 200. évfordulója talán ennek megértéséhez járulhat hozza. Akit bővebben érdekel a téma, annak figyelmébe ajánlom a Petőfi Irodalmi Múzeum Arany János emlékkiállítását, illetve a PIM Arany 200 busz vándorkiállítását.
-------------
Az Ön maximája is megjelenhet a Mandineren. Ehhez nem kell mást tennie, mint a [email protected] címre elküldi kedvenc maximáját, annak pontos fellelhetőségi helyét és egy rövid leírást a maxima szerzőjéről. A maxima közléséről és a végleges kísérőszövegről a rovat vezetője Szalai Zoltán dönt, a beküldő nevét a szöveg végén minden esetben feltüntetjük.