Kvótaügyben „nem az a kérdés, hogy kötelező-e a rendszer, hanem az, hogy automatikus legyen” – mondta Frank Engel európai parlamenti képviselő az M1-en. Szerinte nem befogadni a menekülteket, nem európai magatartás.
A luxemburgi Keresztényszociális Néppárt színeiben az Európai Parlamentbe jutott Frank Engel szerint a migráció ügyében „nem az a kérdés, hogy kötelező-e a rendszer, hanem az, hogy automatikus legyen”. A politikus az M1 aktuális csatornán kedd este sugárzott interjúban arról is beszélt, hogy „vannak országok, köztük Magyarország is, amelyek nem akarnak részt venni abban, hogy közös megoldás szülessék” a problémára.
Frank Engel, aki az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) tagjaként októberben azt javasolta, hogy jöjjön létre olyan uniós testület, amely egy kötelező és állandó migrációs kvótamechanizmusért felelne a kontinensen, azt mondta, a korábbi rendszerben Magyarországnak körülbelül 1250 embert kellett volna befogadnia, ennyi „érkezését észre sem vették volna”, hiszen „a kommunista időkben ennél jóval több migráns érkezett jóval furcsább helyekről”.
Kifejtette: úgy látja, hosszú távon nem működhet tovább az, hogy egy ország senkit nem akar befogadni. Miniszteri szinten is egyértelművé fogják tenni ezt a politikusok, különösen azokból az országokból, ahová sokan érkeznek. Ilyenek a helyzetükből fakadóan „frontországok”, illetve azok, ahová a migránsok sokan szívesen mennének, mint Németország, Svédország vagy Ausztria.
Példaként említette, hogy az ukrajnai konfliktus súlyosbodása esetén, ha frontországgá válna, Magyarországnak is jól jönne, ha létezne olyan rendszer, amely alapján ha a menekültek száma elér egy bizonyos szintet, az ország kérheti a többi tagország segítségét. Frank Engel szerint kvótaügyben „nem az a kérdés, hogy kötelező-e a rendszer, hanem az, hogy automatikus legyen”. Azt mondta: nem befogadni a menekülteket, nem európai magatartás. Nem lehet európai ország az, amely nem fogad be migránsokat. Úgy fogalmazott: „mindannyian migránsok voltunk”.
Frank Engel kitért arra, hogy hazája 1956 után sok magyar fogadott be, megjegyezve, „hosszú távon a kerítések nem jelentenek megoldást”. Teljes mértékben egyetért azokkal, akik azt mondják, hogy „meg kell védenünk a határainkat” – jelentette ki, ugyanakkor arról beszélt, a migránsáradat nem a kerítés vagy „a félelmetes légkör” miatt állt meg, hanem azért, „mert vége lett”.
Szerinte a kohéziós alapok forrásainak csökkentésénél reálisabb megoldás, hogy azt az államot, amely nem kívánja befogadni az érkezőket, további hozzájárulásra kötelezhetnék azon erőfeszítésekhez, amelyekkel „a világ stabilizálásához kívánna hozzájárulni az EU”. Ez azt jelentené, hogy azon sokmilliárdos összeg egy részét, amelyet Magyarország vagy Lengyelország kapna az uniótól, az EU visszakérné, hogy kiegészíthesse a fejlesztési programokat máshol támogató alapokat – mondta.
(MTI)
Új adóügyi reform teljesítését kötheti ki az EU a következő makrofinanszírozási támogatási részletek folyósításának feltételeként. A tervezett intézkedés összhangban áll az IMF korábbi elvárásaival, Ukrajnában azonban politikai ellenállást váltott ki.
A most hatályát vesztő veszélyhelyzeti rendelet több mint 20 termék behozatalát tiltotta meg Ukrajnából.
A Fidesz alapítója a választási vereség okairól, a Tisza térnyeréséről, valamint a jobboldal megújulásról is véleményt mondott.
Varga Mihály is megszólalt az ügyben.
A szakértő szerint a párhuzamos társadalmak és az integráció kudarcai hosszú távon is komoly társadalmi feszültségeket okozhatnak.
Wadephul Ukrajnát tekinti példaértékűnek az energiaválság kezelésében.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
