A suli célja nem más, mint olyan készségekkel és tudással felruházni a gyerekeket, mely mind saját maguknak, mind a közösségnek javára szolgál. Márpedig enni mindenki eszik. A gyerekek ott ülnek az órákon, ahol rengeteg tudást gyömöszölnek a fejükbe, csak éppen azt nem látják, hogyan tudják mindezt a hétköznapokban hasznosítani – írja a család.hu.
Pedig minden egyértelműbb lenne, ha elkezdenénk főzni tanítani őket. Ha belegondolunk, azonnal kiderülne, milyen fontos a pontos, egyértelmű fogalmazás, amikor megmutatunk nekik egy rosszul megírt receptet. Szükség lenne a matematikára is, amikor ki kell számolni, hogy ha valamilyen alapanyagból egy főre 120 gramm, egy másikból pedig 75 gramm kell, akkor négy fő esetében melyikből mennyire van szükség. A főzés természetesen kémia és fizika is, hiszen az anyagok kölcsönhatásra lépnek egymással, megváltozik a szerkezetük, forralunk és hűtünk – és még hosszan sorolhatnánk.
Magyarán: az oktatás lehetne sokkal hatékonyabb is, ha az elmélet mellé gyakorlatot is társítanánk, méghozzá lehetőleg olyan gyakorlatot, aminek mindennapi haszna is van.
Emellett a gyerekeket meg kellene tanítani vásárolni. A mi gyerekeinket az óvodában és az iskolában is elvitték néha a piacra, vagy a sarki boltba, de ez azért elég kevés. Meg kellene tanítani nekik, mit kell megnézni a címkéken, miért drágább az egyik fajta tea, mint a másik, ha egyszer ugyanannyi filter van benne (csak éppen az egyik fele annyi teafüvet tartalmaz, mint a másik), hogyan kerüljék el az átveréseket és így tovább.
Lehetne velük havi költségvetést terveztetni, elmondani nekik, miért nem egészségesek a gyorséttermi kaják, és miként lehet egészséges és finom ételeket készíteni.
Szóval sok mindent lehetne, amihez természetesen a megfelelő feltételeket kellene megteremteni, de ennek lenne gyakorlati értelme is, hiszen olyan generációk nőnének fel, akik tisztában vannak a hétköznapok kihívásaival – zárul a család.hu írása.