Ez az év a nagyberuházások éve lesz a magyar kultúrában, a tavalyi 52 milliárd forinttal szemben idén több mint 125 milliárd forint jut kulturális célokra – mondta el Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a M5 kulturális csatorna műsorában.
A nagy építkezések között szerepel a Liget Budapest projekthez kötődő múzeumnegyed megvalósítása, valamint a Múzeumkert, az Operaház műhely- és raktárházaként működő Eiffel-csarnok, és az Iparművészeti Múzeum megújítása is – fűzte hozzá.
Az elmúlt év legfontosabb kihívása volt, hogy miként lehet összekapcsolni a kultúrát a közneveléssel. Magyarország kiválóan teljesít a magas kultúrában, de arról kevesebb szó esik, hogy a kultúra miként szervesül a felnövekvő nemzedékek életében, az iskolában és a családokban – hangsúlyozta a miniszter 2016-ot értékelve. Hozzáfűzte: komoly előrelépést könyvelhet el a kulturális alapellátás programja, amely a kultúrát a legkisebb falvakba és a határon túli magyarság legtávolabbi szegleteibe is igyekszik eljuttatni.
Balog Zoltán kiemelte: 2016-ban az UNESCO szellemi világörökségének részévé vált a Kodály-módszer. Ez komoly siker, amely viszont felveti a kérdést, hogy miközben a világ ily módon ismeri el a módszert, „mi magunk hogyan állunk” az iskolákban a zenekultúrával és énektanítással. „Bizony itt súlyos feladataink vannak” – fogalmazott a miniszter, megjegyezve, hogy erre a célra hívták életre a Mindennapos Éneklés Bizottságát.
A miniszter úgy vélte: a fiatalok sikerességéhez szükséges természettudományos tudás és versenyképesség nagyban összefügg azzal, milyen humánműveltséget kapnak. Kifejtette, az a kulturális plusz, amely a magyar oktatásba beletehető, és részben benne is van, nem kolonc, amitől meg kellene szabadulni. A műveltség segít a felnövekvő generációknak ellenállóbbá és jobban teljesítővé válni – hangsúlyozta.
(mti)
Hiszel az igazi varázslatban? Abban, amelyik nem a külsőségekben lakozik, hanem a szívekben? A Fővárosi Nagycirkusz karácsonyi műsora erre a kérdésre próbál látványos választ adni, inkább több, mint kevesebb sikerrel.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Ha Madridban jár a magyar utazó, már csak természetes, hogy a látnivalók feltérképezésekor felkelti kíváncsiságát a Thyssen-Bornemisza Múzeum. Sejthető, hogy van itt valamilyen magyar kapcsolódás, és nem is akármilyen kapcsolódás ez.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
Csütörtök este PAOK–Ferencváros mérkőzést rendeznek a labdarúgó Európa-liga alapszakaszának hatodik fordulójában.
A család kártérítési pert indít a gyilkos ellen.
