Ez az év a nagyberuházások éve lesz a magyar kultúrában, a tavalyi 52 milliárd forinttal szemben idén több mint 125 milliárd forint jut kulturális célokra – mondta el Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a M5 kulturális csatorna műsorában.
A nagy építkezések között szerepel a Liget Budapest projekthez kötődő múzeumnegyed megvalósítása, valamint a Múzeumkert, az Operaház műhely- és raktárházaként működő Eiffel-csarnok, és az Iparművészeti Múzeum megújítása is – fűzte hozzá.
Az elmúlt év legfontosabb kihívása volt, hogy miként lehet összekapcsolni a kultúrát a közneveléssel. Magyarország kiválóan teljesít a magas kultúrában, de arról kevesebb szó esik, hogy a kultúra miként szervesül a felnövekvő nemzedékek életében, az iskolában és a családokban – hangsúlyozta a miniszter 2016-ot értékelve. Hozzáfűzte: komoly előrelépést könyvelhet el a kulturális alapellátás programja, amely a kultúrát a legkisebb falvakba és a határon túli magyarság legtávolabbi szegleteibe is igyekszik eljuttatni.
Balog Zoltán kiemelte: 2016-ban az UNESCO szellemi világörökségének részévé vált a Kodály-módszer. Ez komoly siker, amely viszont felveti a kérdést, hogy miközben a világ ily módon ismeri el a módszert, „mi magunk hogyan állunk” az iskolákban a zenekultúrával és énektanítással. „Bizony itt súlyos feladataink vannak” – fogalmazott a miniszter, megjegyezve, hogy erre a célra hívták életre a Mindennapos Éneklés Bizottságát.
A miniszter úgy vélte: a fiatalok sikerességéhez szükséges természettudományos tudás és versenyképesség nagyban összefügg azzal, milyen humánműveltséget kapnak. Kifejtette, az a kulturális plusz, amely a magyar oktatásba beletehető, és részben benne is van, nem kolonc, amitől meg kellene szabadulni. A műveltség segít a felnövekvő generációknak ellenállóbbá és jobban teljesítővé válni – hangsúlyozta.
(mti)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A kormányfő édesanyja azt is elárulta, mit tisztel a leginkább a fiában.
Magyar Péter pártja eltörölné a rezsicsökkentést, a védett benzinárakat, ami havonta több tízezer forint plusz kiadást jelentene a családok számára.
Egy friss kutatás szerint a helyzet kezd kicsúszni a családok kezéből.
A Vissza a mederbe oldal által közölt felvételből kiderül, hogy voltak olyan pillanatok, hogy szinte „megerőszakolta” a barátnőjét.
A finn VaasaETT nevű szervezet minden hónapban közzéteszi a legfrissebb európai rezsidíjakat. A magyar családok hosszú évek óta a legkevesebbet fizetik áramra és gázra a rezsicsökkentés miatt. Ha megszűnne, súlyosan elszállnának az árak.
A kérdés nem az, hogy a kormány „csak anyákat lát-e”, hanem hogy a kritikusai képesek-e egyáltalán családban gondolkodni?
Orbán Balázs sem hagyta szó nélkül az égbe kiáltó önellentmondást.
