Az Országgyűlés december 13-án fogadta el a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályt és más törvényeket módosító kormányzati javaslatot, melynek célja hatékonyabb segítségnyújtás az örökbe fogadó családok számára, valamint a nagycsaládban vagy egyszülős családban élő és a védelembe vett gyermekek bölcsődei elhelyezésének könnyítése.
A kisgyermekek napközbeni ellátására vonatkozóan a törvénymódosítás az intézményrendszer 2017. január 1-jén induló átalakításához, az új intézmény- és szolgáltatástípusok bevezetéséhez kapcsolódóan tartalmaz technikai jellegű pontosításokat. Az új mini bölcsődei intézménytípusban dolgozó kisgyermeknevelők számára is biztosították a közalkalmazotti törvényben szereplő – jelenleg a bölcsődében dolgozókat megillető – 25 napi pótszabadságra való jogosultságot, valamint rendelkeztek a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak hasonló időtartamú pótszabadságáról is.
Tekintettel arra, hogy a nagycsaládos (három, vagy több gyermeket nevelő) szülők munkavállalását, vagy állásukba történő visszatérését sok esetben gátolja gyermekeik bölcsődei felvételének nehézkessége, a törvénymódosításban előírták, hogy a bölcsődei, mini bölcsődei felvétel során a nagycsaládos szülők gyermekeit előnyben kell részesíteni, feltéve, ha a szülők igazolni tudják, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban állnak.
Ezzel párhuzamosan, a védelembe vett gyermekeket is indokoltnak tartják előnyben részesíteni a felvétel során, ugyanis sok esetben a gyámhatóság éppen a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében kötelezi a szülőt arra, hogy vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását. Ugyancsak szükséges volt az egyedülálló szülők gyermekeit is a kedvezményezett körbe bevonni, hiszen az ilyen szülőknek, mind egyetlen családfenntartóknak még inkább szükségük van arra, hogy minél előbb munkába állhassanak és ezzel gondoskodjanak gyermekük eltartásáról, ennek pedig alapfeltétele, hogy a gyermek napközbeni elhelyezése biztosítva legyen. A jövőben tehát a gyermekek elhelyezését ezekben az esetekben sem fogja akadályozni a férőhelyhiány.
Ezen túlmenően, a védelembe vett gyermekek bölcsődei elhelyezését azzal is elő kívánják segíteni, hogy jövőre, a következő nevelési évtől – a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, a tartósan beteg vagy fogyatékos, a három- vagy többgyermekes családban élő, az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, valamint a nevelésbe vett gyermekek mellett –számukra is térítésmentesen kell majd biztosítani a bölcsődei gondozást.
Az örökbe fogadó családoknak nyújtható hatékonyabb segítség érdekében indokolt volt a kötelező utánkövetés első időpontjának meghatározását a korábbi két hónap helyett fél évben, a második időpontot egy év helyett másfél évben meghatározni. Emellett szükséges volt rögzíteni azt is, hogy ezen időtartamokon belül az örökbefogadók kérelmükre bármikor részesülhetnek utánkövetésben. Ezen intézkedések várhatóan jobban elősegítik az örökbefogadott gyermekek örökbefogadó családjukba történő beilleszkedését, örökbefogadó családban felnevelkedésüket.
Szintén az örökbefogadásra váró gyermekek mielőbbi családba kerülését megkönnyítő, elősegítő változás az is, hogy amennyiben a gyermek folyamatban lévő örökbefogadása valamilyen okból meghiúsul, akkor a gyámhatóságnak automatikusan újra örökbefogadhatóvá kell nyilvánítania a gyermeket, így rögtön megkezdődhet a kiajánlása más örökbefogadó családokhoz.
*
A törvénymódosítás a társadalombiztosítási nyugellátás szabályainak módosításával a hatékonyabb jogalkalmazást, az ügyfélbarát ügyintézést célozza. A nyugdíjnövelésre jogosultak adminisztrációs terheit csökkenti az a módosítás, hogy a saját jogú nyugellátás mellett dolgozóknak járó nyugdíjnövelést a jövő évtől ne kérelemre, hanem hivatalból állapítsák meg. Ha a jogosult elhunyt, mielőtt a növelést megkaphatta volna, a hozzátartozó az özvegyi nyugdíj megállapításakor kérheti a nyugdíjnövelés megállapítását, így az özvegyi nyugdíjat már az emelt összeg alapján állapítják meg részére.
(MTI, fotó: Kovács Tamás)
A budapesti segélyhiteltörvény újabb bizonyítéka annak, hogy a nemzet fővárosának zavartalan működése felette kell, hogy álljon a politikai csatározásoknak – tette hozzá a tárcavezető.
„A Tisza nagyon kedveli a fokozatosság elvét: Az adóterheket fokozatosan növelné, az adókedvezményeket pedig fokozatosan csökkentené” – jelentette ki Bohár Dániel.
Komoly ferdítésen kapta a liberális lapot a Faktum tényellenőrző portál.
Az így befolyó pénz pedig Ukrajnába menne.
Teljesen összeállt a baloldal.
A miniszterelnök szerint ezt Brüsszelben már nem is próbálják titkolni.
