A Bloombergnek interjút adó orosz elnök szerint az orosz államháztartás egészséges és képes finanszírozni a költségvetést külföldi hitelek felvétele nélkül. Putyin egy júliusi nyilatkozatából a piacokon arra következtettek, hogy az elnök devizavásárlások révén a rubel gyengítését várja a jegybanktól.
Vlagyimir Putyin szerint az orosz államháztartás egészséges és képes finanszírozni a költségvetést „anélkül, hogy csatlakozna a hitelpiacokat megrohanó fejlődő országokhoz”. Az orosz elnök a Bloombergnek adott interjúban pénteken kijelentette: kölcsönre jelenleg nincs szükség, a kormány 100 milliárd dolláros tartalékalappal rendelkezik, és a költségeket tekintetbe véve a hitelfelvétel most értelmetlen lenne. Az orosz készpénztartalék, beleértve két állami vagyonalap eszközeinek nagy részét, eléri a 400 milliárd dollárt, ami legalább fél évig fedezi az ország külkereskedelmi szükségleteit – tette hozzá Putyin.
„A hitelfelvétel is lehetőség, de mérlegelni kell, hogy az adott pillanatban mi előnyös” – mondta az elnök. Putyin hangsúlyozta, kapcsolatban áll a jegybank vezetőivel, de sosem ad utasításokat, és nem célja a bank politikájának befolyásolása. „Ha azt mondom, hogy a rubel túlságosan megerősödött, akkor nem azt mondom, hogy a központi bank politikája hibás” – hangsúlyozta az elnök. A rubel, az emelkedő olajár által támogatva, az idén 12 százalékkal erősödött. Putyin egy júliusi nyilatkozatából a piacokon arra következtettek, hogy az elnök devizavásárlások révén a rubel gyengítését várja a jegybanktól, hogy javítsa az orosz vállalatok versenyképességét és növelje a rubelben elszámolt állami devizabevételeket.
Az euróövezet jövőjéről Putyin úgy vélekedett: nem zárható ki, hogy a zóna egy nap összezsugorodik, ha az erősebb tagok szorosabbra akarják zárni soraikat. Ebben az esetben erősödne az euró, ami az orosz tartalékok felértékelődését is magával hozná. Oroszország devizakészleteinek 40 százalékát euróban tartja, ami világosan bizonyítja, Moszkvának nem érdeke, hogy az euróblokk összeomoljon – mondta az elnök.
Az olajárról Putyin kifejtette, hogy Oroszországnak és az OPEC-nek, amelyek együtt a világtermelés felét adják, ésszerű lenne megállapodnia a termelés befagyasztásáról. Irán részvétele is megoldható lenne, „mert a gazdasági ésszerűség és logika azt diktálja, hogy kompromisszumra kell jutni”. Irán korábban kijelentette, nem csatlakozik ilyen megállapodáshoz, amíg exportja nem éri el a szankciók bevezetése előtti szintet. Putyin szerint lehetővé kellene tenni, hogy Teherán növelje termelését, és jelezte, hogy a G20 kínai értekezletén fel fogja vetni a kérdést Mohammed bin Szalman szaúdi trónörökösnek.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Ukrajna nekimegy mindenkinek, ez lehet a magyar határ melletti terror-előkészület hátterében. Zelenszkijt nem érdekli a globális energiaválság.
A vita ma már nem csupán gazdasági természetű, hanem stratégiai jelentőségű kérdés az egész térség számára.
Az intézkedéssel a kormány Magyarország energiafüggetlenségét védi a vajdasági merényletkísérlet után.
Heorhij Tihij szerint nem azt a kérdést kell feltenni, hogy mikor indul újra az olcsó orosz energia a vezetéken, hanem hogy „hogyan szabaduljunk meg az orosz olajtól Európában, amely fenyegeti a kontinens biztonságát”. Az ukránok is derékba törnék a magyar rezsicsökkentést, és a védett üzemanyagárakat.
Az Európai Unió egyik alapelve a tagállamok közötti szolidaritás, Brüsszel azonban mégsem lép fel az ukrán olajblokáddal szemben. A Barátság-kőolajvezeték körüli vita azt mutatja: a gyakorlat néha messze kerül az elvektől.
Kazahsztán készen áll szállítani, a Mol pedig bármikor kérheti a következő adagot.
„Ha nem kötnek megállapodást, felrobbantok ott mindent” – mondta az amerikai elnök.
Könnyen cserbenhagyja az emlékezete, ha izgul? Az alábbi tíz rövid locsolóverset erre találták ki.
