Még az orvosi titoktartási kötelezettségen is lazítana a készülő új terrorellenes intézkedési csomagban a német kormány lapértesülések szerint. A tervek szerint csütörtökön bejelentésre kerülő csomag az ország elhagyására kötelezett vagy közveszélyesként számon tartott külföldiek gyorsabb és szigorúbb eltávolítását szolgálja. De tervben van a burka betiltása és a gyűlölködő külföldi muzulmán hitszónokok kitiltása is.
Németországban az utóbbi hetek támadásai nyomán terrorellenes intézkedési csomagot készít a szövetségi kormány, szerdai lapértesülések alapján az orvosi titoktartási kötelezettség lazítása is szerepel a tervek között. Thomas de Maizière szövetségi belügyminiszter várhatóan csütörtökön ismerteti A biztonság erősítése Németországban című programot, amely a Bild című lap és a Kölner Stadtanzeiger szerint elsősorban az ország elhagyására kötelezett vagy közveszélyesként számon tartott külföldiek gyorsabb és szigorúbb eltávolítását szolgálja.
Így például bevezetik, hogy a közbiztonság veszélyeztetésére hivatkozva is kitoloncolási őrizetbe lehet helyezni elutasított menedékkérőket, és gyorsított kitoloncolási eljárás alá vonják a közveszélyes cselekmények elkövetésére hajlamosnak tartott külföldieket és az ország elhagyására kötelezett, bűnelkövetővé váló jogosulatlan menedékkérőket. Az intézkedéscsomag a júliusban Würzbrugnál és Ansbachban menedékkérők által elkövetett, a nyomozás első megállapításai szerint szélsőséges iszlamista hátterű támadások után Angela Merkel kancellár által ismertetett kilencpontos terv belbiztonsági elemeit részletezi.
Lazítanak az orvosi titoktartási kötelezettségen
Szerepel benne az orvosi titoktartási kötelezettség lazítása is azzal a céllal, hogy az orvosok értesíthessék a hatóságokat, ha tudomást szereznek arról, hogy páciensük bűncselekményt tervez. A digitális kommunikáció révén keletkező adatok tárolásának és őrzésének szabályait is szigorítaná a belügyminisztérium a terror elleni küzdelem érdekében, és a digitális kommunikáció megfigyelése, lehallgatása új technológiáinak kidolgozásával is megbízná a biztonsági terület központi információ-technológiai szervét (ZITIS). Az idén alapított hivatalnál 450-en dolgoznak majd.
Szigorításokat sürgetnek a CDU-s vezetésű szövetségi belügyminisztérium mellett a jobboldali CDU/CSU pártszövetség tartományi belügyminiszterei is, ezt várhatóan a jövő héten ismertetik majd. A Berlini nyilatkozat nevű dokumentumból szerdán kiszivárogtatott részletek szerint be kell vezetni, hogy a nemzetbiztonsági hatóságok már 14 éves fiatalok ellen is gyűjthessenek adatokat, a szövetségi bűnügyi hivatalnál (BKA) pedig ki kell építeni egy informatikai elhárító egységet, a többi között az internet darknet néven ismert, főleg bűnözők által használt részén folytatott illegális fegyverkereskedelem visszaszorítására.
A pártszövetséghez tartozó nyolc tartományi belügyminiszter azt is kezdeményezi, hogy tiltsák meg a burka – arcot takaró muzulmán női lepel – és az egész testet takaró muzulmán női öltözékek viselését nyilvános helyen, és utasítsák ki az országból a gyűlölködő külföldi muzulmán hitszónokokat. Továbbá sürgetik, hogy vegyék el a terrorszervezethez csatlakozó emberek német állampolgárságát, amennyiben legalább még egy állampolgársággal rendelkeznek, és a megítélésük szerint a társadalmi integrációt hátráltató kettős állampolgárság intézményének korlátozása céljából töröljék el azt a szabályt, hogy az Európai Unión kívülről érkezett bevándorlók Németországban született gyermekei a német állampolgárság mellett a szüleik állampolgárságát is viselhetik.
Michael Kyrath szerint aggasztó kérdéseket vet fel, hogy Szász-Anhalt Alkotmányvédelmi Hivatala az AfD minősítésénél a „meggyilkolt gyermekekre való hivatkozást” is kifogásolta.
„Pontosan ezt szeretnék az ukránok is” – jelentette ki az unió migrációs biztosa.
Az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója szerint a fiaskó ugyan nem Friedrich Merz személyes veresége, de Németországnak a jövőben minden nemzetközi érdekérvényesítő helyért sokkal keményebben meg kell majd harcolnia.
Éles vita bontakozott ki az uniós belügyminiszterek találkozóján.
A szinkrontolmács is alig volt képes lépést tartani a miniszterelnök szidalmaival, az „Orbán-bábozással” és a többivel, mindezt a német kancellár előtt.
A párt egyik tartományi szervezete próbált jogi úton igazságot szerezni, de a közigazgatási bíróság kibabrált velük.
A román állam védelmi képességeinek súlyos hiányosságaira figyelmeztet Balogh Levente újságíró, aki szerint csak a szerencsén múlt, hogy a közelmúltbeli drónincidensek nem követeltek emberéleteket.
Elhangzott, a kormány célja egy olyan szabályozási környezet kialakítása, amely egyszerre garantálja az ország digitális biztonságát, és támogatja a hazai vállalkozások működését.
