Lenintől a posztmodern kapitalizmusig

2015. december 07. 09:07

De jelenti-e mindez, hogy Lenin a mai korszakban (akár elfogadjuk annak posztmodern megjelölését, akár nem) teljességgel érdektelen és elavult szerző?

2015. december 07. 09:07

Krausz Tamás könyvének első fejezeteiben nagyszerűen nyomon követhető az a folyamat, ahogyan Lenin először válik forradalmárrá (Csernisevszkíj, a konzervatív renddel szembeni mind gyakoribb fellángolások, a diákmegmozdulások, a liberális elitekkel szembeni ellenszenv, a radikálisok társadágának keresése stb.), ismerkedik meg a századvég forradalmi irányzataival és elméleteivel – hogy azután ezek tapasztalatait is alapul véve értse meg a korszak valóságát. Azt hiszem kevés aktuálisabb szövege van Leninnek annál, mint amiben élete egyik első írásában korának »radikális kritikájának« lehetséges két irányát objektivista-idealizmusként és forradalmi-materializmusként határozza meg. Majd arról beszél, hogy az objektivistát az érdekli, hogyan fog zajlani a történelmi folyamat, mely tények vezetnek majd lázadáshoz és minek kell jönnie azután - ellenben a materialista »egzakt képet fest az adott társadalmi-gazdasági viszonyokról és azokról az antagonizmusokról, amelyek ezekből emelkednek ki«. Ha mai nyelven akarnánk mindezt megfogalmazni, akkor nemes egyszerűséggel arról van szó, hogy a forradalom teoretikusa azokat a viszonyokat keresi, amelyek egyszersmind politikai viszonyok is. A forradalom teoretikusa ugyanis a jelen viszonyaiban a (közel)jövő politikai harcait látja. A magam részéről azt gondolom, hogy ma ez a nézőpont már „csak” valamifajta poszt-marxista alapról lehetséges, egészen más nyelven beszélve a korról és a politikáról egyaránt. Ezzel persze lehet vitatkozni. De az etalon bizonyos értelemben azért mégiscsak mindenképpen az kell maradjon, amit a fiatal Lenin kapcsán Krausz Tamás oly pontosan megfogalmazott: »Leninnek a forradalomra vonatkozó politikai-elméleti és szervezeti elképzelései, nézetei szervesen és közvetlenül a tőkés rendszer és konkrétan az oroszországi kapitalizmus történelmi, gazdasági és elméleti-politikai tanulmányozása során fogalmazódtak meg. Ebből az elemzésből nőtt ki az új, proletárjellegű tömegmozgalom jelentőségének felismerése, egy eljövendő forradalom alapvető problémáinak felrajzolása.«

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Orbán és Zelenszkij harca, kegyetlen ukrán fenyegetés, őrült putyinozás – itt az új Mesterterv

Orbán és Zelenszkij harca, kegyetlen ukrán fenyegetés, őrült putyinozás – itt az új Mesterterv
Tovább a cikkhezchevron

Összesen 21 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Kamcsatka5
2015. december 07. 19:08
Hát bele fér a Marx, Engelsz , Tanai sorba!
Válasz erre
2
0
GV0917
2015. december 07. 16:27
..." és akkor a proletár lelkű Káin átalakult tömeggé és forradalmi módon agyonütötte a Paradicsom minden javával bíró kapitalista Ábelt!...Mondá T.Krauszevics a forradalmi guanó....
Válasz erre
1
0
Peter8811
2015. december 07. 10:50
Igaza van Krausz Tamásnak Lenin mindenek felett Már Lenin is megmondta : Szovjet hatalom+villamosatás +Ságvári Endre= No van voz sat novanvóz szócsősz. Vagy ahogy a szovjet elvtársak mondják: Tovarisi nye piszka puski!
Válasz erre
7
0
balbako_
2015. december 07. 10:46
Krausz Tamást olyan történész, mint amilyen filozófus Enver Hodzsa, vagy Mao Ce Tung, Pol Pot, Rudas László, vagy Heller Ágnes. Mint az elhagyott római latrinákban a szar ezek odakötöttek, cementálódtak az aljához, de már mint vizsgálati anyag, kórtünet. Aki komolyan veszi maga is oda tartozik.
Válasz erre
9
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!