Elhízásoz és agresszióhoz is vezethet a passzív dohányzás gyerekeknél

 Mindegy, hogy a terhesség alatt vagy az autóban ülve: a passzív dohányzás károsítja a fejlődésben lévőket. Különösen a növekedés szempontjából kiemelten fontos 10. életévig tartó életszakaszban okoz a nikotin és a dohány helyrehozhatatlan károkat.
 A korábban ismert károk listáját egészítették ki kanadai kutatók a Quebec Longitudinal Study of Child Development című tanulmány adatait felhasználva. Megállapításaik szerint a szülők dohányzása hatással van a gyerek későbbi testsúlyára: nikotinfüggő szülők gyermekének 43 százalékkal nagyobb esélye van arra, hogy tízévesen túlsúlyos legyen.
 „A kisgyerekeknek, mivel létfontosságú szervrendszereik még fejletlenek, kilogrammonként jóval több oxigénre van szükségük, mint egy felnőttnek, ami kétszer-háromszor nagyobb mértékű légcserét (ventillációt) igényel" – fejtette ki Linda Pagani, a kutatásban résztvevő szakértő.
 Az elrettentő eredmény lehetséges oka, hogy a kora gyermekkori passzív dohányzás összezavarja az anyagcserét, ráadásul lényegesen jobban, mint a felnőttekét. A cigarettafüstben megtalálható számos anyag, mint a nikotin is, rákkeltőnek számít. A káros anyagok leginkább a tüdő szöveteit támadják meg, ahogy azt a korábbi évek tanulmányai is bebizonyították. Ismert tény, hogy a dohányzó háztartásokban felnövő gyerekeknél kétszer nagyobb a légúti betegségek kialakulásának kockázata, mint a nemdohányzó otthonban élőknél.
 A passzív dohányzás azonban nemcsak testileg, de mentálisan is hat a gyerekekre. 2013-ban szintén kanadai szakértők jutottak arra a következtetésre, hogy a cigarettafüst negatív hatással van a gyerekek és fiatalok viselkedésére. A Montreali Egyetem akkori tanulmánya szerint azok a felnőttek, akik gyerekkorukban a passzív dohányzás káros hatásainak voltak kitéve, később több antiszociális és agresszív jellemvonással rendelkeztek.

*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta