Nem az új infotörvény miatt kell milliókat fizetnie az LMP-nek a földpályázatokért

Nettó 7,7 millió forintba kerülne Sallai R. Benedek LMP-s parlamenti képviselőnek, ha kikérné a földpályázatokat a Nemzeti Földalaptól, ezért úgy döntött, inkább csak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezetőire és a kormány tagjaira szűkíti az igénylést, azt talán ki tudja fizetni. Mivel épp a múlt héten írta alá Áder János az infotörvény hírhedt módosítását, amely megemeli a közérdekű adatigénylés költségeit – ez ugyanis a közhiedelemmel ellentétben eddig sem volt ingyenes – így mindenki automatikusan a módosításnak tudta be ezt a magas összeget. Az MTI téves tudósítása nyomán el is terjedt a sajtóban (sajnálatos módon a Mandiner is átvette a téves hírt), hogy itt az új infotörvény alkalmazásának első pofátlan példája.

A Mandiner.jog azonban utánanézett a módosításnak, amely valóban megjelent a héten a Magyar Közlönyben, azonban az ügy szempontjából releváns rendelkezései csak október elsején lépnek hatályba. A jelenleg hatályos infotörvényben is szerepel azonban, hogy az adatigénylőnek meg kell térítenie a költségeket – ez jellemzően a másolást jelenti – tehát eddig sem volt teljesen ingyen a közérdekű adatigénylés. Októbertől az lesz ebben a változás, hogy nem csak a másolás és a postázás költségeit, de akár a munkaerő-ráfordítás (tehát mondjuk a másolást végző adminisztratív munkatársak órabérének) költségeit is rá lehet terhelni az adatigénylőre. Ez utóbbit azonban csak akkor, ha ez a szerv munkaerőforrásának aránytalan mértékű megterhelésével jár – persze, hogy ebbe mi számít bele pontosan és ki mennyire érzi magát aránytalanul megterhelve, az egyelőre a jövő zenéje.

Megkérdeztük az ügyről Sallai R. Benedeket is, aki rögtön azzal kezdte a telefonban, hogy még nem lépett hatályba az érintett törvénymódosítás, és a 7,7 millió forintot az eddigi szabályok alapján fénymásolás címén kérték tőle. Kérdésünkre elmondta: az összeg abban a tekintetben nem irreális, hogy valóban rengeteg adatot kért ki. Ugyanakkor szerinte ez „szándék kérdése”, ha ugyanis a kormány ki tudta gyűjteni, hogy ő és a felesége pár évvel ezelőtt mennyi agrártámogatáshoz jutottak, akkor az általa az összes pályázóról kért adatok is ugyanilyen könnyen kigyűjthetők lennének.

*

Szintén októberben lép hatályba egyébként az infotörvény azon módosítása, mely szerint ezentúl nem lehet majd anonim módon adatokat igényelni: pontosabban lehet, de nem érdemes, ez ugyanis ok arra, hogy a szerv megtagadja a kérelem teljesítését. Azt is hozzá kell azonban tenni, hogy csak a kérelmező nevét és elérhetőségét (akár csak az e-mail címét) kell majd a kérelemnek tartalmaznia, amit a szerv az adatigénylés lezárulta után köteles törölni. Személyi azonosító adatokat továbbra sem kell megadni, így elvileg akár egy [email protected] címről is lehet majd adatokat igényelni.

A leginkább aggályos – és a fentiekkel ellentétben már hatályos – új rendelkezés arról szól, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló adatokba be lehet majd tekinteni, de másolatot már nem feltétlenül lehet készíteni róluk. Így adott esetben a milliókért készült, kérdéses értékű és értelmű tanulmányokat sem lehet majd egykönnyen leleplezni.

A fénymásoló titkárnők óradíjának kifizettetése viszont egyelőre még a jövő, tehát ha Sallai októberben kéri ki a földpályázatokat, akkor ez a 7,7 millió még sokkal több lesz.