A lengyel katonai ügyészség két orosz légiirányítót gyanúsított meg azzal, hogy hozzájárultak a 2010-es szmolenszki légikatasztrófához, melyben életét vesztette Lech Kaczyński lengyel elnök. Április 10-én egy olyan jelentést hoznak nyilvánosságra, melyből kiderül: a gép nem a földnek ütközve roncsolódott szét, hanem még a levegőben robbant fel.
Két orosz légiirányítót gyanúsított meg a lengyel katonai ügyészség pénteken azzal, hogy hozzájárultak a 2010-es szmolenszki légikatasztrófához, melynek kiváltó okaként az orosz ügyészség által felkért szakértők a lengyel repülőgép személyzetének szabálytalan eljárását nevezték meg. A lengyel kormánygép 2010. április 10-i szerencsétlenségét a gépen utazók közül senki sem élte túl, életét vesztette Lech Kaczyński lengyel államfő és további 95 személy, köztük számos magas rangú lengyel politikai, katonai, gazdasági, egyházi vezető.
Az orosz Államközi Légügyi Bizottság (MAK) 2011 januárjában közzétett zárójelentése a lengyel pilótákra hárította a katasztrófáért a teljes felelősséget. A 2011 augusztusában nyilvánosságra hozott, a Jerzy Miller akkori belügyminiszter vezette bizottság által készített lengyel jelentés viszont az orosz légiirányítók hibáira is rámutatott. A pénteki sajtóértekezleten a lengyel ügyészség felkérésére végzett szakértői vizsgálat eddigi eredményeit ismertették. Ez a vizsgálat a Miller-jelentés nyilvánosságra hozatalát követően indult meg.
A sajtóértekezleten az ügyészséget képviselő Ireneusz Szeląg ezredes elmondta, hogy az ügyészség gyanúja szerint a szmolenszki irányítótoronyban dolgozó két légiirányító közül az egyik „közvetlen légikatasztrófa-veszélyt okozott”, a másik pedig „nem szándékosan hozzájárult” a katasztrófához. Elmondta, hogy a lengyel ügyészség a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény alapján megindította azt az eljárást, amely lehetővé teszi, hogy az érintettekkel mint gyanúsítottakkal ismertessék a vádat, és kihallgassák őket. A feltételezett bűncselekmény büntetési tétele 6 hónaptól 8 évig terjedő szabadságvesztés.
A lengyel pilóták esetében Szeląg úgy foglalt állást, hogy nem lett volna szabad 120 méternél alacsonyabbra ereszkedniük a géppel, annak ellenére, hogy az orosz légiirányító engedélyezte a 100 méter magasságba történő süllyedést. Ez egybecseng a Miller-jelentés megállapításával, amely szerint a repülőgép parancsnoka a minimális leszállási magasság alá vitte a gépet, nem alkalmazkodva az időjárási helyzethez. A szerencsétlenség idején sűrű köd volt a környéken.
Az ügyészség közölte, hogy a szmolenszki katasztrófa okainak vizsgálata nem zárul le idén, további szakértői jelentésekre várnak, és jogsegélyre számítanak amerikai és orosz részről is. Az oroszoktól elsősorban a roncsok és a fedélzeti adatrögzítők átadását várják.
A sajtóértekezlet után Antoni Macierewicz, a parlamenti vizsgálóbizottságnak az ellenzéki Jog és Igazságosság párthoz tartozó elnöke egy másik sajtóértekezleten „az igazságtól távolinak” minősítette az ügyészség vizsgálati eredményeit. Elmondta: a légikatasztrófa ötödik évfordulóján, április 10-én, az általa vezetett bizottság saját jelentést hoz nyilvánosságra, amely bizonyítani fogja, hogy a gép nem a földnek ütközve roncsolódott szét, hanem még a levegőben robbant fel. „Egyelőre nem fogalmazhatjuk meg az a végső következtetést, hogy merénylet történt” – jelentette ki Macierewicz, nem zárva ki ugyanakkor, hogy az újabb bizonyító anyag éppen ezt a feltételezést erősíheti meg.
A lengyel közmédia beszántása mindössze a kezdet volt. A Donald Tusk vezette kormány sokat bírált intézkedéseit sorolni lehet a jobboldali tüntetések szervezőinek és konzervatív képviselők vegzálása mellett a bírósági reformon keresztül az abortusztörvényig.
A lengyel kormányfő hallani sem akar új alaptörvényről.
Óriási haderőreformot jelentett be az ukrán elnök.
Az ukrán külügyminiszter szerint csupán egy újabb manipulációs kísérletről lehet szó.
Kaja Kallas nagyon elhitte.
Az amerikai Szenátusban ismét napirendre került az iráni háború ügye, a hadügy szerint Irán külső segítséget kap.
A Tisza Párt elnöke szerint az „emberséges Magyarország” programjában lévő fejlesztések az idei nyáron még nem fogják éreztetni pozitív hatásukat.
A szlovák kormányfő telefonon egyeztetett az ukrán elnökkel.
