Brutális pénzdíj, új versenyszám, innováció a köbön – visszatérnek a világsztárok Magyarországra
Világszenzáció készülődik a magyar fővárosban.
A büntetés legfeljebb arra jó, hogy a középosztály Zsuppánhoz hasonlóan önző és érzéketlen, a mai igazságtalan helyzet fenntartásáért lobbizó tagjainak lelkiismeretét megnyugtassa.
„A hajléktalan emberek összerondítják jelenlétükkel az aluljárót, kesereg Zsuppán András a valasz.hu-n megjelent cikkében. A szerzőt zavarja, hogy mindennapi esztétikai élményét bemocskolja a szegény emberek látványa, és így nem élvezheti kellő áhítattal a rendkívül ízléses diszkókivilágítással felszerelt aluljárót a Ferenciek terén. Majd – politikai lojalitását azért ügyesen megőrizve – megfeddi Tarlós Istvánt, hogy ha már a Fidesz kriminalizálta a hajléktalanságot (és többek között eme szent cél érdekében még ezért a fékek és ellensúlyok rendszerét is felrúgták, az Alkotmánybíróság határozatával szembe helyezkedve beleírták az Alaptörvénybe a hajléktalan emberek megbüntetésének jogát, hisz mi másnak is kellene a jogok között szerepelni, mint a szegény emberek zaklatásának), akkor tessék csak kizavarni őket az aluljáróból. (...)
Zsuppán szerint Tarlósnak azért kell keményen fellépnie, mert a többség büntetést akar. Az erről készült statisztika ugyan nem azt mutatja, hogy a budapesti többség egyetértene a hajléktalan emberek kriminalizálásával, de nem is ez a fő kérdés. Senki sem szereti a méltatlan körülményeket, azok az állampolgárok sem, akik benne élnek. Főleg ők nem. Csakhogy nekik nincs választásuk – ők nem tudnak egyszerűen kisétálni a hajléktalanságból, ahogy egy lakással rendelkező ki tud sétálni az aluljáróból.
Abban egyetértünk Zsuppán Andrással, hogy nem csak a politikai kommunikáció szintjén kellene foglalkozni a hajléktalanság kérdésével, hanem valódi megoldásokat kellene keresni. Első lépésként be kell látni: a büntetés nem megoldás. Nem azért, mert a hatóságok gyakorlatban nem élnek a lehetőséggel. A rendőrségi statisztikákból ennek épp az ellenkezője derül ki: csak decemberben összesen 420 esetben szabott ki a rendőrség szabálysértési bírságotéletvitelszerű közterületen tartózkodás miatt. Az, hogy a bírságok ellenére közterületen élnek emberek, nem azért van, mert a városvezetés nem bünteti meg őket, hanem azért, mert a büntetőpolitika hatástalan. Az érintett embereknek továbbra sincs hová menniük. Mindez legfeljebb arra jó, hogy a középosztály Zsuppánhoz hasonlóan önző és érzéketlen, a mai igazságtalan helyzet fenntartásáért lobbizó tagjainak lelkiismeretét megnyugtassa. Hogy Zsuppán és a hozzá hasonlóan »gondolkodók« nyugodtan azt hihessék, nem súlyos társadalmi igazságtalanság az, amit az aluljáróban látnak, hanem rendetlenség, sőt, bűn, amit rendészeti eszközökkel kell felszámolni, ha kell, az érintett emberi méltósága és állampolgári szabadsága árán.”