Vlagyimir Putyin megköszönte a hadseregnek, hogy a krími eseményeknél pontosan és kimérten cselekedtek. Az orosz államfő szerint Oroszország a gazdasági problémákkal fizet azért, hogy a függetlenségét, szuverenitását és létezéséhez való jogát védi.
Vlagyimir Putyin köszönetet mondott az orosz fegyveres erőknek a krími események idején tanúsított hősiességért és szakmai teljesítményéért. Az orosz államfő a védelmi minisztérium vezetésének pénteki kibővített ülésén dicsérte az Ukrajnától március 21-re egyoldalúan Oroszországhoz csatolt területen az elcsatolásban közreműködő orosz katonaság tevékenységét.
„Ismét szeretném megköszönni a fegyveres erők vezetésének, az egységek személyi állományának a pontos, visszafogott, kimért cselekvését, hősiességét és szakmai teljesítményét a krími események idején” – mondta Putyin. Hangsúlyozta, hogy az orosz katonák bizonyosan megvédték a félsziget lakóinak életét a vérontástól és a humanitárius katasztrófától és biztosították a feltételeket az állampolgárok szabad véleménynyilvánításához a referendum idején.
A Krím félszigeten március első napjaiban jelzés nélküli katonák jelentek meg, miután az orosz parlament felsőháza március elsején rendkívüli ülésén jóváhagyta Vlagyimir Putyin államfő kérését, hogy „az ukrajnai rendkívüli helyzetre tekintettel, az orosz állampolgárok védelmében Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában”. Az orosz haderő Fekete-tengeri Flottájának bázisa Szevasztopolban található. A fegyveresek körbevették az ukrán hadsereg laktanyáit, távozásra kényszerítették a kijevi hatalomhoz hű maradt ukrán katonákat. Az orosz fegyveresek biztosították a krími népszavazás rendjét, amelyen a hivatalos adatok szerint a szavazók szinte száz százaléka a Krím Oroszországhoz csatlakozásról döntött.
Vlagyimir Putyin a védelmi tárca vezetésének kibővített ülésén kijelentette, hogy Oroszország katonapolitikája nem változik, ugyanakkor a védelmi doktrína egyben azt jelenti, hogy Oroszország „keményen és következetesen megvédi érdekeit és szuverenitását”.
Az elnök csütörtöki évértékelő nemzetközi sajtótájékoztatóján az orosz gazdasági problémákat azzal magyarázta, hogy Oroszország, úgymond, ezzel fizet azért, hogy a függetlenségét, szuverenitását és létezéséhez való jogát védi. Emlékeztetett arra, hogy országa atomfegyver arzenállal rendelkezik. Cáfolta, hogy a Krím félsziget elcsatolásáért, az emiatt bevezetett nyugati szankciókért kell az ország gazdaságának szenvednie.
Vlagyimir Putyin a fegyveres erők vezetése előtt pénteken arról is beszélt, hogy „nem egyszerűsödik a helyzet” országa körül, utalva az amerikai rakétavédelmi rendszer európai fejlesztési terveire és a NATO kelet-európai jelenlétének erősítésére. Az orosz államfő mindazonáltal kijelentette, hogy országa „a nemzetközi stabilitás erősítésére törekszik, és kiáll a világ minden országának és népének egyenrangú biztonságáért”.
„Az Egyesült Államok magas rangú tisztviselői nem akarnak harmadik világháborút, de úgy gondolják, hogy az oroszok sosem fogják átlépni azt a bizonyos határt” – véli a volt orosz elnök.
Az ukrán fővárosban több mint öt órán át tartott az éjszakai légiriadó nagyszabású orosz dróntámadás miatt.
„Bárki bármit akar, bárki győz az Egyesült Államokban, vagy bármeddig is maradjon Putyin Oroszország vezetője...”
Gyakorlati hasznuk eddig se volt, a szigorúbb intézkedések pedig humanitárius katasztrófát okoznának, állította a Le Monde.
Feülmúlta a nyugati várakozásokat a keleti ország támogatása.
Ohio szenátora lehet az Egyesült Államok történetének harmadik legfiatalabb alelnöke.
Továbbra sem nyugszanak az indulatok Nyugat-Európában.
