A Lisszaboni Szerződés értelmében a tagállami parlamentek „sárga lapot” mutathatnak fel az uniós jogalkotási folyamatban, ha úgy vélik, bizonyos dolgokat hatékonyabban lehet tagállami szinten szabályozni. Az elmúlt öt év tapasztalatai alapján nem nagyon működik ez a rendszer egy holland egyetem friss kutatása szerint.
Nem működik hatékonyan az az öt évvel ezelőtt életre hívott rendszer, amely azt hivatott garantálni, hogy az uniós tagállamok parlamentjeinek lehetőségük legyen bizonyos területeken megálljt parancsolni az uniós jogalkotásnak – írja csütörtöki hírlevelében egy holland kutatásra hivatkozva az EUObserver.
A Lisszaboni Szerződés értelmében a tagállami parlamentek „sárga lapot” mutathatnak fel az uniós jogalkotási folyamatban, ha úgy vélik, bizonyos dolgokat hatékonyabban lehet tagállami szinten szabályozni. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy miután az erre kizárólagos jogkörrel rendelkező Európai Bizottság bemutatja jogalkotási javaslatát, a tagállami parlamentek úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldhetnek a brüsszeli testületnek, s ha a tagállami parlamentek legalább harmada kifogásolja a javaslatot, akkor a bizottságnak át kell gondolnia javaslatát.
A kutatás szerint viszont a tagállami törvényhozások úgy vélik, Brüsszel nem válaszol elég gyorsan, s amikor megérkezik a felelet, az jobbára nem áll többől, mint az eredeti jogalkotási javaslat indoklása. A tanulmány azt is kifogásolja, hogy az unió működését szabályozó szubszidiaritás elvének nincs objektív meghatározása. Az elv lényege, hogy az unió olyan területeket nem szabályoz, amelyek tagállami vagy alacsonyabb szinten hatékonyabban szabályozhatóak. A tagállami parlamentek viszont sokszor egymásnak ellentmondó politikai érveket hoznak fel, és a maguk szája íze szerint értelmezik a szubszidiaritást. A kutatás megfontolandónak tartja, hogy az Európai Bírósággal kellene kimondatni a szubszidiaritás alkalmazandó definícióját.
Az EUObserver beszámolója szerint a kutatás azt is megjegyzi, hogy a kifogások döntő hányada már teljesen kidolgozott és bemutatott uniós jogszabály-tervezetekre vonatkozik, s csak elenyésző részük érkezik a parlamentek részéről a bizottság által közzétett úgynevezett zöld és fehér könyvekhez, illetve meghirdetett konzultációkhoz a javaslat kidolgozása előtt.
A szerzők azt javasolják, hogy a parlamentek már az előkészítő fázisban igyekezzenek észrevételeket tenni, amikor a módosítások még könnyebben elvégezhetőek. A jelentés arra is kitér, hogy egyedül a svéd parlament kapcsolódik be rendszeresen az uniós jogalkotás előkészítő szakaszába. „Ha a tagállami parlamentek hallatni akarják a hangjukat az uniós jogalkotás folyamatában, kitartónak kell lenniük” – idézi a holland jelentést az EUObserver.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Esterházy Mátyás számára sosem volt kérdés, hogy a Liverpool és a magyar válogatott középpályásának karrierja sikeres lesz.
„Ezekben percekben kutatják át a francia hatóságok két bombakereső kutya bevonásával, miután életveszélyes fenyegést kaptak a képviseleten dolgozó kollégáink egy email formájában” – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter
