Tanácsadó testületté fokozná le Nagy-Britannia Strasbourgot

A brit közvéleményt több közelmúltbeli strasbourgi ítélet is felháborította. Az Európai Emberi Jogi Bíróság ítélete akadályozta meg például, hogy egy iszlamista hitszónokot kitoloncoljanak, és a börtönben ülő elítélteknek is szavazati jogot kellett adni a bíróság egy másik ítélete miatt. 

Chris Grayling igazságügyi miniszter ezért bejelentette, hogy a jövőben csak tanácsadó szervnek tekintenék a strasbourgi bíróságot, és nem tekintenék kötelező érvényűnek az ítéleteiket. Emellett az uniós munkaerő áramlásának korlátozása is folyamatosan napirenden van a szigetországban.

Az Európai Bizottság illetékesei a Grayling kijelentése nyomán máris a hetes cikk bevetését helyezte kilátásba: az Európai Unióról Szóló szerződés ezen rendelkezése alapján akár a szavazati jogát is megvonhatják a Tanácsban annak a tagállamnak, amely nem tartja be az EU alapértékeit. Ezt egyébként Magyarországgal szemben is felvetették tavaly. A hetes cikket mindenesetre elég nehéz alkalmazni, mert rendkívül széleskörű egyetértés szükséges hozzá a Tanácsban és az Európai Tanácsban.

Bár a strasbourgi bíróság nem EU-s intézmény, de az EU tagállamok mind tagjai az Európai Emberi Jogi Egyezménynek, amelyhez az EU maga is csatlakozik majd. Bizottsági források az EUObserver hírportállal azt közölték: „Ha a britek figyelmen kívül hagynák az egyezményt, az Európai Bizottságnak az EU-alapszerződés hatos és hetes cikkelye alapján kellene megvizsgálnia a helyzetet” – idézi a Népszabadság.