Vádat emeltek az Aranykéz utcai robbantás ügyében

A Fővárosi Főügyészség Jozef Rohác és Portik Tamás ellen előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntette miatt vádat emelt az Aranykéz utcai robbantás ügyében a Fővárosi Törvényszéken – tájékoztatta az ügyészség csütörtökön az MTI-t. A Fővárosi Főügyészség életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott mindkét vádlott esetében.

A vádirat lényege szerint a szlovák állampolgár Jozef Rohác elsőrendű vádlott Portik Tamás másodrendű vádlottól megbízást kapott Boros József Károly megölésére, mert a sértett korábban terhelő vallomást tett Portik Tamásra és társaira is több bűncselekménnyel kapcsolatban. Jozef Rohác a megbízást elfogadta, majd az általa megtervezett robbantásos merénylet előkészítésébe Jozef Hamalát is bevonta. Jozef Rohác beszerezte a robbanóanyagot, és távirányításos robbantószerkezetet készített, valamint a sértett mozgását, az általa rendszeresen használt útvonalakat is feltérképezte. 

Ezután, Jozef Rohác utasításai szerint, Jozef Hamala a mintegy 4500-5000 grammnyi, TNT-t tartalmazó robbanóanyagot egy Polski Fiatba rejtette, amelyet hamis okiratokkal szerzett meg. Az autót Jozef Hamala a bűncselekmény elkövetése előtti napokban leparkolta az Aranykéz utca 1-3. szám előtti útszakaszon, ahol a sértett naponta közlekedett. 

Boros József Károly 1998. július 2-án 11 óra 44 perckor gépkocsival érkezett a helyszínre, ahol Jozef Rohác már lesben várta. Pár perc múlva, amikor a sértett gyalogosan elhaladt a Polski Fiat közelében, Jozef Rohác távirányítással működésbe hozta a robbantószerkezetet. A robbantás következtében a merénylet célpontja, Boros József Károly és még három ember életét vesztette, húszan különböző súlyosságú sérüléseket szenvedtek.

A Fővárosi Főügyészség L. János György gyanúsítottal szemben a nyomozást bizonyítottság hiányában megszüntette, az ismeretlen helyen tartózkodó Jozef Hamala ügyét pedig elkülönítette.

Az 1998. júliusában történt Aranykéz utcai robbantás volt Magyarországon az első eset, hogy vétlen emberek is áldozatul estek alvilági leszámolásnak.

Jozef Rohácot csak 2008-ban fogta el a cseh rendőrség, egy közúti ellenőrzés során. A kiadatási eljárás után 2009 júliusában a Fővárosi Főügyészség egy másik ügyben előre kitervelten elkövetett emberölés kísérlete és robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés miatt vádat emelt ellene. Büntetőpere 2010. február 23-án kezdődött, és 2010. október 26-án a Fővárosi Bíróság első fokon felmentette az előre kitervelten elkövetett emberölés kísérletének vádja alól egy másik, a Seres Zoltán halálát eredményező, 1999. április 12-ei merénylet kapcsán, de két év börtönre ítélte robbanóanyaggal visszaélés miatt, és három évre kiutasította Magyarországról. Az Aranykéz utcai ügyben felelősségre vonás nem történt.

Rohácot a Fenyő-gyilkosság ügyében Magyarországon kiadott európai elfogatóparancs alapján 2011 februárjában ismét őrizetbe vették Szlovákiában. Szlovákia kiadta Magyarországnak, ahol előzetes letartóztatásba került. Az ellene folyó vizsgálat során az Aranykéz utcai eset ügyében is felmerültek újabb szempontok.

A Terrorelhárítási Központ 2012. július 14-én öt embert fogott el az 1990-es években elkövetett emberölések miatt. Egyikük, Portik Tamás 1994 és 2000 között az – olajügyletekkel kapcsolatba hozott – Energol Rt. igazgatója volt. A cég tevékenysége révén jelentős vagyont szerzett, és nagy befolyásra tett szert az alvilágban. Egy időben a legkeresettebb magyar bűnözők listáját is vezette.

A hatóságok őt gyanúsítják az 1996-os Prisztás-gyilkossággal, valamint Seres Zoltánnak és testőrének meggyilkolásával is. Portik Tamás a vádirat szerint 1996-ban elszámolási vitába keveredett a budapesti éjszakai élet másik meghatározó alakjával, Prisztás Józseffel, és elhatározta, hogy megöleti. Egy ismerőse csalta a III. kerületi Ladik utcai tetthelyre az áldozatot, ahol Portik Tamás testőre pisztollyal megölte őt. Portik Tamást a Prisztás-gyilkosség ügyében felbujtóként elkövetett minősített emberölés miatt 2014 februárjában első fokon, nem jogerősen tizenegy év fegyházra ítélte a Fővárosi Törvényszék.