„Ma reggel megismételtük a szombati bevásárlást. Akkor úgy láttuk, hogy elég mindaz, amit felcipeltünk. Ma megint úgy látjuk. Holnap? Még nem tudom. Nincs itthon ecetes uborka!
Ma reggel már zavar a karácsony közeledte. Azért, mert nem vásároltam semmit senkinek összesen egy tárgyon kívül. Próbáltam megérteni és megértetni, hogy nem az én (nem a mi) születésnapunk van, hanem Krisztusé. Sokkal nehezebb visszafogni magamat, mint jó előre gondolkodva pénzt költeni. Feleségem azzal vigasztal, hogy ő olyan sokfélét vásárolt, hogy teljesen okafogyott, hogy ketten ugorjunk bele a javak halmozásába. Ezek nehéz pillanatok nekem, mert évtizedek rutinjával megyek szembe. Bennünk kell végbemenni a találkozásnak azzal, aki közénk jött az Atyától. Ám ez kegyelmi kérdés. Mi nem tehetünk mást, mint hogy készségesen, nyitott lélekkel várjuk annak érkezését, aki volt, aki van, aki eljövendő, aki az alfa és az ómega.”