Törvényt sértene az Országgyűlés, ha ma vizsgálóbizottságot hozna létre Horváth András volt adóhatósági munkatárs ezermilliárd forintos adócsalásról szóló állításaival kapcsolatban – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti képviselője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Indoklásul felidézte: az Országgyűlésről szóló törvénybe éppen a szocialisták javaslatára került be az a passzus, hogy vizsgálóbizottság csak olyan ügyben jöhessen létre, amely nem tisztázható interpellációval, kérdéssel, amely nem egyedi jogi felelősség megállapítására vonatkozik, és amely ügyben az Alkotmánybíróság, a számvevőszék, valamint az önkormányzatok saját hatáskörükben nem járhatnak el. Emellett nem terjedhet ki a vizsgálat olyan kérdésre sem, amelyben például büntető- vagy szabálysértési eljárás van folyamatban.
Mivel a volt adóhatósági dolgozó állításaival kapcsolatban „már mindenki mindenkit feljelentett”, büntetőeljárások zajlanak, ráadásul a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) működésének vizsgálata az Állami Számvevőszék hatáskörébe tartozik, két kizáró oka is van annak, hogy parlamenti vizsgálóbizottság jöjjön létre NAV-ügyben – magyarázta Gulyás Gergely.
Ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök is kifejtette, először a jogi felelősséget kell vizsgálni, és ha ezek után még van értelme, létrejöhet egy parlamenti vizsgálóbizottság – mondta a Fidesz politikusa.
Szerinte mindezek miatt színjáték az az ellenzéki törekvés, amely a vizsgálóbizottsághoz szükséges aláírások összegyűjtésére vonatkozik, hiszen az országgyűlési törvény jelentette objektív akadály miatt „semmilyen jelentősen nincs annak”, hogy a testület létrehozását hány képviselő támogatja.
Az LMP szerint viszont a vizsgálóbizottság által célzott fő kérdésekben nem folyik büntetőeljárás. „Nem folyik büntetőeljárás, ami azt vizsgálná, hogy miért kezdődött meg az adóhatóság a hálózatos áfacsalási ügyek felderítésére hivatott egységeinek a gyengítése. Azt sem vizsgálja büntetőeljárás, hogy milyen mértékű a kiemelt adózóknál feltárt adóhiány, és azt sem, hogy történt-e egyedi ügyekre kiterjedő beavatkozás az adóhatóságnál a kormány tagjai vagy országgyűlési képviselők részéről a 2002 és 2013 közötti időszakban. Arról sincsen információnk, hogy a stratégiai partnerségi megállapodások ügyében büntetőeljárás folyna” – írták közleményükben még Kocsis Máté Gulyáséhoz hasonló felvetésére reagálva.