Segített a devizahiteleseken az Országgyűlés

A lakáscélú és szabad felhasználású hitelekre egyaránt vonatkozó árfolyamgátat ezután igénybe vehetik azok is, akiknek kilencven napon túli tartozásuk van, illetve akik húszmillió forintnál nagyobb összegű kölcsönt vettek fel.

Az árfolyamgát keretében a svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni. A rögzített és az aktuális árfolyam különbségéből adódó összeg egy gyűjtőszámlán halmozódik. A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam átvállalja, az ügyfélnek csak a tőkerészt kell később visszafizetnie. A gyűjtőszámlán összegyűlő összeg forintalapú hitel, amelynek kamata az árfolyamrögzítés alatt nem haladhatja meg a háromhavi bankközi kamatláb mértékét.A gazdasági bizottság módosító javaslatára változnak az állami készfizető kezesség szabályai is.

A jövőben megkötendő gyűjtőszámlahiteleknél az állam kizárólag akkor lép be készfizető kezesként, ha a devizakölcsön összege nem haladja meg a fedezetül szolgáló lakóingatlan értékének 95 százalékát. Az indoklás szerint ezzel azt akarják ösztönözni, hogy a bankok engedjék el a nehéz helyzetbe került devizahitelesek tartozásának egy részét. Így az adósok lehetőséget kapnak arra, hogy újra fizetőképessé váljanak, ami a banknak is érdeke.

A Rogán Antal és Balla György által jegyzett javaslatot az Országgyűlés kivételes sürgős eljárásban fogadta el, az összes frakció támogatásával: mindössze hat független képviselő tartózkodott.