A válság is a fenntarthatóság jelentőségét erősíti

A Dow Jones Fenntarthatósági Index (DJSI) 1999 óta évente rangsorolja a világ legnagyobb vállalatait a fenntarthatóság szempontjából. Hogyan hatott a válság a fenntarthatóságra? Romlott a vállalatok teljesítménye?

Őszintén szólva, pont az ellenkezőjét tapasztaljuk. Gazdasági nehézségek idején is számos vállalat növeli fenntarthatósági erőfeszítéseit. Úgy érzik, meg kell mutatniuk, hogy tényleg felelősen működnek. Természetesen mindez csupán azokra igaz, akik alapvetően stratégiai szemlélettel közelítik meg a fenntarthatóság kérdését. Véleményük szerint, a fenntarthatóság erősíti üzleti modelljüket, ezért erős felsővezetői támogatás mellett, fentről lefelé integrálták a fenntarthatóságot a vállalati működésbe.

A Fenntarthatósági Index szektoronként sorolja be a vállalatokat. Tapasztalható eltérés a különböző ágazatok között?

Néhány szektor lényegénél fogva érzékenyebb a fenntarthatósági kérdésekre: azok például, melyeknek alapvetően is jelentős környezeti hatása van, mint az olaj- és gázipar vagy a bányászat. Ezeknek a vállalatoknak elengedhetetlenül fontos, hogy sikeresen kezeljék fenntarthatósági teljesítményüket, hiszen ez alacsonyabb működési költséget eredményez, valamint megerősíti a vállalat társadalom által biztosított „működési engedélyét”. A fenntarthatóság azonban azon vállalatok számára is egyre jelentősebb üzleti hajtóerő, amelyek környezeti hatásai nem ennyire kézzel foghatóak. Nem pusztán a kockázatok elkerülése szempontjából, sokkal inkább a lehetőségek kiaknázása terén: részesei a tehetségekért folytatott versenynek, innovatív megoldásokat keresnek a környezeti és társadalmi kérdések megoldására, hogy új termékeket fejleszthessenek és üzleti értéket hozzanak létre a feltörekvő gazdaságokban.

Hogyan befolyásolja a vállalatok viselkedése az ügyfelek, a vásárlók, vagy épp a befektetők hozzáállását?

A nemzetközi nagyvállalatok tevékenységük által a változás katalizátoraivá válhatnak egy fenntarthatóbb világ megvalósításának folyamatában: többek között a fenntarthatósági szempontok ellátási láncba való bevezetésével, innovatív technológiák kifejlesztésével, vagy a munkavállalóik számára biztosított progresszív munkaprogramok biztosítása által. Ahogy a fenntarthatóság eszméje egyre jobban elterjed, a környezeti, társadalmi és vállalatirányítás szempontok (Environmental, Social and Corporate Governance – ESG) egyre nagyobb figyelmet kapnak pénzügyi vagy befektetői körében, ami végeredményben arra ösztönzi a vállalatokat, hogy átláthatóan számoljanak be fenntarthatósági tevékenységükről és eredményeiket hozzáférhetővé tegyék. A fenntarthatóbban gondolkodó vállalatok, és különösen azok, amelyek a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban állnak, azzal is jelentős eredményeket érhetnek el, hogy felhívják a fogyasztók figyelmét a felelős fogyasztásra, vagy növelik tudatosságukat a fenntarthatóság terén.

A befektetői oldalon mennyire jelennek meg a válság hatásai? Van-e bármilyen olyan változás, ami tetten érhető a piacon?

Amint korábban már említettem, a befektetőket egyre jobban érdekli a fenntarthatóságra vonatkozó vállalati információ, és, ezt a trendet több dolog is megerősíti. Például a válság fokozódása, vagy az Európai Bizottság azon törekvése, hogy kötelezővé tegye a vállalatok fenntarthatósági teljesítményének közzétételét vagy olyan kezdeményezések elindítása, mint az ENSZ Felelős Befektetési Elvei (UN PRI). Végül, de nem utolsósorban pedig az a növekvő meggyőződés, hogy a fenntarthatóbb vállalatok hosszú távon jobban teljesítenek a kevésbé fenntarthatóaknál tovább erősíti ezt a folyamatot. Ezt a változást támasztja alá az is, hogy egyre növekszik a felelős tőkebefektetések részaránya, illetve hogy egyre többen csatlakoznak az ENSZ már említett kezdeményezéshez. Ezen felül egyre több jelentős szereplő jelenik meg a pénzügyi piacon, akik új termékeket és szolgáltatásokat kínálnak a befektetőknek fenntarthatósági információkra alapozva.

A Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa után a BP-t azonnal kivették a fenntarthatósági index tagjai közül. Mit gondol, vissza tud kerülni a listára valaha a BP? Mit tehet ilyenkor egy vállalat egyáltalán?

Először is, azoknak a vállalatoknak, amelyek ismét szeretnének a listára kerülni, jobb esélyeik vannak, ha alávetik magukat cégünk Vállalati Fenntarthatósági Értékelésének (CSA). A SAM CSA részletesen, körülbelül száz gazdasági, ökológiai, és társadalmi témájú kérdésben vizsgálódik, amelyek a vállalatok hosszú távú értékteremtésére fókuszálnak. A kérdések több mint fele iparág-specifikus kockázatokkal és lehetőségekkel foglalkozik.

Emellett cégünk speciális Média & Érintetti Vizsgálatának része az esetleges balesetek és hibás működésből adódó problémák feltérképezése. Ez azt jelenti, hogy az Index tagjainak teljesítményét folyamatosan nyomon követjük. Amennyiben az ellenőrzési folyamat során valamilyen kritikus kérdés merül fel, az adott vállalatot további vizsgálatnak vetjük alá, amelyben a felelős elemző felméri, mennyire súlyos az eset a vállalat krízismenedzsmentje szempontjából. A folyamat eredményeként végső soron a vállalatot ki is zárhatják az Indexből, függetlenül attól, hogyan szerepelt a korábbi felmérések alkalmával.

Amennyiben egy vállalat kizárásra kerül, megbízott elemzőnk összeállít egy részletes kritikus elemzést azokról a tényezőkről és eseményekről, amelyek a vállalat kizárásához vezettek, illetve mindazon lépésről, melyeket az adott esetben a vállalat véghezvitt. Cégünk gondosan ellenőrzi, hogy a vállalat be tudja-e bizonyítani, hogy hatékony megelőző intézkedéseket tett annak érdekében, hogy hasonló probléma ne forduljon elő a jövőben, hogy a balesetért vagy hibás működésért felelős személyeket eltávolították, és hogy a vállalat nyíltan és őszintén kommunikált-e. Befektetőként jövőorientáltak vagyunk, ezért amennyiben meggyőződtünk arról, hogy kielégítő válaszokat kaptunk az említett kérdésekre, a vállalat részt vehet a következő évi értékelésben. Az értékelés eredményének részletes áttekintése után, amennyiben a vállalat, indextől függően, a legjobb 10 illetve 20 százalék között szerepel a saját szektorában, és a legjobban teljesítő vállalat pontjainak több mint 50 százalékát eléri, semmi nem szól az ellen, hogy a vállalat újfent tagja lehessen az Indexnek.

Egyedi esetekről, és azok média következményeiről azonban nem szoktunk publikus beszámolókat készíteni.

Magyarországon a vörösiszap-katasztrófa még inkább előtérbe hozta a fenntarthatóság kérdését. Mi a helyzet a posztszocialista országokkal? Hogyan szerepelnek a fenntarthatóság tekintetében?

Számtalan regionális különbség van, ezért nehéz általános véleményt mondani a vállalati fenntarthatóság kérdésében. Összességében a vállalati fenntarthatóság szintje alacsonyabb Közép- és Kelet-Európában, mint Nyugaton, azonban itt-ott azért találhatóak kiemelkedő teljesítményt nyújtó egyedi vállalatok. Mindazonáltal növekvő érdeklődést tapasztalunk, és bízunk abban, hogy további példamutató vállalatokat találunk a közeljövőben.

Melyik vállalatnak adná a „legfenntarthatóbb vállalat” díját?

Az SAM nem szokott megnevezni abszolút győztest, de mind a 19 szektorban megnevezi az adott év legjobban teljesítő vállalatát. Ezek a vállalatok a gazdasági, környezeti, és társadalmi dimenzióban is kiváló eredményt értek el versenytársaikhoz képest. Fontos megemlíteni azonban, hogy mi a világ legnagyobb vállalatait értékeljük, piaci kapitalizációjuk alapján. Vannak kisebb vállalatok, amelyek emiatt nincsenek a listán, mégis óriási eredményeket tudnak felmutatni a fenntarthatóság területén.

Több vállalat csupán PR-eszköznek látja a fenntarthatóság kérdését. Miért van ez Ön szerint?

Amint korábban is említettem, álláspontunk szerint a fenntarthatóságot nem szabad a márkaépítés, vagy a PR eszközének tekinteni, hanem be kell építeni a vállalati stratégiába, és a felelősségeket felső vezetői szinten kell kijelölni. Így a vállalatok kiaknázhatják fenntarthatósági potenciáljukat, és értéket teremthetnek a vállalat számára. A stabil fenntarthatósági stratégiával rendelkező vállalatoknak ugyanakkor nem szabad tartaniuk attól, hogy eredményeiket hathatósan kommunikálják.

A vállalatoknak alapvetően a költségeket és a hasznot kell szem előtt tartaniuk. Miképp lehet mindezt hosszú távú fenntarthatósági szempontokkal összehangolni?

Úgy véljük, a vállalatoknak gazdaságilag is megéri fenntarthatóaknak lenni, éppen ezért nem kell optimalizálni a fenntarthatóság és a kiadások között. Sőt! Azok a vállalatok, amelyek a fenntarthatóság szempontjait integrálják üzleti stratégiájukba, és következésképpen mindennapos üzleti működésükbe, képesek csökkenteni a költségeket, és az új lehetőségek megragadása révén többletbevételhez jutni. Az elképzelést egy nemrég megjelent tanulmány, Michael Porter és Mark Kramer munkája is megerősíti, amelyben bemutatják a „Közös értékteremtés” (Creating Shared Value – CSV) fogalmát. Továbbá, az SAM egy friss tanulmánya is bemutatta, hogy a fenntarthatóság éllovasai jobban teljesítenek az ebből a szempontból lemaradóknál. Ezen felül a Harvard Business School nemrégiben készült tudományos kutatása is megállapította, hogy a fenntarthatóság szempontjából kiemelkedő cégek lényegesen jobb eredményt értek el a tőzsdén és pénzügyi eredmények tekintetében is egy 8 éves periódus tekintetében, mint azok, akik ezen a téren alacsony teljesítménnyel rendelkeznek.

Hogyan reagálnak minderre a kormányok? Foglalkoztatja-e őket a fenntarthatóság kérdése? Elősegítik-e, hogy a vállalatok fenntarthatóvá váljanak?

A különböző országok eltérően viselkednek ebben a tekintetben, ám néhány kormány aktívabb annak érdekében, hogy a vállalatokat a fenntarthatóság felé terelje. Jó példa erre Franciaország vagy Dánia, ahol az átfogó szabályozás speciális környezeti és társadalmi előírásai arra ösztönözték a vállalatokat, hogy módszeresebbek legyenek fenntarthatósági törekvéseikben.

Feltörekvő piacokon, például Dél-Koreában, Törökországban, Malajziában és Egyiptomban is találunk arra példákat, hogy a tőzsdék és a kormányok jelentős erőfeszítéseket tesznek: fenntarthatósági mutatót vezetnek be, vagy arra ösztönzik a vállalatokat, hogy tegyék közzé fenntarthatósági teljesítményükről szóló információkat. Úgy véljük, a jövőben egyre több példát lehet erre majd találni.

Hogyan reagál minderre a média? Díjazza a vállalatok eredményeit vagy inkább a problémákra fókuszál?

Nyilván az újságírók ebben az esetben is a negatív híreket részesítik előnyben. Ennek ellenére azonban pozitív hangvételű írásokkal is gyakran találkozunk, melyek a szeptemberi új Index tagokhoz kapcsolódó bejelentésünk kapcsán jelennek meg. Az újságok általában elismerően írnak azokról a vállalatokról, amelyek hazájukban bekerülnek az Indexbe. 

(x)