Told a kontentot, babám!

„Hosszú éveken keresztül azért küzdöttek a szerkesztőségek, hogy a szerkesztett anyagokat és a fizetett reklámokat világosan elválasszák egymástól. A hirdetők éppen ennek az ellenkezőjére vágytak: szerettek volna a lehető legjobban beépülni, nem reklámnak látszani. Ezeknek a törekvéseknek az egyik jellegzetese példája a »PR-cikk«, vagyis az» igazi« tartalomba beépülő, kívülről fizetett írás.

Mára a szerkesztőségek végvári harca szép lassan értelmét veszti. Egyre több cég találja úgy, hogy a szerkesztőségek körüli sündörgés helyett sokkal kényelmesebb és hatékonyabb saját kiadványokat előállítani, vállalati blogokat írni, online hírleveleket gyártani. Természetesen az önálló vállalati tartalommarketing-stratégia szerves része a közösségi kommunikáció is.

Nem kell sokat keresgélni, ha egy vállalat megfelelő szakembert akar találni a tartalomgyártáshoz. Az elmúlt években rengeteg újságíró marad állás nélkül (sajnos nálunk is). Számukra  az egyik logikus menekülési irány a tartalommarketing. (Ahhoz azonban, hogy sikeresek legyenek ezen a pályán, a legtöbb újságírónak nagy szüksége volna valamilyen hatákony átképzésre.)

Azzal, hogy a tartalommarketing egyre jobban függetlenedik a hagyományos médiától, sajátos etikai szempontok is felmerülnek. Amíg a nyomtatott és online lapokban jelentek meg a céges anyagok, addig az ottani etikai normák voltak rájuk is érvényesek. Az önállósodással a tartalommarketing elszakadt ezektől a normáktól, sokan tisztességtelen eszközökkel dolgoznak (úgy lopnak, ahogy csak bírnak.)”