Ragyogj! – így hangzik a Veszprém–Balaton Európa kulturális fővárosa 2023 programsorozat hivatalos jelszava. Sokan voltak, akik a kétségeiknek adtak hangot, amikor három évvel ezelőtt bizalmat szavaztunk ennek a felszólításnak. Szkeptikusak voltak, mert a magyar ember mindig bizalmatlanul méregeti a lelkesnek tűnő vagy lelkesítő hatású felszólításokat. Történelmi tapasztalataink – vagy traumáink – ilyenkor mindig átverést, manipulációt sejtenek a háttérben. De szkeptikusak voltak azért is, mert Magyarország előző találkozása az Európa kulturális fővárosa kezdeményezéssel, Pécs 2010-es vállalkozása inkább kudarcként, mint sikerként maradt meg a kollektív emlékezetben.
Így amikor január 21-én Veszprém a Bakony–Balaton térséghez tartozó 115 településsel együtt sok gyakorlás után végre élesben is elindította az évadot, sokan féltették a rendezőket a csalódástól. Kétségtelen, hogy a féltőknek akár igazuk is lehetett volna. Sikeres kulturális rendezvényt sohasem volt könnyű szervezni, de két év koronavírus-járvány után a szomszédban dúló háborúval egy időben szinte lehetetlen. Ugyancsak a pesszimizmust látszott alátámasztani az előző évek kulturális fővárosainak sorsa: Rijeka (Fiume) és Galway éppen csak elkezdték az évadot 2020-ban, és rögtön fel is kellett függeszteni; a 2021-re kijelölt Temesvár, Elefszína és Újvidék pedig halasztani volt kénytelen – a két előbbi éppen az idei évre, a vajdasági város pedig tavaly tartotta meg rendezvényeit.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Sára Botond szerint Karácsony Gergely nem mond igazat a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban.
Az új évet több százan balatoni fürdéssel kezdik minden esztendőben. A szigligeti újévi csobbanásra már most készülnek a jeges víz rajongói.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Egy 10 milliós ország vezetője közvetítő szerepet játszik Amerika és Oroszország között, békemissziója hozzájárul az ukrajnai helyzet rendezéséhez: ez kulcsállami szerep.
Az AI, amely képes deep fake-eket generálni, az igazi tartalmat megkülönböztethetetlenné teszi a hamistól, ezzel erodálva a közbizalmat és súlyosbítva az igazság válságát.
