Csodát láthatott a világ – Története legnagyobb sporteseményének adott otthont Magyarország

„Láss csodát!” – ez volt az augusztus 19. és 27. között megrendezett budapesti atlétikai világbajnokság jelmondata. A visszajelzések alapján tényleg csodát látott a világ: még a kezdetben kritikus sajtó is kénytelen volt elismerni, hogy szinte példátlan sikerrel zajlott le az esemény. A siker természetesen nem csak sportszakmai szempontból értékelhető, hiszen egy ekkora rendezvény nem kizárólag a sportolók teljesítményéről szól.

Fontos megjegyezni, hogy az atlétikai világbajnokságok mind népszerűség, mind a szervezés komplexitása szempontjából a világ harmadik legnagyobb sporteseményei az olimpiák és a labdarúgó-világbajnokságok után. A nagyságrendjét érzékelteti, hogy a magyarországi tornán több mint 2000 sportoló vett részt, több mint 2500 önkéntes segítette a munkát, és több mint 400 000 jegyet értékesítettek, a belépők 95 százalékát. A 2023-as budapesti esemény szinte minden tekintetben a világ eddigi legnagyobb atlétikai világbajnoksága volt.

A szervezők innovációkkal is előrukkoltak. Az egyik ilyen volt a stadionon kívül elhelyezett díjátadó pódium, a Medal Plaza. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke külön megdicsérte az ötletet, amely lehetővé tette, hogy a hivatalos éremátadásra ne a versenyek végén, a sokszor már üres stadionban kerüljön sor, és a közönség közvetlen közelről nézhesse a díjátadót, ünnepelhesse a sportolókat. Szintén újítás volt, hogy a dobogósok mellett az edzőik is megkapták az érmeket.

Magyarországnak éremből ezen a vébén egy jutott: kalapácsvetőnk, Halász Bence idei legjobb dobásával bronzérmet szerzett. Ezzel Magyarország a 202 ország közül – többek közt Brazíliával, Romániával, Finnországgal, Litvániával és Katarral holtversenyben – a 39. lett az éremtáblázaton. Összehasonlításképp: Németország például érmet sem szerzett, Franciaországnak egy ezüstérem, Kínának két bronz­érem jött össze. A hazánkat képviselő 63 versenyző közül 57-en léptek pályára, és a bronzérmen kívül is több kiváló eredmény született. A magyar közönség óriási lelkesedéssel biztatta és – eredménytől függetlenül – ünnepelte atlétáinkat, ami a sportolók elmondása alapján olyan pluszerőt adott, ami segített a várakozásaikon felül teljesíteni. Biztosan ennek is köszönhető, hogy jó néhány sportolónk a világranglista-­helyezése alapján várhatónál sokkal jobb eredményt ért el. A világranglista-tizennyolcadik Molnár Attila tizenkettedik lett 400 méteres síkfutásban, Krizsán Xénia tizennegyedikként a negyedik, Nemes Rita tizennyolcadikként a tizedik helyen zárt hétpróbában, Németh Mátyás a világranglista harminckilencedik pozíciójából vágott neki a távolugrásnak, és a tizenkilencedik helyen végzett, a listán kilencvenegyedik Szemerei Levente pedig negyvenedikként zárta a maratont. Szintén elismerésre méltó a legjobb magyar női gátfutó, Kozák Luca tizenharmadik és a 800 méteres futásban huszonharmadik Bartha-Kéri Bianka teljesítménye.

Sportolóink öt országos csúcsot döntöttek meg. 400 méteren Molnár Attila saját rekordját javította 44,84 másodpercre, a Kerekes Gréta, Csóti Jusztina, Takács Boglárka, Kocsis Luca összeállítású 4×100 méteres női csapat 43,38 másodpercre faragta le a legjobb magyar eredményt. A 4×400-as váltók mindegyike új magyar csúcsot állított fel, a Molnár Attila, Kéri Bianka, Wahl Zoltán, Molnár Janka összeállítású vegyes csapat 3:14,08-es, a Nádházy Evelin, Kéri Bianka, Rapai Fanni, Molnár Janka összetételű női váltó 3:27,79-es, a Steigerwald Ernő, Wahl Zoltán, Kovács Árpád, Molnár Attila alkotta férfinégyes pedig 3:02,65-es időt futott.

A világbajnokságot érintő kritikák egyetlen aspektusra, a költségvetésre vonatkoztak, az eredmények részleges ismeretében azonban ezek a hangok is elcsendesedtek. Magyarország számára ugyanis, úgy tűnik, mind a közvetlen és közvetett anyagi bevételek, mind a nehezen számszerűsíthető egyéb hozadékok szempontjából jó befektetés volt a vébé.

A sportesemény költségvetése az infrastruktúra-építés kiadásai nélkül nagyjából 70 milliárd forint volt, a szervezői elemzések pedig 130 milliárdos bevétellel számolnak. Ennek egy része közvetett gazdaságélénkítő hatás, amely a pályázat idején készült hatástanulmány szerint 60 milliárd forint körül lehet, ez a vébé okozta keresletnövekedés a kereskedelem, a közlekedés, a szállítás és a távközlés területein. A rendezés költségeinek döntő része ráadásul a hazai kis- és középvállalkozásoknak hozott bevételt, a szervezők az eszközök és szolgáltatások közül amit lehetett, magyar kereskedőktől, szolgáltatóktól rendeltek meg.

Legalább ekkora, ha nem nagyobb hosszú távú hasznot jelent Magyarországnak és Budapestnek a világbajnokság marketingkampány-értéke. Az eseményt több mint egymilliárd néző követte a világon, s ennél sokkal többen találkoztak az ország és a főváros nevével, hiszen e számot megsokszorozzák a közösségi médiában megosztott bejegyzések. Összehasonlításképp: a hasonló nagyságrendű 2017-es atlétikai vébével London az elemzések szerint 60 milliárd forintnyi reklámkampánynak megfelelő médiajelenlétet nyert. Ennek hosszú távon is volt jelentősége, amit bizonyít, hogy a vendégek 70 százaléka azt mondta, szeretne visszatérni, 90 százalék pedig ajánlaná az ismerőseinek a brit fővárost.

A turizmus rövid távon is profitál a rendezvényből, a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint több mint 340 ezer vendégéjszakát foglaltak le a világbajnokság idejére a hazai szállásadóknál a részt vevő önkéntesek, sportolók, médiamunkások és a több mint 100 országból érkező szurkolók. A vendégek a PwC tanácsadócég hatástanulmánya szerint 8,3 milliárd forintot költöttek el az országban. Ehhez jön a jegybevételekből származó, óvatos becslések szerint 1,5-2 milliárd forint és a több százmilliós nagyságrendű szponzorációs bevétel.

A fentiek mellett a vébé társadalmi haszna is jelentős, hiszen a rendezvény erősíti a nemzeti identitást, építi a közösségeket, és nagy szerepe van az egészséges, sportos életmód népszerűsítésében. Ez utóbbi területen Magyarországnak van még hová fejlődnie, s ebben nagy segítséget jelenthet a vébéhez kapcsolt marketingkampány, a Hétköznapi hős program, amelyben 37 eseményen több mint 150 ezren sportoltak és kaptak kedvezményt a belépőjegy árából.

A fentiekhez társul a rozsdaövezetben megépült Nemzeti Atlétikai Központ és sportpark, amely amellett, hogy a magyar atlétika új otthona, a nagyközönség előtt is nyitva áll majd, és hosszú távon sportolási lehetőséget kínál. A nemzetközi szinten is kiemelkedő létesítményben a későbbiekben akár Gyémántliga-versenyek rendezése is elképzelhető.

Végül meg kell említeni, hogy az atlétikai világbajnokság sikerével Magyarország egy lépéssel közelebb került egy jövőbeli eredményes olimpiai pályázathoz. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke, Sebastian Coe a világbajnokságot lezáró sajtótájékoztatón elmondta, a sportesemény bizonyította, hogy Magyarország képes egy olimpia megrendezésére.

***

***

***

***