Magyarországnak éremből ezen a vébén egy jutott: kalapácsvetőnk, Halász Bence idei legjobb dobásával bronzérmet szerzett. Ezzel Magyarország a 202 ország közül – többek közt Brazíliával, Romániával, Finnországgal, Litvániával és Katarral holtversenyben – a 39. lett az éremtáblázaton. Összehasonlításképp: Németország például érmet sem szerzett, Franciaországnak egy ezüstérem, Kínának két bronzérem jött össze. A hazánkat képviselő 63 versenyző közül 57-en léptek pályára, és a bronzérmen kívül is több kiváló eredmény született. A magyar közönség óriási lelkesedéssel biztatta és – eredménytől függetlenül – ünnepelte atlétáinkat, ami a sportolók elmondása alapján olyan pluszerőt adott, ami segített a várakozásaikon felül teljesíteni. Biztosan ennek is köszönhető, hogy jó néhány sportolónk a világranglista-helyezése alapján várhatónál sokkal jobb eredményt ért el. A világranglista-tizennyolcadik Molnár Attila tizenkettedik lett 400 méteres síkfutásban, Krizsán Xénia tizennegyedikként a negyedik, Nemes Rita tizennyolcadikként a tizedik helyen zárt hétpróbában, Németh Mátyás a világranglista harminckilencedik pozíciójából vágott neki a távolugrásnak, és a tizenkilencedik helyen végzett, a listán kilencvenegyedik Szemerei Levente pedig negyvenedikként zárta a maratont. Szintén elismerésre méltó a legjobb magyar női gátfutó, Kozák Luca tizenharmadik és a 800 méteres futásban huszonharmadik Bartha-Kéri Bianka teljesítménye.
Sportolóink öt országos csúcsot döntöttek meg. 400 méteren Molnár Attila saját rekordját javította 44,84 másodpercre, a Kerekes Gréta, Csóti Jusztina, Takács Boglárka, Kocsis Luca összeállítású 4×100 méteres női csapat 43,38 másodpercre faragta le a legjobb magyar eredményt. A 4×400-as váltók mindegyike új magyar csúcsot állított fel, a Molnár Attila, Kéri Bianka, Wahl Zoltán, Molnár Janka összeállítású vegyes csapat 3:14,08-es, a Nádházy Evelin, Kéri Bianka, Rapai Fanni, Molnár Janka összetételű női váltó 3:27,79-es, a Steigerwald Ernő, Wahl Zoltán, Kovács Árpád, Molnár Attila alkotta férfinégyes pedig 3:02,65-es időt futott.
A világbajnokságot érintő kritikák egyetlen aspektusra, a költségvetésre vonatkoztak, az eredmények részleges ismeretében azonban ezek a hangok is elcsendesedtek. Magyarország számára ugyanis, úgy tűnik, mind a közvetlen és közvetett anyagi bevételek, mind a nehezen számszerűsíthető egyéb hozadékok szempontjából jó befektetés volt a vébé.
A sportesemény költségvetése az infrastruktúra-építés kiadásai nélkül nagyjából 70 milliárd forint volt, a szervezői elemzések pedig 130 milliárdos bevétellel számolnak. Ennek egy része közvetett gazdaságélénkítő hatás, amely a pályázat idején készült hatástanulmány szerint 60 milliárd forint körül lehet, ez a vébé okozta keresletnövekedés a kereskedelem, a közlekedés, a szállítás és a távközlés területein. A rendezés költségeinek döntő része ráadásul a hazai kis- és középvállalkozásoknak hozott bevételt, a szervezők az eszközök és szolgáltatások közül amit lehetett, magyar kereskedőktől, szolgáltatóktól rendeltek meg.
Legalább ekkora, ha nem nagyobb hosszú távú hasznot jelent Magyarországnak és Budapestnek a világbajnokság marketingkampány-értéke. Az eseményt több mint egymilliárd néző követte a világon, s ennél sokkal többen találkoztak az ország és a főváros nevével, hiszen e számot megsokszorozzák a közösségi médiában megosztott bejegyzések. Összehasonlításképp: a hasonló nagyságrendű 2017-es atlétikai vébével London az elemzések szerint 60 milliárd forintnyi reklámkampánynak megfelelő médiajelenlétet nyert. Ennek hosszú távon is volt jelentősége, amit bizonyít, hogy a vendégek 70 százaléka azt mondta, szeretne visszatérni, 90 százalék pedig ajánlaná az ismerőseinek a brit fővárost.