Mi következik ebből számunkra? Magyarország kicsi, de méretéhez képest nagyon is nyitott gazdaságú országként a globális gazdaság blokkosodása helyett a világgazdaság és -politika nyitottságának észszerű fenntartásában érdekelt. Mind a mai napig érvényesek John Maynard Keynesnek, az egyik legnagyobb hatású közgazdásznak a szavai, miszerint „az eszmék, a tudomány, a vendégszeretet, az utazás – ezek azok a területek, amelyek természetüknél fogva nemzetköziek. De a javak készüljenek helyben, amikor csak az racionálisan lehetséges, és mindenekelőtt a hitelezés maradjon nemzeti keretek között”.
Vagyis hasznunk lehet a koronavírus-válság óta zajló reshoring és nearshoring jelenségből, amelyek eredményeként a termelés közelebb kerül a fogyasztáshoz. Ebből a hullámból akkor tudjuk a legtöbbet kihozni, ha a világszinten is a legjobbak közé tartozó tőkevonzó képességünkkel idecsábított high-tech cégek tudását integrálni tudjuk a magyar gazdaságba. Azért került sor a szakképzés, a felnőttképzés, az egyetemek és az innovációs rendszer átalakítására, mert ezáltal lehetőséget teremtünk a képzési és innovációs rendszereink, valamint a Magyarországon működő vállalkozások szorosabb összekapcsolódására. Ezért törekszik arra minden erejével a vállalkozásfejlesztés és az iparpolitika, hogy a kicsikből közepesek, a közepesekből nagyok, a másodvonalbeli beszállítókból első vonalbeliek, az ígéretes magyar vállalkozásokból pedig saját termékkel és szolgáltatással rendelkező magyar multik, nemzeti bajnokok, integrátor vállalatok nőjenek ki. Ezért fürkésszük folyamatosan a csúcstechnológiákat és a hozzájuk kapcsolódó termékek és szolgáltatások előállítására képes hazai vállalkozásokat, mert azt látjuk, hogy a közelmúltban azok az országok tudtak igazán jelentős fejlődést elérni – például Dél-Korea vagy Izrael –, amelyek képesek voltak meglovagolni az élvonalbeli technológiák iránt mutatkozó végtelen keresletet.
Kulturális hagyományok
Nem vagyunk érdekeltek a világ technológiai blokkosodásában és politikai lefagyásában. Európa és Magyarország egyik legnagyobb vonzereje élhetősége, páratlan élővilága és építészeti kincsei, vagyis a természetes és a megszakítatlan kulturális hagyományból táplálkozó épített környezet harmóniája. Ez vonzza a turistákat, a tudást, illetve a tudást előállítani képes briliáns elméket is. Vagyis Keynes után szabadon Európa és Magyarország profitálhat az eszmék, a tudomány, a vendégszeretet és az utazás szabadságából. Ezek olyan globalizációs vívmányok, amelyek megóvására törekednünk kell, és amelyek megőrzése mellett ki kell állnunk.
Miért ne lehetne Magyarország a világ újkori tudásközpontja, ahol a nyugati és a keleti kultúra, filozófia és vallás, valamint a tudományos képességek találkoznak? Annál inkább is, mert az eltérő álláspontok és világnézetek harmonikus találkozása nem volna előzmény nélküli Magyarország történetében. Ennek ékes példája, hogy a vallásszabadság világnapjának megünneplése hazánkhoz kötődik, hiszen a világon először az 1568-as tordai országgyűlésen foglalták törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadságot.