A törés

Az unió nem a bólogatásról Szól !

Ez már a vég kezdete? – a lengyeleket és a magyarokat is végzetesen elidegenítheti . Annak idején azt a döntést is miniszteri szinten kényszerítették ki, de aztán a gyakorlatban hatalmas politikai költségek árán megbukott a javaslat. Akkoriban jelentek meg mély árkok a hatalommal bíró nyugatiak és a gyengébb „kelet-európaiak” között az EU-ban. És ez lesz a mostani döntés következménye is. A lengyelek népszavazást terveznek a kérdésről, és nem kívánják bevezetni a javaslatot. Ahogy a magyarok sem. Az új szabályozás is a gyakorlatban fog elbukni. A legtöbb migráns Németországba akar menni, és végső soron senki nem tudja őket ebben megakadályozni. --------------------------------------------------------------------- 1. Magyarul: anto entoja. Vég? A vég egy szleng hang, úgy ahogy annyi ahogy a kampec a kampótól. A vég az uei, íj stumától ered, ahogy az ín is. Etimológiája így problémás, hisz a magyaros hang az í, ahogy ín és íniog, vagy ébely, éber, imboly. A vég így szleng, így magyarul azt mondjuk, hogy anatt:A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdnak innen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdinnen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az a van tova, ez az indogermán na-nu-ni-vel, ana a domináns a magyarnak innen. Az ana-ra rakód a to, vagyis az itt to részje mondjuk, rakód: anatt, anato. Anatt így: Ende, Ant, Ent. Anatt: anatt bei, nál is, anatt: weg is, anattregyni(widerlegen) E-vel volna ahogy enett Kopf is, hisz az e vahn, anatt az Ende. De az etimológia bizonylosz, hisz a va-vá, ve-vé stumától is duadna vanni egy hang indogermán gho-val, így volna vé gho(engem, téged, japán go is ez volna). De az anto is maradni duad, ahogy a vé gho is, is volna mondani: ana to vé gho is. 2.Dönt? Nem dönt, az ö magyarlosz, dent vagy dánt, de fát szoktunk denteni. Ez itt nem dilemma, hanem rakus, habár rakanta volna a dilemma is, va-va szitu, ezt rakantat ina volna rakni. De a magyar rakusan tesz, línerárisan,így antorakni van: Gondol? Stak a libcsi gondol, gonduja van, gonosz, göndör. Ilyen hang nem van, magyarul a verstehen a rakni, denken a rakandni. Így olyan bullshit hang, hogy ötlet nem van, hanem mány-val(mahnen) van a rakandmány, ahogy a rekkent-től rekkentmány, az úgymond Beweis. Van egy raku, ott A-B-C, a C az anto, és magyarul a verstehen rakni, denken rakandi, így antorakni van. 3.Szint?Fény? Szín? Ez nem stumanyelv részje, ezek jevevényekhangok. A szín a görög scéné-től ered, ez egy a színnel, ahogy Scheune, és egy a színnel, ahogy Bühne, és így Farbe is, a német scheinen rokonja. A fény is görögös, a görög pheino, feino hang. A két hang így nem a stumnyelv részje, ezekre nem lehet rakni, így nem rakuk. A stumanyelv részje a bol stuma, ettől a hangtól a bolonda(naknév) és a bolda, ahogy germán bleida. Ezeket a hangokat rakni kell, hisz a bolonda és bolda nakneveket is rakni kell, ezek dicső hangok, illumináltak. A bolda az, ha Kirgen fejet nyakról metsz. A Licht hang rakód a bol stumától ja kausatív-presenz-possesívvel: bolja. A Farbe az indogermán au-val, va-vá: bolva. A hang raktább így a villog hlyett, ana lenne bolonkni is, ahogy blinken: - bolja - boljat - bolva - bolonda(naknév) - bolond(ige) - bolont (ige) A bolonda hang raktább hang így ahogy a szőke. A bolonda így a blond is, és így azt modjuk: bolonda dühor, vagyis flava bestia. A dühor a düh-doh stumából ered, a Tier, vagy dőre, de duad vanni dühor is. 4.Kényszer? Nem rakem ez a hangot, a kényt igen a ghé stumától, de szer-vel nem. Szerint? Sor? Nem, szer-sor hangokat, indogermán ser stuma, dúrgerni a rakura, így azt mondjuk, hogy rekkint. Mondjuk inkább, hogy dúrong. 5.A hatalom egy libcsi hang, a libcsi álladnak kuntód, nem bírem, sokkal jobb a du stumától a duad, nem duzzad. Ez egy hang rakta indogermán és árja Weltanschauungtól, ahogy ezt az árja-perzsa tav-taviti is rekkja. Ha az ember kann, úgy azt mondja, hogy duad. Ahogy ha mondjuk Vegita mondja Nappának: most te duadsz.Így duada vagy duadva van, duadni können. Ana duada s ona duadva raktányja duas. 6. Költ? Az ö magyarlosza hang, így kel s kelt, de ezek jevevnyhangok. Kelet? Raktábban rakni volna kelet helyett, ana litván hang-tól ered, keltiu, az erjeszu, erjeszta. A kelet hangot dúrgern kell. De van nekünk az er stumánk, ez jesz-vel erjesz. Azt kellene így modnani az Ostra, hogy erjeszta. Az Abend jobb a nyugat helyett, germán hneig-től jön a nyug, de jobb hang az esni. Az esni nem a stuma, hanem itt is az er a stuma. Az erjesz volna a germánnak innen fallen is. De a magyarnak innen csak rise. Az ereszu a nyugat .De ha itt vagyunk, úgy támad? Az Angriff magyarul jobban rakni van a csu stumától. Feltámadás? Erjeszni, erjeszedés. Sokkal jobban rakni van így az auferstehen. Ha itt vagyunk úgy az emelked se kell. .Emelkedik? Az emel em stumától ered, ahogy a latinnak innen is ott van: De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. ena-ona-ana em-om-am el-(ol?)-al Az ol bizonylosz, hogy ide vagy indogermán ueid. Ha a latin emó m-vel egy, úgy igenstak rakni van. Így amal, árja ámíti, így rakni duad, ahogy dúrongani. Vagyis: emel-omol-amal. De van itt egy raktábban rakni vanó hang, az er stumától: erjesz, vagy er-je-sz. Az er gyököt nagyon jól rakjuk: er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája. Sokkal raktábban rakni van az erjesz, ana az angol rise. Az angol hangot ősmagyarul úgy kell übersetzen, hogy erjesz, és punktum. Ez a rakta ősmagyar. 7.Ár? Stak egy domináns ár stuma van, ez az er stuma flektált formája. Az ár ahogy prájsz így nem magyar, igen az árja arjati hangtól eredni duad, de al a stuma. Így van az ár, ahogy borerő tű is, ez a német Ahle, árjár formája az ára, gót forma az éla. Ezeket a hangokat dúgerni kell, hogy a dominás ár stuma maradjon, és attól grammatikailag rakni a hangokat. Ilyen kurka, korcs hang az árva hang is, az orbos-tól. De gramamtikailag az árva az nem antsó, ahogy ár és az indogermán au, vagyis va és vá, ez rekkja azt, hogy schnell, speed. Árna: Woge. árva: schnell, speed, vagyis ár-va. ármány: naknév itt, ez a gross, erhaben. Az ármány hang van így az ármányrejku vagyis Ermanarich névnek innen is. De az ár hang, ahogy prájsz etimológiája bizonylosza, az is volna, hogy az á1-től ered, ahogy ezt az ér degenerált flektált forma is rekka:ér-ár. 8.Nem árok, hanem áranda:dohopa áranda. Csatorna? Az etimológiája bizonylosz. Az orna hangot rakom, hisz a magyar indogermán és germán nyelv, és a magyarnak innen, nem az új-ónemmagyarnál, elint az úgyírt cs az st. A hang duad vanni a ciszterna is, ahogy mondják, Az etimológia ahogy írtam bizonylosz, ahogy a csat hangnak is: Nem támad, ez a hangot nem rakom, angreifen magyarul az csutni. A csu stumát anat rakja raktán a magyar, a steu stuma: csupa, csupni, csunka, csunkni, csuma, csuhé, csuha, ocsuhé, csuda, ocsúd, csudered, csúnya, csúf, csupor, csubor... flektálva csábu, csába, csámpni, csámpa, csép, csáp. Az Angriff a csutu, és igehént stutni. Ha van stuk, úgy lehetne stut is, és nem stak Angriff így. De inkább rakni van az er stuma:er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája. Így a Rinne lehet az ősmagyar Bach, Fluss az erjeda, az erjedtől, vagy árok helyett az áranda, vagy múltidővel áranta, ahogy az ernyó is volna, hisz eran(rohan). 9.Mély? A mély hang az indogermán mel stumától ered, azt rekkja, hogy schwarz. De ez a hang igen izolált a germagyarnak innen, sokkal inkább rakni van a düh-doh stuma, ettől a dohoba hang,ez a tief. A dunger dohoba, ha tief, vagyis schwarz, mély. Ez a hang inkább a stumanyelv részje, és a düh-doh stuma a raku. Így nem merül, az a hang a merher, ezt a hangot arra mondjuk, ha mondjuk kenyeret merhjtünk vízina, ott mer-mar-mor-mur lesz, morsad vagyis. Vagy a hullma merher a víznek innen. Ha dohoba vahn, úgy azt a hangot mondjuk igének, hogy dohompel. A dunger, ha tief úgy dohopa, és ha az ember bukk a víznek inett, úgy dohompel. ahogy mondjuk a Dragon Ballnak innen, vagy mondjuk egy cápa a dungernak innen.Látni van, hogy dohonkel ott a víz, ahol a cápa dohompel. Düh-doh stuma: dohopa: tief ennek dohompel, vagyis tauchen - dühebed dühombni(nem tomb)-dohombni, dohomba(Nebel), dohomály dühomba: dumb dühembelni(nem tombol)- dohombelni dühoma-dohoma, dohomnja dühomojni-dohomojni, dohomáj dühen-dohon(presenz) dühenjni-dohonjni dühensz-dohonsz(sz akciós) dühenszt-dohonoszt, dohonszta dohonkni dohonkelni dohonekja dohonekelan dohonkela dühüng-dohong dühel-dohol(iteratív) dühdereg dühor 10.Nem követ izé. A követ egy jevevényhang, nem van rakni kez-vel, hülye bullshit hang, itt rakja jobban az ember a ranakeredvát: Ena sokkal raktábban rakni van, ahogy a köz izé, hisz: ra: indgoermán ar, ra gyök, ebből a rakjan, rak, a regyó, rend, germán hang, így magyar, rakvány, regu, remu, remer... nak: indgoermán enek, ír aig-icc, nach-nahe... er: indgoermán er gyök, az er-ered lehet, ahogy a dühderegben is, a germán dider... ed: germán kausatív-presenz, skeidan, szakad, ered... va: indgoermán au, az és ott így táveredés is, vá.... Naker: odajut, rejk. Nakered: nahert sich. Ranakered: folge, folgernd. Ranakeredva: folgerung. Elég?Közel? Ezt a hangot nem rakem, a köz hangot is dúrgerni kell. Sokkal raktábban rakni van helyette a nakva. A nak az indogermán enek s az au együttesje; így rakód nakva, ahogy Nahe is. Ez így ősmagyarabb, rakni volna, hogy azt mondja az ember,, hogy ana-k és va, a va az és ott, annak ott vagyis antsóhogy. A közel hang helyett így a magyar a nakva. Így magyarosabb volna a nak, enek, anak, ta kulunkodott(zárt) múltidővel, a ta-to-ti stumától: nak-ta, a nak ta van. A ség-et nem bírom, így vagy ma-mány-val vagy rakuval: naktaraku vagy naktama, naktamány. De rakódna naktava is, vagy naktavály, a Genüge. Present ti-vel nakti, vagy a ti rekkja, hogy kell noch: -nakta -nakti -naktama -naktaraku -naktava, naktavály 11.Vezető? Ez a hang igen szlávos, az uegh stuma magyaros formája uh stuma. De a magyarnak rejku vahn és regerda, így a hangok: rakó, raktár, rengyár, rektár, regény. Tart? Mutat? A tart németizmus, halten, de a tart az indogermán dar stumától ered. A mutat egy jevevényhang, balti-szláv muj-tól, motat. Magyarul a ra és re stumától, a rak flektált formájától mondjuk, hogy rekkni. Ha rekkem a karut, úgy az rekkett lesz, vagyis gerade, így ez a wofür halten is, így racionális. Mondjuk azt: raktának rekkem, nem jónak tartom. Ha a karut rekkem így zeigt, és a nak raktányval(rektion) wofür halten. Ezt a hangot mondjuk a bullshit jelentés helyett is, ana máshol regu. Ha rekk, úgy racionálisan bedeutet. Ez a hang van a segít helyett is, ana jevevényhang, árja-iráni sanknoti, sociti. Ha rekkés van, úgy raktává rakás, egyenesítés, vagyis így támogatunk mást, a rejku így rekk.A rekk-rak egy flektált o-s formája a rokon. Vagyis: rekkni nak rekkni ra rekkné thé De ezt a hangot mondjuk a jevevényhang, vagy libcsi hang, a kutat helyett is, ana etimológiája bizonylosz, van duadnia ku stumától, ahogy kút, germán kút, vagy a szláv kutati. De magyarul a studieren, evaulieren a rekkni hang. Irány? Az irány etimológiája bizonylosz. Dubb stuma is duadni van itt, ahogy az er stuma egy kurka, korcs formája, vagy az uer, ör-ir egy formája, vagy talán az ar stuma, vagyis a ra és re stuma. Ha az irány az arány, úgy volna az ar stumától. Az arány így annyi ahogy nakrekkni, vagyis a-ran-ja, a ra és re ana-val, ranni, vagyis az ősmagyar machen hang. De sokkal inkább rakni van a ra és re stumától, a rak stumától a raktajang. A raku egynek innen Reihe és Weg is, hisz racionális, ahogy mondjuk: a rakta rakuja.Ha valana így racionális, vagyis líneráris, úgy rakta, raktajang. De ha rekkem a karut úgy raktajangot rekkem. Így magyarul a Kompass az a raktajangrekkár. 12.Szablya? Stak a libcsinek van szablyjája, azok kreálnak, alkoholizálnak vagy alkot izélnek, nem rakem ezt a hangot. A magyar illberális, racionális, germanoid, azt rakja, anat a rend, a ráció, Scott őrmester regya. A magyar nem libcsisked. Így a magyarnak a ra és re stumától regály van, ez az ősmagyar. Ígyhát: raktaregály. 13.Javaslat? Libcsi hang, nem van. A jó stak a rendes, rakta, racionálisa volna, így azt mondjuk, hogy racionálisan beszlni, a ra s re stumától regyni. 14.Tervez? Bulslhit hang z-vel! De terv se van, stak nyelvkakilási, a magyarnak remu van, a ra s re stumától, ettl a remutól a remni s remerni igék. 15. Szavaz? Bulslhit hang z-vel! Ez is olyan libernyák hang, a szószav jevevnyhang. 16.Tud? A kúrománytól a hang pejoratívvá vált, így ha können, vagyis inkább mögen: Képes? Ezt a hangot nem rakem. A kép magyarul héphént rakódna, a skep-skeb stumától, stak a kretény-libcsik átírták. Magyarul a fahig az er stumától ered, ez az ernya hang, ez naknév, rokonja az árnynak, és az eronnak(nem rohan): -ernya -ernyesz -ernyeszt Az ernyesz egy akciós forma, annyi ahogy a muskelokat ernyeszni, így mondjuk: Nappa ernyesz Piccolot meredejteni. Ez van rakódni kausatív to-val: ernyeszto, és múltidőnek innen is, ahogy ernyeszta, ahogy a to forma múltidőnek innen is ernyesztota. A hatalom egy libcsi hang, a libcsi álladnak kuntód, nem bírom, sokkal jobb a du stumától a duad, nem duzzad. Ez egy hang rakta indogermán és árja Weltanschauungtól, ahogy ezt az árja-perzsa tav-taviti is rekkja. Ha az ember kann, úgy azt mondja, hogy duad. Ahogy ha mondjuk Vegita mondja Nappának: most te duadsz.Így duada vagy duadva van, duadni können. De ha úgymond wissen, stak úgymond, hisz a wiss az ész, az empíria, nem a ráció, a germanizmus, a magyarizmus: Gondol? Stak a libcsi gondol, gonduja van, gonosz, göndör. Ilyen hang nem van, magyarul a verstehen a rakni, denken a rakandni. Így olyan bullshit hang, hogy ötlet nem van, hanem mány-val(mahnen) van a rakandmány, ahogy a rekkent-től rekkentmány, az úgymond Beweis. 17.Ország? Nem rakem a hangot, ha az úr-tól ered, úgy nagyon kurka, korcs hang, és az úr az úra wera, úra van. Ha sok ra s re stuma van, úgy a magyar, ősmagyar hang a rejku. Hisz regerda van, rengyár, rektár, raktár. A rengyárnak így rejku van, vagy a rakónak, a rejku reja a népnek. Én egy országtagadó vagyem, az egy habubsd persóna, newyorki cég. 18.Nem ba, hanem ina, de nem ina, hanem anak-enek, vagyis nak-nek, nach:rejkunak, németrejkunak, nach Deutschem Reich. A be etimológiája bizonylosza de igenstak az indogemrán epi-től. Logikusabb az ina, hisz raktán rejmed ene ena(ina)-ona-ana rendrakuina, és a német innen a magyar innen. Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarítási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősíti. Vissza? Nem nakta ősmagyar, illiberális, racionális. Van ugye az indogermán e stuma, ez a germagyarnak innen háromvá vált, rakódta e(itt, id, így, én, egy) és rakódta az o, az ott, az onnan, germán ennan, és rakódta az a, ahogy a és az. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?... Három fokozat vahn így: e és o és a. Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel. A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így van rakni alles is. Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa. Az ősmagyarnak innen három hang volt: 1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund. 2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupem(csupem) a stumát. 3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-nál és az itt-nél is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel.A fenti dungeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így volna alles is. Az elő volna vor, de az al, az inkább stak al maradna. Ahogy: -ina -ona(onnan) -ana(A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdnak innen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.) A legraktább volna, ha az ana ina vagy ena formáját mondanánk unten-nek, vagyis inetten, enetten, nieder, nieden. Vagyis: i-na o-na a-na

Ezt vehetitek tutira. Kilépünk ha kell, de Budapestből nem lesz Párizs.

Közép-Európának ki kell lépni ebből a diktatórikus euból és a balkáni országokkal karöltve egy új kelet-közép európai úniót létrehozni. Ez a jövő.