Patthelyzet a balatoni ingatlanpiacon

Helmeczi Zoltán írása a Mandiner hetilapban.

A balatoni ingatlanpiac az előző évtized második felében kis késéssel, de lekövette, sőt később felül is múlta az országos trendeket. A tóparti településeken fekvő házak és lakások iránti kereslet 2017–2018 körül kezdett igazán felfutni, s 2022 nyaráig folyamatos volt a szárnyalás.

Nagy lökést adott a járvány

Az ma már történelem, hogy a koronavírus-járvány miként transzformálta a városi lakosság gondolkodását. 2020 márciusában, áprilisában a többség igyekezett beköltözős valóságshow-ként felfogni a bezártságot, ám hamar elegük lett az embereknek a négy fal közötti életvitelből. Ez gyorsan megmutatkozott az ingatlanpiacon is: akinek volt pénze, zöldövezeti házat, nyaralót akart venni, hogy egy újabb karantén alkalmával legyen hová menekülnie. Az egyik legnépszerűbb célpont a Balaton és környéke lett, ahol már akkor is a csillagos egekben voltak a négyzetméterárak, ám hamar kiderült, hogy még messze nem érték el a plafont. 2020 nyarán szabadultak rá ugyanis a piacra a „covidvevők”, akik vagy hétvégi házat kerestek maguknak, vagy a mindennapi életük székhelyét akarták áttenni a magyar tengerhez. Utóbbi jelenség egyik katalizátora a tömegével elrendelt otthoni munkavégzés volt, amelynek bevezetésével eluralkodott a munkavállalókon az érzés: tulajdonképpen mindegy, hogy Budapesten vagy a Balaton partján ülnek a számítógép előtt.