Nagy bejelentést tett Varga Mihály: kiderült, hogy ebben a mutatóban Magyarország toronymagasan vezet az Európai Unióban
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
A mögöttünk hagyott év most még talán kevéssé látható módon, de tektonikus változásokat indított el világszerte, mind gazdasági, mind politikai, mind kulturális értelemben. A gazdasági egyensúlytalanság következményeit már évtizedek óta nyögi Európa, most azonban a politikai térben végbemenő változások, a 21. század minden korábbinál élesebben látható blokkosodása is tetézi a kontinens bajait. A koronavírus-járvány lassú lecsengése, a február 24-én kirobbanó orosz–ukrán háború, a brüsszeli elefántcsonttoronyban meghozott téves és ártó döntések, az Európának jelentős károkat okozó szankciók, az ennek nyomán egekbe emelkedő árak, az Európai Unió intézményrendszerét is megroppantó baloldali korrupciós botrány, majd végül a soha nem látott kihívásokat hozó energetikai krízis egyenként is embert próbáló feladatok sorát zúdította a nyakunkba. A 2022-es év „hét csapása” a politikailag instabil országokban tovább fokozta a bizonytalanságot. Az öreg kontinensen kormányválságok robbantak ki, megbízhatatlanul működő koalíciók jöttek létre, sokszor államok maradtak érdemi döntéshozatal nélkül – jobb esetben csak ideig-óráig – a válságok sorának következtében.
A hetes szám titokzatossága évszázadok, sőt évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget: legyen szó a hét bő és hét szűk esztendő ciklikus váltakozásáról, a hét főerény és a hét főbűn mibenlétéről vagy akár a hét vezérről, ez a szám hol kedvező, hol kedvezőtlen jelentéstartalommal ruház fel időszakokat. A 2022-es a legtöbb mutató alapján biztosan nem jó évként fog bevonulni az emberiség történelmébe, éppen ellenkezőleg: az utolsó hét csapást és az apokaliptikus hangulatot idézi majd a krónikákban.
Vannak azonban jó emlékeink is a múlt évről. Ebben a viharos, turbulens nemzetközi környezetben Magyarország politikai rendszere – ideértve az alkotmányosság legfontosabb pilléreit, a demokratikus működés sarokköveit – végig stabil maradt. Az április 3-ai országgyűlési választáson a magyarok megéreztek valamit, és az ő döntésüknek, valamint az abból fakadó óriási felhatalmazásnak meglett a gyümölcse: békepárti, a nemzetközi ellentéteken felülemelkedni képes, a magyar nemzeti érdeket mindig az első helyre tevő, sziklaszilárd kormányzás folytatódhatott 2010, 2014 és 2018 után. Pedig – mint utólag kiderült – a Kárpát-medencét csatatérré formálta volna a nemzeti és nemzetközi ellenzék koalíciója. Amikor Orbán Viktor miniszterelnök 3 millió szavazót és 3 milliárd forintnyi amerikai dollárban jegyzett beavatkozási kísérletet állított szembe egymással, félreérthetetlen módon tette világossá mindazt, amit eddig is sejthettünk: a nemzeti szuverenitás a jobboldalon védendő érték, attól balra pedig értelmezhetetlen, jelentését vesztett kifejezés.