Farkas Anita írása a Mandiner hetilapban.
Itt van ez a kis vékonyka és a klasszikus értelemben véve nem is szép fiatal nő, Holly, aki bájos romlottságával úgy csavarja el a körülötte lévő férfiak fejét, hogy azok még évek múlva is csak utána sóvárognak vigasztalanul. A helyszín New York, az időpont a negyvenes évek eleje, a történet írója a világ fővárosának egykori bulikirálya, Truman Capote, akinek az élete éppen olyan szabálytalan és zárójeles volt, mint amilyen szabálytalan és zárójeles sorsot juttatott a szereplőinek. Például ennek a bizonyos, a férfiszíveken könnyedén lépkedő, előszeretettel füllentgető, ám nagyon szerethető Holly Golightlynak, akit a legtöbben bizonyosan nem a Capote-kisregényéből, hanem annak filmes feldolgozásából ismernek. Az Audrey Hepburn imázsváltását elősegítő, Blake Edwards rendezte moziban (Álom luxuskivitelben) ugyan meglehetősen bugyutára lúgozták az eredetileg sokkal karcosabb sztorit, az erőltetett hepiendről nem is beszélve, a világnak többnyire ez a változat maradt meg az egyetlen és igaziként.