Rezsiharc: a java csak most jön

Kacsoh Dániel és Kohán Mátyás írása a Mandiner hetilapban

„Az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók miatt egész Európában drasztikusan emelkednek az energiaárak, és energiaválság alakult ki. Egy év alatt az áram ára több mint az ötszörösére, a gáz ára több mint a hatszorosára nőtt, és az emelkedés tovább folytatódik” – íme a kormány szikár indoklása az úgynevezett energia-veszélyhelyzet meghirdetésére, illetve arra, hogy augusztustól az átlagon felüli fogyasztás után piaci árat kell majd fizetni.

Hétpontos energetikai akcióterv

A bejelentést múlt szerdán tette meg Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Szentkirályi Alexandra kormányszóvivővel és a „reaktivált” rezsibiztossal, Németh Szilárd Fidesz-alelnökkel közösen. Gulyás arról beszélt, Európa nagy részén nem lesz gáz télre, a kormány azonban felkészül az új helyzetre. A már említett korlátozás mellett másfél milliárdról kétmilliárd köbméterre növelik a hazai gázkitermelést. A kormány felhatalmazta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy további gázkészleteket szerezzen be. Ma a tárolóink 44 százalékig vannak töltve, ez a szint csupán az év negyedében lenne képes az ország gázellátását fedezni. Továbbá a kabinet kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra és a tűzifára, itt a bértárolás a kivétel. Fokozzák a lignitkitermelést, a mátrai erőmű blokkjait minél előbb újraindítják, valamint a paksi atomerőmű üzemidejének hosszabbítását is kezdeményezik.

Valamennyi döntés jelentős és kényszerű változásokat jelent a magyar energiapolitikában, ám a legnagyobb figyelmet érthető módon a rezsiköltségeket érintő váratlan lépés kapta. Annál inkább, mert néhány részlet még lapzártánkkor sem volt tisztázva. Ami biztos: a kormány havi 210, éves szinten 2523 kilowattórányi áramfogyasztásig, illetve havi 144, éves szinten 1729 köbméternyi gázfogyasztásig tartja fenn a 2013 óta érvényes csökkentett rezsiárakat.

A kancelláriaminiszter szerint a piaci ár, vagyis az áremelkedés a háztartások háromnegyedét nem érinti, ám a „számolgatás” napok óta tart. Németh Szilárd a tájékoztatón arról beszélt, hogy ha nem lenne rezsicsökkentés, a villanyszámla az átlagfogyasztónál 7750 forint helyett 53 ezer forint lenne. A gáznál 15 800 forint az átlagos fogyasztó rezsicsökkentett árú havi számlája, rezsicsökkentés nélkül 131 ezer forint lenne. Hozzátette, a rezsicsökkentés fogyasztási helyhez kötött, összesen 5,6 millió villamosenergia-fogyasztóról és 3 millió gázfogyasztóról van szó. További adalék, hogy a nagycsaládosoknak a kedvezmény megmarad, a háromgyerekes családoknál így például magasabb a limit: 2329 köbméter, és minden újabb gyereknél 300 köbméternyi pluszfogyasztás jár. A villany esetében ez az engedmény nincs megadva.

Van még tisztáznivaló

Az energia-veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben. A már ismert tudnivalók mellett ebből kiderült az is, hogy a kormány létrehozza az energia-veszélyhelyzeti operatív törzset a „meghozandó intézkedések megtételének előkészítésére, továbbá a meghozott döntések végrehajtásának nyomon követésére”, azaz a fenti feladatok koordinálására. Az operatív törzs vezetője Gulyás Gergely, tagjai a miniszterek delegáltjai, az MVM Energetika Zrt. képviselője, illetve Németh Szilárd.

Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjújában arról beszélt, a háború nemcsak a frontokon, hanem az európai gazdaságban is zajlik. Mint mondta, két nagy csata lesz: a munkahelyekért és az elviselhető energiaárakért. „Már látszik, hogy az európai gazdaság tüdőn lőtte magát, most pedig kapkod a levegőért – jegyezte meg, belátást kérve a családoktól, mondván, a háborús árak mellett nem fér bele, hogy mindenki rezsicsökkentett árat fizessen. – Ha az uniós szankciós politika így megy tovább, akkor ki fogják nyuvasztani az európai gazdaságot. Tűzszünetet, majd békét kell kötni Oroszországgal” – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök.

A kormány szerint az átlagfogyasztásig a jövőben is mindenki havi 159 ezer, évi 1,9 millió forintot spórolhat meg a rezsicsökkentéssel. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában további finomhangolásokat és tisztázásokat lengetett be, ám az erről szóló újabb rendelet keddi lapzártánkig nem látott napvilágot.

Külön foglalkoznak a csak áramot fogyasztókkal

Mindenesetre Dömötör Csaba azt mondta, hogy az új rezsivédelmi szabályok kidolgozása során minden élethelyzetet, speciális életkörülményt igyekszik megvizsgálni az újonnan felálló operatív törzs. A részleteken még dolgoznak a szakemberek, akik külön foglalkoznak azok helyzetével, akik csak áramot fogyasztanak, gázt pedig egyáltalán nem vagy csak nagyon keveset, továbbá kitérnek a kistelepüléseken élők helyzetére és a nagycsaládosok védelmére is.

Bár Gulyás Gergely érvelése szerint az intézkedés célja nem az állami bevételek növelése, hanem a rezsicsökkentés és az energiabiztonság fenntartása, az OTP Bank makrogazdasági elemzői arra jutottak: a döntéssel az idei költségvetési hiány biztonsággal teljesíthetővé válik, valamint a 2023-as deficit is a helyére kerül, amennyiben az EU-források megérkeznek, vagyis sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal, és a gazdasági kilátások sem romlanak tovább. Ezt alighanem a befektetői piac is így látja, ugyanis a kataszabályozás szigorítása és a rezsicsökkentéssel kapcsolatos bejelentések nyomán a forint árfolyama érzékelhető javulásba kezdett.

A Portfolio elemzése szerint minden más tényező változatlansága mellett a rezsicsökkentés többletfinanszírozási költsége a GDP arányában idén 1,6, míg jövőre 3,4 százalék lenne, az OTP elemzői által készített összegzés szerint a rezsicsökkentés szűkítése idén 500 milliárd, jövőre pedig 1050 milliárd forintnyi kiadásmegtakarítást jelent az államnak. A korábban bejelentett extraprofitadó mellett ez így már komoly, több ezer milliárdos összeget jelent. A büdzsé stabilitása pedig pozitív üzenet a befektetőknek. De még az Európai Bizottság is alapvetően optimista a magyar gazdaság kilátásaival kapcsolatban, éppen a napokban javította 3,6 százalékról 5,2 százalékra az idei növekedésünkre vonatkozó prognózisát. Varga Mihály pénzügyminiszter ennek kapcsán egyértelműsítette: a magyar gazdaságnak a romló, recesszióval fenyegető európai környezetben is helyt kell állnia, a stabilitást meg kell őrizni, a munkahelyeket meg kell védeni, az ország energiaellátását biztosítani kell.

Az uniós átlag fele alá került a hazai ár

Érdemes kitérni az elmúlt évek eredményeire is. Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő elemzésében rámutat: míg 2009–2010-ben a magyar lakossági energiaár az uniós átlagárnak még a 90 százaléka volt, 2021-re az uniós átlag 50 százaléka alá került. Ez egyértelműen a rezsicsökkentésnek volt köszönhető. Ez alatt az időszak alatt az átlagkereset reálértéke a háromnegyedével emelkedett, tehát össze sem lehet hasonlítani, hogy mennyivel kevésbé terheli meg a családokat ma a rezsi, mint 2010-ben. Míg 2012-ben a lakosság negyedének (26,7 százalékának), köztük a gyermeket nevelők 35,1 százalékának volt rezsihátraléka, addig 2020-ra ez az arány 11,2 százalékra csökkent, s még a járvány első évében sem romlott.