A mintegy ötezer fős szlovéniai magyar közösség kulturálisan igen aktív, nagyon is kötődik a szülőföldjéhez – a modern világ törvényszerűségei alól viszont ők sem tudják kivonni magukat. A Trianon-évforduló napjaiban a muravidéki magyarság felé fordulunk cikkünkben.
Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban
Az április végi szlovéniai választás miatt Közép-Európa és a Balkán figyelme egy pillanatra elfordult az orosz–ukrán háborúról, és esélylatolgatások kezdődtek, hogy vajon kormányon tud-e maradni a veterán jobboldali miniszterelnök, Janez Janša. Végül nem tudott: a szlovén társadalomban nem rezonáltak jól az Ukrajna melletti kiállást erőltető jobboldali hangok, ott éppen a sokszínű baloldal vitte a kimaradás- és békepárti narratívát, s győzött. A százfős parlamentben tehát átrendeződtek a viszonyok. Viszont
– róluk az 1991-es alkotmány megfelelő passzusai rendelkeznek az őshonos kisebbségek szószólóiként.
Magyar részről ezt a tisztséget 2018 óta Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) vezetője tölti be, akit többször is kerestünk cikkünkhöz, de nem válaszolt kérdéseinkre. Korábbi sajtótájékoztatóján a nemzeti közösség jogérvényesítése, valamint az infrastrukturális és gazdaságfejlesztés mentén hirdette meg programját, ebben támaszkodhat anyaországi támogatásokra is.
A térség történelmében fontos fejlemény volt a török kori pusztítás, a szlovén–horvát vetélkedés a területért, a bátor szomoróci lakosság felkelése az antant demarkációs vonalán túlterjeszkedő szerb–horvát–szlovén katonasággal szemben, valamint a Muravidék jelentős vend lakosságának közös tüntetése a magyarokkal a határmegállapító bizottságok látogatásai során. Később a hermetikus határzár, valamint a betelepítést és az asszimilációt elősegítő jugoszláv politika miatt
Kovács Attila történész adatai szerint 1991-ben még hétezer fölött volt a létszám, mára négyezer-hatszáz és négyezer-nyolcszáz közé csökkent.
Szendi Anna, aki a Pécsi Tudományegyetemen demográfus-szociológusi doktori disszertációjához a térség szórványmagyarságát választotta témául, elmondja: noha most is évtizedről évtizedre masszív 10-12 százalékkal fogyó közösségről van szó, kulturálisan nagyon aktív a magyarság, a vegyesen lakott harmincegy település majdnem mindegyikében működik kultúregyesület vagy műkedvelő csoport. A fogyás okai a térségre amúgy is jellemző kedvezőtlen népszaporulat, az elvándorlás és az asszimiláció – sorolja Szendi Anna. Ami az elvándorlást illeti, noha Szlovénia az egyik legfejlettebb posztszocialista ország, Muravidék a többi térséghez képest szegény: 2016-ban az országos átlag kétszerese volt a munkanélküliség a Lendva környéki falvakban. Az elvándorlás egyik iránya Maribor és Ljubljana, bár utóbbi esetében a távolság ellenére inkább az ingázás jellemző. A Burgenland folytatásaként is értelmezhető Goricskó tájegység magyarjainak Ausztria is csábítóan közel van, így itt is inkább ingáznak, főleg a szakmunkások.
A muravidéki értelmiség, illetve a felsőoktatást megcélzó fiatalok körében
Szendi egyik kutatásában azt a kérdést tette fel a magyaroknak, hogy mennyire szeretnék elhagyni a hazájukat; a negyven év felettiek közül senki nem mondta, hogy elköltözne a Muravidékről, a fiatalabbak fele igen, de csak a lehetőségeket keresve, tehát itt sem a végleges kivándorlás van a fókuszban. A gazdaság erősítésére egyébként a magyar állam 2016–17-ben programokat indított, a mezőgazdaság, a turizmus és a vállalkozásfejlesztés terén támogatta a térséget s benne természetesen a magyar közösségeket. A programot 2017 után a szlovén állam folytatta. Ezzel talán sikerült részben behozni a lemaradást.
A szűkebb pátria iránti kötődés lényegében mindennél erősebb identitásformáló tényező. Magyarországhoz alapvetően pozitív a viszonyulás, mondja a szakértő. 2019-es felmérése szerint ez minden korosztályra igaz: a baráti, rokoni kötelékeket, az anyaország szépségét, a magyarországiak kedvességét méltatták. Az idősebbek körében jellemzőbb a gazdaságfejlesztési program és a magyar kormány iránti rokonszenv, a fiatalabbaknál érzékelhető némi kritika. Fontos, hogy a szeretet szó dominált minden korcsoportban, a haza és az otthon fogalmakat dedikáltan csak Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területe kapta meg.
Szendi hangsúlyozza: a muravidéki magyarság eleve két részre, a nagyobb lendvai és a kisebb goricskói tájegységre tagolható, és nemigen van közöttük átjárás – őket inkább csak formálisan köti össze az MMÖNK.
Szendi Anna elmondja: már egy 2002-es kutatás is arról árulkodott, hogy az ötven év alatti lakosság fele vegyes házasságban élt, és azóta tovább emelkedhetett az arány. Mint rámutat, a nyelvhasználat terén egyértelmű az aszimmetrikus kétnyelvűség: egymás között, családi, baráti körben a muravidéki magyar tájnyelvet használják, de ahogy egy szlovén is a társaságba kerül, azonnal váltanak. „Ez kis közösség, az itteniek tudják, hogy mondjuk az eladóhoz a boltban milyen nyelven szóljanak. Az idegennek két nyelven köszönnek, s amilyen választ kapnak, úgy folytatják.”
Kiemeli: mindezek miatt az identitásápoló muravidéki magyar szervezeteknek fontos feladata kell hogy legyen a Muravidék-tudat formálása és fenntartása, mert ezáltal az ott élő magyarság megmaradását szolgálják.
Nyitóképen: Rend, nyugalom, asszimiláció: szőlőhegy Lendvahegyen. Fotó: Shutterstock
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Ebből legfeljebb ellenzékváltás lesz, ha egyáltalán. Kacsoh Dániel írása.
Az utóbbi hetekben több városban és budapesti kerületben összekapott az önkormányzati jelölteken az ellenzék, és nem jött jól neki Magyar Péterék megjelenése sem. Helyzetképünk a baloldal választási előkészületeiről.
Fabrice Leggeri arról is beszélt az MCC eseményén, hogy bár minden jogszabály adott, az EU-s intézmények egyszerűen nem akarják megállítani a migrációt.
Sebestyén Géza szerint a kép összességében vegyes, de az ideológiai következmények erősödésével a következmények negatívabbak is lehetnek.
