A májusi uniós csúcs egyszerre szólt az Oroszország elleni hatodik szankciós csomagról és a hazánk által kilátásba helyezett vétóról. Fontos nemzetgazdasági érdekek forogtak kockán, a vétójog pedig minden tagállamot megillet – a fejleményeket mégis méltatlan hisztéria kíséri.
Dobozi Gergely írása a Mandiner hetilapban.
Május végén döntött az Európai Unió legfőbb, a tagállamok állam- és kormányfői részvételével működő döntéshozó szerve, az Európai Tanács: Oroszországot a szankciók hatodik hulláma fogja sújtani az EU részéről az ukrajnai háború miatt. A szankciók célja általánosságban, hogy fokozódjon a Moszkvára és Minszkre gyakorolt nyomás, az elvárás pedig az, hogy Oroszország végül elálljon a fegyveres erőszaktól. Az Európai Tanács tagjai arról állapodtak meg, hogy a szankciócsomag a továbbiakban kiterjed az Oroszországból a tagállamokba szállított nyersolajra és kőolajtermékekre is, a csővezetéken szállított nyersolajra vonatkozó ideiglenes kivétel biztosítása mellett.
A kivétel beiktatása a szankciócsomagba jelentős részben a magyar érdekérvényesítésnek tudható be. Tekintettel arra, hogy az Európai Unióról szóló szerződés világosan kimondja, hogy az Európai Tanács a közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó kérdésekben egyhangúlag határoz, a magyar álláspont ezúttal is megkerülhetetlen. Márpedig Magyarország miniszterelnöke még május elején megüzente az EU csúcsintézményeinek, sőt az egész európai közvéleménynek: a hatodik szankciós csomag eredeti formájában, totális jellege miatt, nemcsak Magyarországnak, de az unió egészének is nagyobb kárt okozna, mint Oroszországnak. A magyar álláspont nyilvánvalóvá vált: ha kell, Budapest él az uniós jogból fakadó eszközeivel, és vétót emel a hatodik szankciós csomag eredeti formájával szemben.
De nem élt. Megjegyzendő, hogy a vétójog az Európai Tanács kontextusában inkább politikai, mintsem jogi fogalom. A konszenzusos döntéshozatal során ilyen jogosultságot – az egyetértéstől való tartózkodás jogát – a tanácsi ülésen lehet gyakorolni, erre viszont ténylegesen nem került sor. Ehhez képest a magyar kormánnyal szemben kritikát oly lelkesen megfogalmazni kész kommentátorok és politikusok kommentjei özönvízszerűen lepték el az európai és a hazai közvéleményt.
Néhány diplomáciai botrányt kavaró szélsőség: Karl Pachner, az ORF online tartalmakért felelős igazgatója a Facebookon háborgott a magyar vétópolitikával összefüggésben, ízléstelenül és rosszindulatúan boncolgatva a magyar miniszterelnök egészségi állapotát. Katarina Barley, az Európai Parlament szociáldemokrata alelnöke az MDR Aktuellnek adott interjújában nyilatkozta szintén a vétópszichózis közepette azt, hogy Magyarországot meg kellene fosztani szavazati jogától az Európai Unióban.
A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt kezdeményezését, de a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint a szoros eredmény azt mutatja: a bevándorlás továbbra is az ország egyik legfontosabb politikai törésvonala.
Miközben Ázsia és más térségek erősödnek, a kontinens országai között nő a széthúzás.
A közösségi média tele van olyan felvételekkel, amelyek a június 18-ai akció kínos jeleneteit örökítették meg.
A Fidesz alelnöke szerint a kormányfő Ukrajna, a háború és az uniós források kérdésében is kapitulált.
Kijev szerint új helyzet következhet a háborúban.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb hírei csütörtökön.
A csapatkapitány sportágtörténeti duplájával a címvédő argentinok már biztos továbbjutók.
A köztársasági elnöknek távoznia kell hivatalából, de csak tisztességes eljárás után – közölte a jogvédő szervezet.
