Száz nap háború után

Ugyan sok kérdés továbbra is nyitott az orosz–­ukrán háborúval kapcsolatban, egy dologban biztosak lehetünk: a nemzetközi világrend nem omlott össze az első száz nap alatt. Ez nem volt teljesen magától értetődő, hiszen az orosz támadást követő napokban és hetekben megvolt rá az esély, hogy a nemzet­közi politika szabályai alapjaiban változnak meg. Ha Oroszország agresszív nagyhatalomként könnyen, a világ államainak hathatós fellépése és számottevő következmény nélkül képes lett volna elfoglalni egy másik szuverén államot, annak beláthatatlan következményei lettek volna.

Ez a forgatókönyv azonban három ok miatt meghiúsult. Egyrészt Ukrajna szinte minden előrejelzést megcáfolva száz nap után is talpon van, súlyos veszteségeket okozva az orosz hadseregnek. Ettől még Oroszország nem fog összeomlani, de a nagyhatalmi státuszába és katonai erejébe vetett hit egyértelműen megkérdőjeleződött. Másrészt a nyugati államok és szövetségeseik azonnal és határozottan felléptek Moszkvával szemben, ezzel mutatva, hogy nem fognak csendben maradni egy ilyen konfliktus esetén. A Putyin-kormánynak és szövetségeseinek így le kellett mondaniuk az Európai Unióval való politikai és gazdasági kapcsolataik jelentős részéről. Harmadrészt a nemzetközi közösség nem állt ugyan ki egységesen Oroszországgal szemben, a legtöbben maximum semlegességet vagy egyensúlyozó pozíciót foglaltak el, s nagyon kevés állam tartott ki Moszkva mellett. E három oknak köszönhetően az Egyesült Államok által kiépített világrendet nem érte végzetes csapás, a játékszabályok nem változtak meg egyik pillanatról a másikra.