A politikától való távolságtartás illúzió csupán: amint ideér a háború szele, az a legtechnokratább szervezetekbe is magával hozza az ellenségeskedés szellemét.
Pontosan emlékszem azokra a napokra, amikor először jártam Kijevben – sok évvel ezelőtt, közvetlenül a még vértelen „narancsos” forradalom után, alig két hónappal a hatalomváltást követően. A levegőben érződött valami optimista reménykedésféle, az újdonsült állami tisztviselők fiatalok voltak és lelkesek, de a múlt közelségét a város utcáin még fenyegetően jelezték Lenin elvtárs és egyéb szovjet notabilitások bronzmásai.
Én hazatértem, Ukrajna pedig élte tovább újkori történetének mozgalmas éveit. Aztán úgy alakult, hogy nem sokkal a 2014-es megmozdulások és az ismételt hatalomváltás után kedves ukrán kollégák meghívására újra Kijevbe kellett látogatnom, ahol addigra már – nagy megelégedésemre – átneveződtek a Moszkva terek, eltűntek a Lenin-szobrok, de velük együtt eltűnt a Krím és a béke is. Az utcákat, falakat, padokat nemzeti színű graffitik lepték el (egy kicsit fel is rémlett előttem a kilencvenes évek Funar-féle Kolozsvárja), melyek többségét a piros lámpáknál kék-sárga festékre pénzt kunyeráló fiatalok pingálták. Érződött a háborúban álló ország minden feszültsége és bizonytalansága, még úgy is, hogy a front akkor még sok száz kilométerre keletre húzódott. A háború nyomasztó hangulata a békés környezet ellenére mindenkire rátelepedett, a lelkesedés kényszeredetté vált, még a reptéri őrök is idegesebbek voltak a szokásosnál, és a levegőben az optimizmus helyét átvette az a baljós vibrálás, amelyet csak háború sújtotta országban érez az ember.
A háború őrület, egy szörnyeteg, egy önmagát tápláló rák, amely mindent elnyel – mondta Ferenc pápa idén áprilisban háborúellenes könyvének bemutatóján. És valóban: a fegyveres viszály áttétei befurakodnak a társadalom szöveteibe, teljesen átjárják, és a legtávolabbi zugokban is kifejtik ártó hatásukat.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Ebből legfeljebb ellenzékváltás lesz, ha egyáltalán. Kacsoh Dániel írása.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
A Farkasveremként elhíresült búvóhely a Harmadik Birodalom elsőszámú főhadiszállása volt a keleti fronton.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter kijelentette, hogy a római kormány soha nem fog katonákat küldeni Ukrajnába.
Magyarország a béke pártján áll – ez a mondat túlmutat egy kampányszlogenen.
Elon Musk, a Tesla vezére, Kínába utazott, hogy négyszemközti megbeszélést folytasson Li Csiang miniszterelnökkel. A váratlan látogatás célja az volt, hogy új lendületet adjon az autóipari vállalat fejlesztéseinek az országban. A korábban Kínában rendkívül népszerű Tesla eladásai a közelmúltban visszaestek, ami jelzi, hogy nem tud lépést tartani a hazai modellekkel.
„Ami nagyon idegesíti a baloldalt, hogy beérett több év munkája, és létrejött a nemzeti erők nemzetközi szövetsége, a Wokebusters” – árulta el Szánthó Miklós.
