Sem az Európai Bizottság, sem az Európai Unió Bírósága nem tartja tiszteletben a jogállamiság azon alkotóelemeit, amelyekre saját maguk is állítólag támaszkodnak – mutat rá Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, az 1. Számú Rennes-i Egyetem professzora.
Sándor Lénárd interjúja a Mandiner hetilapban.
Hosszabb ideje tanulmányozza az úgynevezett jogállamisági mechanizmust. Mi az újdonsága ennek az intézménynek az európai jogban?
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2020 decemberében elfogadott rendelete új pénzügyi szankciókat hozott létre arra az esetre, ha „a jogállamiság elveinek valamely tagállamban történő megsértése kellően közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást”. Szembeötlő, hogy a rendelkezés szándékoltan homályos megfogalmazású. Magyarország és Lengyelország jól tudják, hogy a szabályozásnak kifejezetten ők a célpontjai, jóllehet egyes tagállamokban sokkal súlyosabb méreteket ölt a korrupció vagy a közbeszerzési szabályok megsértése. Emiatt kérelmet nyújtottak be a szabályozás önkényessége miatt. Az Európai Unió Bírósága 2022 februárjában a tőle megszokott, kétértelmű körmondatokkal elutasította a magyar és lengyel keresetet. Persze mindannyian jól tudjuk, hogy az EUB mindig igazat ad az EB-nek.
Hogyan lehet definiálni a jogállamiságot? Egyetlen jogállamisági fogalom létezik, vagy pedig az egyes nemzetek történelmébe, hagyományaiba ágyazódik a meghatározás?
A Rechtsstaat kifejezést a 19. századi német jogászok alkották meg, de soha nem egyedi vagy egyértelmű fogalomként tekintettek rá. Tudományos fogalom, amelynek a tételes jogban nincsen meghatározott tartalma, a tudós szerzők pedig különféle jelentéseket tulajdonítanak neki. A tartalma csakúgy, mint a többi jogintézményhez való viszonya tehát gyakran ellentmondásos. A Németországban és Franciaországban érvényesülő változata formálisabb, egyfajta szervezeti jelleget öltött. Apolitikus fogalomként használták, a jogi normák minőségén, az egyenlőség és a kiszámíthatóság követelményein kívül nem volt ideológiai töltete. A jogállamiság célja, hogy korlátozza a döntéshozó, vagyis lényegében a végrehajtó hatalom és a közigazgatás önkényes működését. Ennek eredményeként egy köztisztviselő vagy bíró nem a kénye-kedve vagy személyes preferenciái szerint dönt, hanem előre meghatározott törvények alapján. A jogállam tehát a rendőrállam ellenében fogant, a jogbiztonság, valamint az önkényes döntések megelőzése iránti vágy hívta életre. Mindemellett a jogállamiság fogalma minden más „értéktől” független marad.
Az európai intézmények egyáltalán nem veszik figyelembe a tagállami kormányok demokratikus legitimációját. Miért hiányzik az európai jogállamisági diskurzusból a demokrácia?
A jogállamiság nem feltétlenül jelent demokráciát. Egy arisztokratikus vagy autokratikus berendezkedés is lehet jogállam. Természetjogi vagy metafizikai elvek sem tartoznak a jogállam fogalmához. Az igaz, hogy egy demokrácia szükségszerűen jogállam, mert a népszuverenitás elve megköveteli, hogy a jogi normák hierarchiáját a demokratikus legitimáció csökkenésének sorrendjében rendezzék el. A német alkotmánybíróság jól rávilágított a két fogalom közötti kölcsönhatásra, amikor rögzítette, hogy egy demokratikus jogállamban a legmagasabb norma az, amely a polgárok politikai önrendelkezéshez való alapvető jogát garantálja. Ez rögzíti ugyanis az állami közhatalom forrását. A német alkotmánybíróság a többi ország legfelsőbb bírói fórumaihoz hasonlóan, de azoknál sokkal mesteribb módon egyértelműen megállapította a német alaptörvény lényeges részeinek elsőbbségét az európai uniós normákkal szemben. Ebben az összefüggésben szükségszerűen a szuverén rendelkezik a legmagasabb ranggal. A konfliktus abból ered, hogy a tagállamok saját alkotmányukat helyezik a piramis csúcsára, az Európai Unió Bírósága szerint viszont az uniós jog elsőbbséget élvez velük szemben.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Ebből legfeljebb ellenzékváltás lesz, ha egyáltalán. Kacsoh Dániel írása.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Elhallgattatnák az unióval kritikus hangokat.
Exkluzív interjút adott a közmédiának a zöld-fehérek elnöke.
A harctéren érdemben helytállni mégsem csak Facebook-profilok kezeléséből áll majd.
Elon Musk, a Tesla vezére, Kínába utazott, hogy négyszemközti megbeszélést folytasson Li Csiang miniszterelnökkel. A váratlan látogatás célja az volt, hogy új lendületet adjon az autóipari vállalat fejlesztéseinek az országban. A korábban Kínában rendkívül népszerű Tesla eladásai a közelmúltban visszaestek, ami jelzi, hogy nem tud lépést tartani a hazai modellekkel.
„Ami nagyon idegesíti a baloldalt, hogy beérett több év munkája, és létrejött a nemzeti erők nemzetközi szövetsége, a Wokebusters” – árulta el Szánthó Miklós.
